MENÜ

A tiszaeszlári per : bibliográfia

...
 
 

 

118. EÖTVÖS Károly: A Nagy Per. OSZK Kézirattár Fol. Hung. 1384

 

119. DEMOCRITOS: A Tisza-kormány és a katholikusok. Országházi karcolatok. Budapest, [13; 15]

 

120. Dr. ERÉNYI Jakab: Elmélkedések a zsidókról és a zsidókérdésről. Budapest, Weiszmann testvérek könyvnyomdája. [I; 9; 10]??

                "Az oroszországi zsidók esetleges tömeges bevándorlása felett támadt országházi vita és a rejtélyes tisza-eszlári eset, mely két körülmény egy időben került szőnyegre, keresztények és zsidók kedélyeit egyaránt mozgásba hozta. Ezen mozgás oly dimensiókat nyert, hogy mind a két táborban alig lehetett embert találni, ki a minden erővel előtérbe szoritott zsidókérdés felett nézetét higgadtan és elfogulatlanul nyilvánitotta volna. Ugy látszott, mintha az emberek nagy részének gondolkodása mindennapi medrét már-már elhagyni készülne, hogy a természetben ugrást tegyen. Ez indított engem arra, hogy a zsidókról és a zsidókérdésről elmélkedjem. Időközben az oroszországi zsidók nem vándoroltak be és a tisza-eszlári eset kezd kevésbé rejtélyes lenni. A kedélyek csillapultak s az emberek higgadtabban gondolkoznak. Elérkezettnek hiszem az időt, hogy elmélkedéseimet, melyeknek közlésére kezdetben alig gondoltam, közzétegyem. ...Annak megemlítése mellett, hogy az assimilatió lehetségesítését nem a vallásoktól, hanem inkább csak más társadalmi tényezőktől lehet várni, mire később még visszatérek, czélszerűnek tartom a zsidó vallást még azon szempontból is megvilágítani, vajjon a legutolsó időben is felmerült azon hiedelem, mintha a zsidóknak (akár a legfanatikusabbaknak is) keresztény vérre lenne szükségök, vagy hogy a vallási fanatismus a keresztény megölésére vezethet, bir-e csak a legkisebb alappal is a zsidó vallásban? Erre határozottan nemmel válaszolhatok, mert a zsidó vallás tanai szerint... Ha hozzáteszem még, hogy a zsidó vallás még a féregnek széttaposását is tiltja, ha nem árt az embernek, akkor azt hiszem, hogy az elfogulatlan ember tisztában lesz magával arra nézve, hogy a husvéti keresztényvér-mesékről, vagy a keresztényölésről vallási fanatismusból mit tartson; a legrútabb lelkiismeretlenségnek tartom tehát, a jelzett balhiedelemnek a keresztények közötti terjesztését, épen ugy, mintha a zsidók között valaki hiresztelné, hogy a keresztény vallás oly fanatismusra is vezethet, hogy a nem keresztény megölése isten előtt kedves cselekedet lenne."

 

121. ÓNODY Géza: Tisza-Eszlár a multban és jelenben. Budapest,

 

122. ÓNODY Géza: Tisza-Eszlár in der Vergangenheit und Gegenwart. Autorisirte Uebersetzung aus dem Ungarischen von Georg Marcziányi. Grimm Gusztáv.

 

123. DEMOCRITOS: Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán. Budapest, Szüts és társa. 2. kiadás.

 

124. MEZŐSY László: Nyírvízszabályozók. Tragico-sarcastico-humoristicus korrajz. Sárospatak, Nyomtatta Steinfeld B. [9; 11; 69; 104]

                "...az eszlári rejtélyes gyilkosság szülte antisemitismus... [A közvélemény ellenére] ...az eszlári zsidó sakterek legyezése... Szabolcsvármegye... földén a törvényszék Kornis Ferenc elnöklete alatt, megvesztegethetetlen Bary Józsefeket nevel..."

 

125. A Tisza-Eszlári per. (Piringer és Jóba Nyíregyházán) [röpirat]

 

126. Tisza-Eszlár. (Napi értesítő.) A tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából, gyorsírói felvétel nyomán kiadja a "Nyírvidék" szerkesztősége. A szerkesztésért felelős: Jóba Elek. (Nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában)

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1883_Tiszaeszlar/?pg=0&layout=s

 

127. Vád- és védbeszédek a Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsírói jegyzetek nyomán kiadja a "Nyírvidék" szerkesztősége. Nyíregyháza, Piringer és Jóba kny.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1883_Tiszaeszlar/?pg=342&layout=s

 

128. MÁRIÁSSY Béla: Zsidókérdés és uzsora. Budapest, Bartalits Imre könyvnyomdája. [4; 35; 36; 37]

                "Különben is a zsidók hol érdekök veszélyeztetik, ügyesek és nagylelkűek. Az eszlári metszők védelme bemutatta a ritualis gyilkosság valószínűtlenségét, melybe úgy is kételkedtek, igazolta a zsidók nagy hatalmát, mert a 6 metsző érdekében többet tettek, mint az összes magyarországi vádlottakért, bebizonyította a világ zsidósága szoros kapcsát, mert ügyöket az idegen sajtó is felkarolta, mert a szegény saktereket oly hírneves ügyvédek védték, kik rajongós emberi érzelmekből nem szónokolnak, sem az igazságügyminiszter által megszabott dijért harmadik vármegyébe ügyvédi gyakorlatra nem járnak. [Szabolcsban minden a régi, mert] az eszlári ügy a zsidó kérdésnek csak tyukszemét képezte, mely csakis a vallási rajongókat tüzelte, ezek száma azonban ma már kiszámíthatatlan kis töredék. [...] A zsidókérdés megoldása anyagi tekintetben is szükséges; a pozsonyi zavargások csakhamar megszüntek, a sakterek miatt még a híres Tisza-Eszlár sem zendült fel[...] ???

 

129. SZTERÉNYI Albert: A polgári házasság tekintettel a vegyes házasságra a zsidó törvény és történelem szempontjából. Függelékül: A párizsi nagy Synedrion (1807) határozatai. Budapest, Révai. [6; 7]

                "A közel hetekben lejátszódott Damaskus redivivus-féle rémdráma... ...a vérvád szomorú meséje..."

 

130. ACSÁDY Ignácz: Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. Budapest, Nyomatott Weiszmann testvéreknél. 1. kiadás. [46; 50; 52]

                "[Kossuth-könyvtárából származó példányban – az OSZK-ban – Acsády levele Kossuth Lajoshoz:] munkám, melynek megírására a nálunk most szellemi járványként dühöngő antiszemitizmus ösztönzött. [Szabolcsmegye] Az a vármegye, mely 1790-ben ünnepélyes határozattal gonosz rágalomnak bélyegezte a rituális vérvádat, kilenczvenkét év mulva nem előre, hanem ugyanannyival visszahanyatlott, vissza a buta mesék, a torturák, az önkényeskedés sötét világába s közegeivel ártatlan embereket kínoztat olyan vád miatt, a melyet felvilágosult ősei 1790-ben butaságnak bélyegeztek. [...] A tisza-eszlári eset elmulik; lassan-lassan föltárul a gazság egész nagysága s eloszlik a homály, mely a hivatalos gonosztevők ez antiszemita csinyját borítja. [...] Hasztalan a rágalom; hasztalan igyekeznek tisza-eszlári rémtörténetekkel elidegeníteni zsidót és keresztényt."

 

131. ACSÁDY Ignácz: Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. Budapest, Nyomatott Weiszmann testvéreknél. 2. kiadás. [48; 52; 54]

 

132. Dr. FÜZESSÉRY Géza: Egy párbaj története. Budapest, Neuwald I. nyom. [14; 22]

                "A felfogás ellenében pedig, mellyel sujtva lettem, egy megjegyzést merek koczkáztatni, az fájt, hogy kihallgatás nélkül itéltek el, olyan valami féle volt mint a tisza-eszlári per. [...] A kihívásra [...] "Válasz, Mezei, Eötvös, Herman uraknak" című cikkében [Függetlenség, 1883. április 20. Verhovay] szinte szóról szóra az áll, hogy a schakter-védők fogadott eszköze vagyok."

 

133. HOFFMANN Mór: A semiták és antisemiták. Felvilágosításul és megszívlelésül. Budapest, Franklin-társ. biz. [76; 77; 79; 80]

                "Emlékezzünk csak vissza azon jelenetre, mikor Ónody Géza képviselő az eszlári ügyet először említette a képviselőházban és idézzük vissza emlékezetünkbe a lapoknak ez ügyben hozott eredeti tudósításaikat. Nem ezekben a czikkekben volt-e meg azon anyag, mely a magyar közvéleményt hónapokig izgalomban tartotta? Ez a sajtó akkor bizonyult megbízhatatlannak, mikor komoly és mégis lehetetlen vád, egyes vonásaiból regényes rajzokat készített a kevésbé értelmes tömeg képzeletének felizgatására. Nem emlékszem, volt-e akkor mindjárt egy lap is, mely a rituális gyilkosság vádját mint teljesen lehetetlent határozottan tagadta volna, és felszólalt volna ellene a józan ész és a megsértett igazságérzet nevében. [Drezdai kongresszus] Ónody úr Solymosi Eszter képét mutatva, elmondta a ritualis gyilkosság részleteit. [...] A világ meg fog győződni róla, hogy ritualis gyilkosság nem történt, nem történhetett."

 

134. M[inek].M[ondjam].M[eg].N[evemet].: Válasz Kossuth Lajos legutóbbi levelére a zsidó kérdésben: "Szégyen és gyalázat, hogy Magyarországon zsidó kérdés is lehet." Budapest, Nyomatott Kocsi Sándornál. [6; 12; 13; 14]

                "De azon tény, a midőn a parlamentben a cynismus netovábbját is meghaladó szemtelenséggel egy fajilag érdekelt képviselő az igazságügyminisztert az okból, hogy ő a zsidóság kedvéért az igazságszolgáltatás nyakát nem engedi kitekertetni - bebalzsamozott Pharao s a t. hasonló gunyszavakkal meri illetni - mondom e tény üterének lüktetését talán egygyel sem gyorsítja. [...] Mikor ilyen forró napok járnak, az aratás hamarább szokott beköszönteni, mint azt az antiliebig-féle oekonom és Pächter urak csak képzelik is, - még azon esetben is ha a tiszaeszlári öreg zsidó asszony azon csodálkoznék, és saját képe fejviselője által az igazságügyminisztert ujolag is interpelláltatná. [A zsidók] Minden áron iparkodnak azt a vallási üldöztetés leplébe burkolni, nyilván hirdetvén, hogy az egész mozgalmat a tiszaeszlári esett okozta. - Korántsem ez. Honnét van például az, hogy a nép az ezen mozgalommal csak távulról is összefüggő legcsekélyebb eseményt is népdal formába mindjárt ajkára veszi, és e népdalok nemcsak egy-két napig élnek, hogy azután ismét elenyészszenek, sőt inkább mindig szélesebb körben terjednek. Igy például Nagy-Kőrös, Czegléd, Jászberény és Szolnok táján van egy népdal, mely valószínűleg kőrösi eredetű, s melyet a nép a "Kossuth Lajos azt izente" s a t. dallamra vidék szerte énekel. Istóczy Gézát minapába, / Bizony pedig nagy hijába, / Pártja a körből kizárta, / Mert a zsidót pofon vágta. / Éljen a haza! / Istóczy Géza gyere hozzánk, / Vagy Te nekünk édes apánk, / Pofon verhetsz minden zsidót, / Hisz te vagy a mi szabadítónk, / Éljen a haza! / Istóczy Géza azt izente / Eljön ha kitellett az ideje, / Bár csak hamar kitellene, / Hogy a követünk ő lehetne. / Éljen a haza! / Eötvös Károly nem jó ember, / Büne annyi, mint a tenger, / De mégis az még a legnagyobb, / Hogy a zsidóval kezet fogott. / Szegény magyar haza! / Horánszky Nándor nem rosz ember, / De egy bűne nagy mint tenger, / Hazája ellen nagyot vétett, / Zsidó alliance-ba lépett / Szegény magyar haza! / Funták Sándor mesteesége, / Hogy a gazembert is védje / Nem állt utban követsége / Szabadon cselekedhette. / Élhet a haza! / Istóczy Géza a mi apánk, / Kossuth Lajos a nagyapánk. / Szeretjük mi az apánkat, / De még jobban nagyapánkat. / Éljen a haza!"

 

Oláh Zoltán: A két Verhovay és a sikkasztó "Függetlenség". – Budapest : Corvina könyvnyomda, 1883. – 63 p. [3; 4; 18; 22; 38; 42; 47; 59; 61; 62]Régi

                Eötvös Károly arczulütése képezte alapját, könyöradományok elsikkasztása képezi végét a "Függetlenség"-nek. [A lap szerkesztőjének a] tiszaeszlári ügyben írt förmedvényei [...A] Solymosiné részére gyűjtött adományon kívül talán egy sincs, melyről azt mondhatnánk, hogy "a pénzt átadtuk, itt a nyugtatvány". [Péczely Kálmán és Solymosiné részére Oláh küldte a pénzt.] Solymosi Eszter eltűnését elég alkalmasnak találta arra, hogy lapját antisemitává tegye, s megindítsa a harczot a zsidók ellen: hogy így pénzre tegyen szert. [...] Halomszámra gyártotta a tisza-eszlári ügyben a táviratokat: állandó rovatot nyitott lapjában e hangzatos czímmel: "A tisza-eszlári bűntény". És fogyott a lap... [...] S mikor már a Solymosi Eszter eltűnéséről avult dolog volt czikkezni: új Solymosi Esztert csinált, de csizmadiát fogott. [...] Verhovay Gyula fülem hallatára mondta a második Solymosi Eszterről: "ezzel ugyan felsültünk és nagyot nevetett". [Istóczy szerint sosem volt "tisztavérű" antisemita Verhovay Gyula.]

 

135. Das Bilbul von Tisza-Eszlár wahrheitsgetreu geschildert. Erscheint in 20 Lieferungen. Preis einzelner Hefte 15 kr. I–III. Lfg. Márkus Samu nyomdája.

 

136. SCHNITZER H.: Zwei Predigten vor und nach dem Tisza-Eszlárer Prozess gehalten. Franklin.

 

137. Mihaszna András kalendárioma az 1884-ik mihaszna esztendőre. Budapest, Athenaeum. [46; 134??

                "Aszondom én, hogy a Sájthóer doktor az egész tudományát a Sólymosi Eszti kisujjábul szopta ki – mer csak ezt bocsátották a kezire. [...] Állami nyelvtan. T.-Eszlár: visszaható ige."

 

138. Rabi Menachem Cziczeszbeiszer legujabb átkai. In Mihaszna András kalendárioma az 1884-ik mihaszna esztendőre. Budapest, Athenaeum. 144. p. [144]

                "Sörgetűs ögyed ledjen és nyíregyházi vizsgáló bírúval ledjen dolgod! Exhomáljanak tégedet és a védűd ledjen a Szalay Károly oraság."

 

[A drezdai antiszemita kongresszus] == Ország-Világ. – 4:1 (1883. jan.). – p. 21–22. [22]

                „Pinkert-Waldegg a tisza-eszlári ügyét értvén, utálattal nyilatkozott a zsidók fortélyairól, melyeket ezek az ügy elsimitására alkalmaztak. Inditványára teljes bizalmat szavaz a kongresszus a magyar birói karnak.”

 

Ábrányi Kornél, ifj: Két hét történetéből (Az Ország-Világ eredeti tárcája.) == Ország-Világ. – 4:2 (1883. jan.). – p. 42–43. [43]

 

A tiszadadai hulláról : Az egyetemi szakértők véleménye : Fe[l]lebbezés a visszatartott hullarészek kiadatásának megtagadása ellen, 1.== Nyírvidék. – 4:3 (1883. jan. 21.). – p. 3–4.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1883/?pg=12&zoom=h&layout=s

 

A tiszadadai hulláról : Fellebbezés a visszatartott hullarészek kiadatásának megtagadása ellen, 2. == Nyírvidék. – 4:4 (1883. jan. 28.). – p. 5–6. [Hiányos!]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1883/?pg=18&zoom=h&layout=s

 

139. [<<Tisza-Eszlár a multban és jelenben>>] == Vasárnapi Újság, 1883. február 4. – p. 79.

 

Eötvös Károly levele ismeretlenhez, Budapest, 1883. ápr. 27. == OSZK Kézirattár, Levelestár

                Édes barátom! [Korniss névtelen levélben értesíttetett valamiről. EK cáfolja ezt.] Megjegyzem azonban, hogy én csak egy szűk körű magán társaságban szoktam az eszlári ügyről beszélgetni, melyben néha Lázár Lajos is részt vesz, kivel mint a komikumig dühös antiszemitával én is, társaim is tréfálkozni szoktunk s ő is velünk. Itt igenis tréfásan ejtünk el kölcsönösen inkorrekt szavakat, de olyan ostobaságokat, mint a névtelen levélben van, még itt sem. S komolyan és bántó szándékkal semmi esetre. Belátásodra és szívességedre bízom e levelem Korniss úrral közleni. Sőt közölheted vele azt is, hogy itt magyar és illetékes körök beszélgetnek neki oly nyilatkozatairól, melyeket az eszlári ügyben magán körökben ő tett, melyek őt disqualificálnák [?] arra nézve, hogy ez ügyben elnökösködhessék. Én azonban a dolog természeténél fogva az ily nyilatkozatokat fülem mellett szoktam elereszteni, miután se a marakodás, se a botrány csinálás nem az én kenyerem. Áldjon Isten. Üdvözöl híved Eötvös Károly

 

Kornis Ferencz... == Nyírvidék. – 4:21 (1883. máj. 27.). – p. 2.

                ... helybeli törvényszéki elnök úr őnagysága, folyó hó 15-ről kelt megkeresésében, felkérte Szabolcsmegye alispánját, miszerint a tisza-eszlári bűnügynek f. é. júniushó 19-én megtartandó és következő napjain tárgyalása alkalmára, a megyei nagy termet, valamint a tanúk és szakértők részére a kis termet átengedni s az előbbinek berendezését, nevezetesen az ajtónak a kir. ügyészségi helyiség felől való kinyitását megengedni szíveskedjék. Az alispán e méltányos kérelemnek készséggel engedett s a kívánt helyiségeket a törvényszék rendelkezése alá bocsátotta.

 

Hevesi József: Hírlapjaink és hirlapíróink, 3. : A Pesti Hírlap szerkesztősége == Pápai Lapok. – 10:22 (1883. máj. 27.). – p. 83. 

                A lap főmunkatársai közé tartoznak Eötvös Károly, a híres Eötvös Károly is, akinek bő rész jutott ki Tisza-Eszlárból, ami miatt nem csak a prókátorok, hanem egy némely újság-szerkesztők is irigyei.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:55 (1883. június 22.). – p. 219–220.

 

A tisza-eszlári bűnper végtárgyalása... == Nyírvidék. – 4:25 (1883. jún. 24.). – p. 2.

                ... már 5 napon át folytattatik, tudniillik júniushó 19-dik napjától kezdve tegnapig, a legnagyobb eréllyel és gyorsasággal. Ma, vasárnap, szünet tartatik. Az ez alkalomból lapunk kiadóhivatalában megjelenő "Tisza-Eszlár" czímű értesítő a tárgyalás menetét és anyagát szóról-szóra hozza naponkint két-három számban is, a legnagyobb hűséggel és korrektséggel. Pirulás nélkül kijelenthetjük, hogy a hazában a "Tisza-Eszlár" az egyetlen értesítő, amely szó kihagyás nélkül hozza a tárgyalás anyagát. Számításunkat a tény messze túlhaladta bár; azért a "Tisza-Eszlár"-t folyvást adjuk és küldjük előfizetőinknek. A tárgyalás oly gyors, tartalmas és terjedelmes, hogy naponkint három szám kiadása mellett is alig vagyunk képesek lépést tartani vele. Éppen a tárgyalásnak eme rohamos menete az oka, hogy a leglázasabb gyorsaság mellett is alig vagyunk képesek az egy napon letárgyalt dolgokat az napon és a követő  éjjelen kiállítani. Azért, ha netalán akadna előfizetőink között olyan, aki a "Tisza-Eszlár"-ral nem volna megelégedve: szíveskedjék ebbeli szándékát tudatni velünk. Mi a már megjelent és szétküldött példányok árának levonása mellett, az esedékes díjt készséggel visszaküldjük. Tudatjuk a n. é. közönséggel egyúttal azt is, hogy teljes számú példányok még folyvást kaphatók a "Nyírvidék" kiadóhivatalában.

 

A napi rendről minden más dolgot leszorító... == Nyírvidék. – 4:25 (1883. jún. 24.). – p. 2.

                ... "tisza-eszlári bűnügy" tárgyalása s a nappal és éj minden óráját igénybe vevő "Tisza-Eszlár" czímű vállalatunk miatt, a "Nyírvidék" mai száma, 4 éves fennállása óta, ma először kissé elkésve jelent meg. Reméljük, hogy a nagyérdemű közönség elnéző és méltányos lesz irányunkban, ez alig számbavehető késedelemért.

 

A t.-eszlári bűnper tárgyalása alkalmából... == Nyírvidék. – 4:25 (1883. jún. 24.). – p. 2.

                ... Nyíregyháza város polgármestere következő tartalmú felhívást intézett a város közönségéhez: "Az eszlári ismeretes bűnügynek végtárgyalása e hó 19-én kezdetét veendi, mely üggyel szemben, e város polgárai és összes lakosai által eddig tanúsított nyugodt és teljesen békés szellemű alkalmazkodás alapján, ezennel elvárom miszerint ezen bűnügynek több napokra terjedő tárgyalása alatt is, hogy a lakosság az eddig közelismerést érdemlő nyugodt és békés alkalmazkodását, a csend és rend tekintetében nem csak maga fenntartja; de egyszersmind annak mások részéről való fenntartása tekintetében is közreműködni fog, Kelt Nyíregyházán, 27[!18]83 évi júniushó 17-én Krasznay Gábor j. k. polgármester." Közöltük e felhívást: hogy eme helyes és tapintatos eljárásnak nyoma legyen a "Tisza-eszlári bűnper" történetében.

 

140. A tisza-eszlári bűnpör végtárgyalása. Ábrányi Lajos eredeti rajzai után == Vasárnapi Újság, 1883. június 24. – p. 405.

                [Kép: Gruden Ernő szavazóbiró; Kornis Ferencz, a nyiregyházai kir. törvényszék elnöke; Russu Gusztáv előadó biró; Bary József vizsgáló biró; Özvegy Solymosi Jánosné; A tisza-eszlári zsinagóga és az egyházfi lakása; Scharf Móricz (Fénykép után.)]

 

141. A tisza-eszlári bűnpör == Vasárnapi Újság, 1883. június 24. – p. 406–408.

                [Kép: Schwarcz Salamon; Wollner Herman; Buxbaum Ábrahám; Braun Lipót; Scharf József; Braun Ábrahám; Weiszstein Lázár; A hullacsempészettel vádoltak. Hersko Dávid tutajos, Vogel Amsel, Smilovits Jankel tutajos.]

 

142. Nyiregyháza == Vasárnapi Újság, 1883. június 24. – p. 408–409., 413. p. [409; 413]

                "A Nyirség speczialitása még a nyirfából csapolt nyirvizen kivül a nyiri vinkó is, melyet méltatlanul itéltek el a végtárgyalásra lerándult fővárosi vendégek, mert ártatlanabb italt képzelni sem lehet annál."

 

Tisza-Eszlár == Pécs, 1883. június 27. p. 1–2.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:57 (1883. június 27.). – p. 226–228.

 

143. [A "Vasárnapi Ujság" jun. 24. sz. tartalomjegyzéke] == Curiai Határozatok. Melléklet a Jogtudományi Közlönyhöz. 25. sz. június 29. – p. 196. [196]

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:58 (1883. július 1.). – p. 230–232.

 

144. Herman Ottó: A kulcs == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 418–419.

 

145. V-r.: Nyiregyháza multjából == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 419–420. [419; 420]

                "Most, midőn egy óriási pör végtárgyalásának szinhelyévé Nyiregyháza városa lett, talán nem lesz érdektelen egy meglepő statisztikai adatot fölemliteni a város multjából. Nevezetes dolog ugyanis, hogy Nyiregyházának zsidó lakossága csak 1840 óta van. [...] Feltünő, hogy épen az a város, melynek már történeti multja oly kiváltságos helyzetet adott a zsidó betelepülésekkel szemben, ma sajátságos véletlennél fogva oly pörnek lőn székhelye, a minőt most ott lefolyni látunk. [...] A hajduvárosok lázas multjáról sok szájhagyomány kereng egyátalában. [...] S a mi legmeglepőbb, az eltünt vagy legyilkolt gyermeknek mindenütt megvan a maga szerepe. [...] Balra esik az északkeleti vasutvonal mentén a devecseri állomáson innen, s a nyiregyházai események óta gyorsan emelkedett hire és látogatottsága."

 

146. [A nyiregyházai tárgyalási teremből] == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 421., 430. [430]

                [Kép: Scharf Móricz szembesitése Schwarcz Salamonnal. - Ábrányi Lajos eredeti rajza után.]

 

147. A tisza-eszlári pör alakjaiból == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 425–426., 430. [430]

                [Kép: Lichtmann József; Junger Adolf; Lustig Sámuel; Taub Emánuel; Süssmann; Rosenberg Hermann; Lichtman Mór; Scharf Józsefné; Huri András; Huri Andrásné; Solymosi Zsófi; Bátoriné; Recsky András.]

 

148. V-r.: Karczolatok Nyiregyházáról. (Eredeti levél.) == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 426–427., 430. [430]

                [Kép: Henter Antal várnagy; Barcza Dani, debreczeni csendbiztos.]

 

149. [A tisza-eszlári bűnpörben] == Vasárnapi Újság, 1883. július 1. – p. 429.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:59 (1883. július 3.). – p. 235–236.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:60 (1883. július 5.). – p. 238–240.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:61 (1883. július 8.). – p. 242–244.

 

150. V-r.: Nyiregyházáról == Vasárnapi Újság, 1883. július 8. – p. 441–442. [441]

                "A nyiregyházai megyeház, melyben jelenleg a végtárgyalás foly[...]"

 

151. Az eszlári dráma személyei == Vasárnapi Újság, 1883. július 8. – p. 442., 446. [446]

                [Kép: Scharf Móritz.]

 

152. V-r.: Karczolatok Nyiregyházáról. Eredeti levél == Vasárnapi Újság, 1883. július 8. – p. 442–443., 446. [446]

                [Kép: Matej Ignácz; Csepkanics Juro; Herpa Vazil; Borka Vazil; Popovics Vazil; Klein Ignácz; Grosz Márton; Tanyi Gábor; Mészáros Julia; Kohlmayer, boltos.]

 

153. [A tisza-eszlári bünügyben] == Vasárnapi Újság, 1883. július 8. – p. 446.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:62 (1883. július 11.). – p. 246–248.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:63 (1883. július 13.). – p. 250–252.

 

154. A Szerkesztőség kérdései == Magyar Nyelvőr. – 12:7 (1883. júl. 15.). – p. 328–329.

 

Hevesi József: Fővárosi levél == Pápai Lapok. – 10:30 (1883. júl. 15.). – p. 114–115. [115]

                Addig is csak izzadjunk mi ide haza a hazáért s épüljünk a tisza-eszlári rituális pörön, mely úgy látszik tovább fog elnyúlni, mint ahogy előre hittük volna. Hja nem csoda, a melegségben minden anyag nyúlik, terjed, és az agyvelők is higulnak. Híg agyvelőt pedig sokat vetettek fölszínre ez odiózus pör hullámai: hogy melyik félen? Minek volna azt megmondani ebben az elkeseredett filo- és antisemita világban. Keresse mindenki ott, ahol legbiztosabban rájuk akad.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:64 (1883. július 15.). – p. 254–256.

 

155. V-r.: Tisza-Eszlár. Ábrányi Lajos rajzaival == Vasárnapi Újság, 1883. július 15. – p. 457–458., 462. [457; 462]

                [Kép: A ladányi fűzes, Eszlár közelében; Tisza-Eszlár: Ó-falu; Tisza-Eszlár: Uj-falu.]

 

156. V-r.: Karczolatok Nyiregyházáról. Eredeti levél == Vasárnapi Újság, 1883. július 15. – p. 458–459., 462. [462]

                [Kép: Solymosi Eszter. Ábrányi Lajos festménye után; Láposi János, eszlári református lelkész; Várkonyi Ferencz, eszlári tanitó; Groszberg Leo; Matej Petro; Dr. Trajtler Soma; Dr. Scheuthauer Gusztáv.]

 

157. Az irók és művészek társaságának kirándulása == Vasárnapi Újság, 1883. július 15. – p. 460–461. [460]

                "[Látogatás Kossuthnál.] Erre Pulszky megjegyzé: <<Lásd, minálunk a különböző vallások képviselői még mindig barátságban élnek egymással és egyetértenek az irántad való tiszteletünkben. <Kossuth – ma is büszkeségét képezi a magyar fajnak.>> Midőn egy látogató közbe szólt, hogy otthon az izgalom most sem nagy, – Kossuth azt mondta, hogy bármikép végződjék is az eszlári pör, az izgalomnak nem igen lesz vége, és kérdezé, hogy <> – mire a társaság egyik tagja megjegyzé, hogy semmi, csak agitálnak; erre Kossuth helyeslőleg intett."

 

158. [A nyiregyházai tárgyalások] == Vasárnapi Újság, 1883. július 15. – p. 462.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:65 (1883. július 18.). – p. 258–260.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:66 (1883. július 20.). – p. 262–264.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:67 (1883. július 22.). – p. 266–268.

 

159. M-th K-n.: A nyiregyházai tárgyalásról == Vasárnapi Újság, 1883. július 22. – p. 473–475., 478. [478]

                [Kép: Tisza-Eszlár és környéke [térkép]; Eötvös Károly; Funták Sándor; Friedmann Bernát; Székely Miksa; Heumann Ignácz; Vay György.]

 

160. V-r.: Egy nap Tisza-Eszláron == Vasárnapi Újság, 1883. július 22. – p. 475., 478. [478]

 

161. [A tisza-eszlári bűnpör] == Vasárnapi Újság, 1883. július 22. – p. 477–478.

 

Harkányból… [Hír] == Fővárosi Lapok. – 20:171 (1883. júl. 24.). – p. 1103.

                „A társalgás tárgyát főleg az eszlári eset képezi, annál inkább, mert a fürdővendégek jelentékeny része zsidó.”

 

Egy pár észrevétel a tisza-eszlári perre [1.] == Törvényszéki Csarnok. – 25:68 (1883. júl. 25.). – p. 269.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:68 (1883. júl. 25.). – p. 270–272.

 

162. [A "Vasárnapi Ujság" jul. 22. sz. tartalomjegyzéke] == Curiai Határozatok. Melléklet a Jogtudományi Közlönyhöz. 28. sz. Július 27. – p. 208. [208]

 

Egy pár észrevétel a tisza-eszlári perre [2.] == Törvényszéki Csarnok. 25:69 (1883. júl. 27.). p. 273274.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:69 (1883. júl. 27.). – p. 274–276.

 

Nyilatkozat == Nyírvidék. – 4:30 (1883. júl. 29.). – p. 3.

                Alulírottak az Eötvös Károly és Antalik Károly urak között fennforgott személyi ügyet, megbízóink kölcsönös megelégedésére, minden tekintetben kielégítőleg elintézettnek nyilvánítjuk. Nyíregyháza, 1883. júl. 23. Eötvös Károly úr részéről: Heuman Ignácz s. k. Mezei Ferencz s. k. Antalik Károly úr részéről: Geist Károly s. k. Strihovszki Srtiho Gyula s. k.

 

Egy pár észrevétel a tisza-eszlári perre [3.] == Törvényszéki Csarnok. 25:70 (1883. júl. 29.). p. 277.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:70 (1883. júl. 29.). – p. 278–280.

 

163. Falu végén. Tölgyesi Arthur festménye == Vasárnapi Újság, 1883. július 29. – p. 486. [486]

                "Nem a népszinmű, nem is Tisza-Eszlár hozta divatba a magyar falvakat."

 

164. V-r.: Nyiregyházai karczolatok. Ábrányi Lajos rajzaival == Vasárnapi Újság, 1883. július 29. – p. 491., 494. [494]

                [Kép: Farkas Gábor eszlári biró; Solymosi János, Eszter testvére; Papp József eszlári törvénybiró; Szalay Károly magánvádló.]

 

165. [A tisza-eszlári bűnpörben] == Vasárnapi Újság, 1883. július 29. – p. 494.

 

Álom vagy valóság? ("Zalamegye" tárcája) == Zalamegye. – 2:30 (1883. júl. 29.). – p. 1–2. [2]

                Bosszúságomat felejtendő, lapot veszek kezembe, azonban mi először is szemembe ötlik: tisza-eszlári sakter... Cholera... Eh! mindenik csak gonoszság, nyomorúság... Menjünk aludni...

 

Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán című röpirat... == Zalamegye. – 2:30 (1883. júl. 29.). – p. 1–2. [2]

                ... küldetett be szerkesztőségünkbe. Írta: Demokritos Kiadta Szüts és társa könyvkereskedése. Ára 40 kr.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:71 (1883. aug. 1.). – p. 282–284.

 

166. [A "Vasárnapi Ujság" jul. 29. sz. tartalomjegyzéke] == Curiai Határozatok. Melléklet a Jogtudományi Közlönyhöz. 29. sz. Augusztus 3. – p. 212. [212]

 

ifj. ÁBRÁNYI Kornél: A hét története. Az Ország-Világ eredeti tárcája == Ország-Világ, 1883. augusztus 4. – p. 510. [510]

 

Az e lap kiadó-tulajdonosai vállalatában megjelenő "Tisza-Eszlár",... == Nyírvidék. – 4:25 (1883. aug. 5.). – p. 3.

                amely a tisza-eszlári vádper tárgyalási anyagát egész terjedelmében hozza, néhány nap múlva már elhagyja a sajtót. Tudatjuk a n. é. közönséggel, hogy a kiadmány, egy nagy kötetbe fűzve, 1 frt 20 krajczárjával lapunk kiadóhivatalában megrendelhető, illetőleg előjegyezhető. A vád- és védbeszédek külön kiadásban, önálló füzetben, 50 krajczárjával szintén megrendelhető. A kettő együtt 1 frt. 70 kr.

 

167. MIKSZÁTH Kálmán: A tekintetes vármegye == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 505–506., 510. [510]

                [Kép: A méltóságos főispán ur; A tekintetes alispán ur; A nemzetes várnagy ur; A <> Samu.]

 

168. Tisza-Eszlár helyrajzához == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 506–507., 510. [510]

                [Kép: Tisza-Eszlár helyrajza.]

 

169. V-r.: Karczolatok Nyiregyházáról == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 507–508., 510. [510]

 

170. [A tisza-eszlári bűnpörben] == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 509.

 

171. [Scharf Móricz sorsa] == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 509.

 

172. [A hazai zsidósághoz] == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 5. – p. 509–510.

 

[A tisza-eszlári bűnpörben] = Pécs, 1883. augusztus 8. – p. ??

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:72 (1883. aug. 3.). – p. 285–288.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:73 (1883. aug. 5.). – p. 289–292.

 

A törvényszéki ítélet után == Törvényszéki Csarnok. – 25:74 (1883. aug. 8.). – p. 293–294.

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:74 (1883. aug. 8.). – p. 294–296.

 

173. [A "Vasárnapi Ujság" aug. 5. sz. tartalomjegyzéke] == Curiai Határozatok. Melléklet a Jogtudományi Közlönyhöz. 30. sz. augusztus 10. – p. 216. [216]

 

Végtárgyalás a tisza-eszlári bűnügyben == Törvényszéki Csarnok. – 25:75 (1883. aug. 10.). – p. 297–300.

 

Nyíregyháza augusztushó 11. == Nyírvidék. – 4:32 (1883. aug. 12.). – p. 1.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1883/?query=SZO%3D%28*eszl%C3%A1r*%29&pg=140&zoom=h&layout=s

 

Sipos Lajos: Az esküdt-székről == Nyírvidék. – 4:32 (1883. aug. 12.). – p. 1–2. [2]

                Igazságszolgáltatásunk alapja az esküvés. Mily nehéz a bíró helyzete akkor, midőn bonyolult ügyben kell ítélnie. Ember keblébe ember nem láthat, az ajak nem mindig mondja a valót, a hamis tanúskodás üzérkedéssé fajult. [Lábjegyzet:] Igazolja ezt a legközelebb Nyíregyházán lefolyt eszlári bűnper.

 

Szabolcsmegye főispánja... == Nyírvidék. – 4:32 (1883. aug. 12.). – p. 2.

                ... a napokban elismerő átiratot intézett Nyíregyháza város polgármesteréhez, a város polgárságának az eszlári vérvád izgalmas tárgyalása alatt tanúsított higgadt és tapintatos magatartásáért.

 

Schwartz Salamon... == Nyírvidék. – 4:32 (1883. aug. 12.). – p. 2.

                ... az eszlári bűnvádi per egyik alakja Nyíregyházán akart letelepedni, már lakást is bérelt. Polgármester úr tapintatos tanácsa folytán azonban, e szándékáról lemondott. Igen okosan tette.

 

Az e lap... [Hirdetés] == Nyírvidék. – 4:32 (1883. aug. 12.). – p. 4.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1883/?query=SZO%3D%28*eszl%C3%A1r*%29&pg=143&zoom=h&layout=s

                ... kiadó-tulajdonosai vállalatában megjelenő "Tisza-Eszlár" amely a tisza-eszlári vádper tárgyalási anyagát egész terjedelmében hozza, néhány nap múlva elhagyja a sajtót. [...]

 

Vizsgálatot kérünk! == Pápai Lapok. – 10:34 (1883. aug. 12.). – p. 129.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/PapaiLapok_1883/?pg=130&zoom=h&layout=s

 

174. Lügewacker Dolfi levele a "Wiener Allgemajné"-hoz == Üstökös, 1883. augusztus 12.

                "(Első nap) [...] Kossóth Lojos megszólalt! Kossóth locutus est. Levelet írt az Ütvis oresághoz. Elnevez az Ütvis oreságot khedves barátjának akit szeretne ójból megölelni, mivelhodj még soha ütet meg nem ölelt. Elnevez ütet per-tü pojtásnak, ami soha nem vulta vele. Ez mind a nyiredházi nadj diodal khüvetkezmény! [...] (Második nap) Herr Redakter! [...] Amitől féltem bekhüvetkezett: goj sornálok rájöttek edj minütüm alatt, hodj az egész Kossóth-levél hozogság, melyet én khomponáltam. Kérek dopla honorár. Dolfi Lügewacker"

 

175. Budapesti zavargások == Vasárnapi Újság, 1883. augusztus 12. – p. 523–524.

 

176. Szöreghi: Válaszok, a Nyelvőr XII. köt. 328. lapján tett kérdésre == Magyar Nyelvőr. – 12:8 (1883. aug. 15.). – p. 373.

 

177. [Zolnai Gyula]: Nyíregyházi nyelvzavar == Magyar Nyelvőr. – 12:8 (1883. aug. 15.). – p. 373–374.

 

RELLE Iván: A hét története. Az Ország-Világ eredeti tárcája == Ország-Világ, 1883. augusztus 18. – p. 542–543. [542]

 

178. - y. [SZALAY András]: A gazság == Népakarat, 1883. augusztus 23. ??

                "[Istóczy a zsidóság kiűzetéséről.] Az indítványt elvetették és az indítványozót kinevették; azóta a zsidóellenes tőkepénzesek, "antiszemiták" külföldön tartottak "kongresszust", hogy mit határoztak, titok leple fedi. 1882. év április hó 1-én Tiszaeszláron eltűnt egy 14 éves keresztény leány, kit állítólag a zsidók öltek volna meg, "rituális" célból (vallási fanatizmusból). Hosszú, 13 hóig tartó vizsgálat után megkezdődött a végtárgyalás; szerepelt a pörben kétszáz hivatalos tanú, azonfölül egy csomó önkéntes és vett tanúk. A tanúvallatások alatt hallottunk sokféle furfangos ügyvédi fogást - vonhatunk le belőle tanulságot! Tehát mi lett a tárgyalás eredménye? Semmi. Egypár hamis tanút helyeztek vád alá, [a] vádlottak szabadon bocsáttattak; most teszik diadalútjokat városról városra, itt is voltak a fővárosban, s zsidóellenes zavargásra szolgáltatott alkalmat, mely azóta egy pár este ismétlődött a fékevesztett rendőröktől, és egy pár boltfeltörés is történt. A véres szájú "antiszemita" sajtó tollharcosai szeretnék a zavargások okozatainak a "radikális" szocialista pártot ide állítani, hogy bűnös, hitvány bőrüket és nevüket meglopják a zsidóellenes zavargók a közvéleménytől, ami aligha sikerül; de tudja meg a rágalmazó gyáva banda, mely előbb uszít és csahol, s mikor a vihar kitört, reszketve megszalad a fergeteg szelétől, s nyomorultsága védelmére a nemzetközi szocialista párt háta mögé akar rejtőzni. Sokkal magasztosabb eszmét képvisel a párt, hogysem annyira lealacsonyodna; ez éppen azokhoz illő, kik előidézték, a szájhős "antiszemiták"; nem akarunk a vénasszonyi szószátyárkodókra sok szót vesztegetni, elég ha hivatkozunk az eddigi álláspontjukra a tiszaeszlári bűneset óta, s addig vagy eszeveszett őrültnek, vagy rágalmazó gazembereknek higyjük őket, míg ránk szórt rágalmaikat nem igazolják vagy be nem bizonyítják! Nem hisszük, hogy volna ésszerű ember, ki ismeri a nemzetközi szocializmus nagy elveit, s a zavargásból eredő rágalomnak egy parányi hitelt is adna. Nincs mielőttünk vallási gyűlölet[...]"

 

Az e lap... [Hirdetés] == Nyírvidék. – 4:34 (1883. aug. 26.). – p. 4.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/Nyirvidek_1883/?query=SZO%3D%28*eszl%C3%A1r*%29&pg=150&zoom=h&layout=s

 

A "Tisza-Eszlár" megjelent... [Hirdetés] == Nyírvidék. – 4:35 (1883. szept. 2.). – p. 2.

                ... és kapható lapunk kiadó-hivatalában. Az előfizetők a legközelebbi napokban szintén megkapják. Megrendelési ár 1 frt 20 kr. A "Vád- és védbeszédekkel" együtt 1 frt, 70 kr.

 

Keresztelés volt a múlt napokban == Pécsi Figyelő, 1883. szeptember 8.??

[Eötvös Károly mezőszentgyörgyi birtoka: Eszlári puszta]

 

179. Kárbaveszett védelem == Magyar Nyelvőr. – 12:9 (1883. szept. 15.). – p. 424–425.

 

180. Udvarhelyi Gyula: Válaszok == Magyar Nyelvőr. – 12:9 (1883. szept. 15.). – p. 425.

 

Szabolcsmegye közgyűléséből == Nyírvidék. – 4:38 (1883. szept. 23.). – p. 1–2. [1–2]

                Ez után főispán úr reflektálva a tisza-eszlári bűnper tárgyalásának lefolyására, nem állhatja meg – úgy mond – hogy köszönetet ne szavazzon úgy a megyei tisztviselői karnak valamint Nyíregyháza város elöljáróságának és derék polgárainak, akik a személy és vagyonbiztonság érdekében minden lehetőt elkövettek és elkövettettek azon czélból, hogy azok egy perczre is meg ne zavartassanak, hogy a rend és béke fenn is tartatott zavartalanul. Minthogy pedig az alispáni jelentés e tárgyat szintén érinteni fogja, nem kíván arról hosszasabban szólani. [...Az alispáni] jelentés első passusa mindjárt az eszlári bűnperrel foglalkozik

 

181. Audiatur et altera pars == Magyar Nyelvőr. – 12:10 (1883. okt. 15.). – p. 466–468.

 

182. Tömlő Gyula [Zolnai Gyula]: Tisza-Eszlár s vidéke nyelvéből == Magyar Nyelvőr. – 12:11 (1883. nov. 15.). – p. 505–509.

 

Hevesi József: Fővárosi levél == Pápai Lapok. – 10:48 (1883. nov. 18.). – p. 186.

                Vagy nem csoda-e a szó legszorosabb értelmében, hogy egy egész álló hónap óta semminemű botrány elő nem fordult. [...] Mert hiszen a tisza-eszlári izgalmas napok után csak nem tételezzük fel ettől a szenzátziót früstökölő, botrányt ebédelő és izgalmat vacsoráló nagy publikumtól, hogy néhány ezer forint elsikkasztott csángó-pénzzel jól lakjék!

 

183. Naptárak == Vasárnapi Újság, 1883. november 18. – p. 748. [748]

                "[...]<<Házi Naptár>>, szerkesztette Scarron. Szépirodalmi olvasmányokon kivül a lefolyt év nevezetesb eseményeiről (czár-koronázás, tisza-eszlári pör) is közöl képeket."

 

"Az Athenaeum" nagy képes naptára [Tartalomjegyzék] == Zalamegye. – 2:46 (1883. nov. 18.). – p. 4.

                A tisza-eszlári bűnpör (6 képpel)

 

184. [ÓNODY Géza beszéde, 1883. november 21-én.] In Képviselőházi Napló, 1881–84. XIII. kötet. – p. 163–167. [164; 165; 166]

                "Hallatlan dolgok történtek legközelebb, oly dolgok, melyek minden polgár jogérzetét méltó felháborodásra gerjesztették. Hallatlan módon támadtatott meg nemcsak az igazság istenasszonya, hanem vakmerő kisérletek czéloztattak és erőszakoltattak keresztül, oly cselszövényekkel a minőket inkább hajlandók vagyunk a történet lapjain a nagy politikai vallásüldözések korszakában egy Strafford, egy Land önkénykedésében elitélni, mint az előttünk ülő ministerelnök kormányától reményleni. [...] Az is állittatott némelyek részéről, hogy az [antiszemitizmus] semmi egyéb mint egy idegen import, egy Oroszországból és Németországból a magyar nemzetre hozott veszedelem. Nem kellett azt hozni, a zsidóság viselete és tényei szülték és fejlesztették azt. Ama ismeretes per hirneves védője volt az, ki az antisemitismus elleni eme vádját azzal igyekezett támogatni, hogy állítása szerint a drezdai congressus kimondotta volna, miszerint Európa az ázsiai népeké és ebből mintegy lekövetkeztetni akarta volna hogy a magyar nemzet nem az ázsiai népek családjából lévén, e szerint az antisemitismus az európai társadalomból való kirekesztéssel fenyegeti. Hát én, t. képviselőház, ez ellenében az igazságnak tartozom azzal, hogy kijelentem, hogy a drezdai congressuson igenis volt gondunk arra, hogy a magyar nemzet az illető ur nagy bánatára ilyen veszedelemtől megkiméltessék, mert a drezdai congressus határozata világosan akkép szól, hogy Európa az ázsiai és arianizált népeké, mely utóbbiak közé tudvalevőleg a magyar is tartozik. Említettem az imént t. ház, mily visszaélések és jogtalanságok követtettek el a legközelebbi időszakban azon világhirűvé vált bűnper folyamán, mely bizonyára az önök figyelmét is élénken foglalkoztatta. Már azon per visszaéléseiben nyilvánuló zsidó-erkölcsi szellem meggyőzhetett bennünket két dolog felől: először meggyőzhetett a felől, hogy a zsidók beolvadása erkölcsi érdekeink veszélyeztetése nélkül teljesen lehetetlen, másrészről meggyőzhetett a felől, hogy azon visszaélések előmozdításának minden látszat szerint épen a t. ministerelnök ur volt legfőbb szövetségese és az ő auspiciuma alatt burjánoztak fel. Vagy rámutassak-e azon titkos detektivekre, a kik által meg akarták hiusítani a vizsgálat czélját, az igazság kiderítését, vagy rámutassak-e azon katonai elszállásolásokra, melyek a falukban és városokban kényszeritettek csak azért, hogy páni rettegésben tartsanak oly lakosságot, mely magát csendesen viselte és legkisebb alkalmat sem szolgáltatott arra, hogy ellene ily rendkivüli intézkedések alkalmaztassanak? [...] Azon szerencsétlen gyermek, kinek a látottak és hallottak alapján legjobb lelkiismerete szerint nem lehetett mást tenni, mint terhelő vallomásokat a bűnperben, épen főispáni önkény segélyével hozatott Pestre és ez által szikra dobatott az igazságtalanságok miatt különben is izgatott kedélyekre és fellobbantotta első lángját a zavargásoknak, a melyek az eszlári per igazságtalanságainak következtében az ország különböző vidékein is kitörtek. [...] A mai sajtó azonban nem a magyar közvélemény őre, hanem zsidóérdekeknek a szövetségese. Képes az erényt bűn alakjában és a bűnt a legszebb erény alakjában feltüntetni. Láttuk, mikép támadott meg oly tulajdonokat, a melyek csak dicsérendők lehettek egy embernél, mint például a pártatlan igazságszeretetet és mint magasztalt fel oly tényeket, a melyek határozottan elitélendők voltak: az alattomos áskálódásokat és cselszövéseket. És nem kiméltek eljárásukban senkit és semmit; megtámadták a legszentebb igazságot, megtámadtak közéletünknek legérdemesebb és legtiszteltebb alakjait is. Ott van a többi közt ép maga az igazságügyminister ur, a ki csakis annak köszönhette a sajtóban a zsidók támadását, mert a tiszaeszlári bűnperben igazságos és elfogulatlan álláspontot foglalt el intézkedéseinél. De ez nekik nem tetszett. Ők azt szerették volna, hogy határozottan pártjukhoz szegődjék s az ő érdekökben és kivánságuk szellemében érvényesítse befolyását."

 

185. [ISTÓCZY Győző beszéde, 1883. november 21-én.] In Képviselőházi Napló, 1881–84. XIII. kötet. – p. 1??–181. [180]

                "[...]egy keresztény szülő se lehet biztosságban az iránt, hogy hirtelen eltünhető gyermeke nem esik-e pár nap mulva áldozatul a kannibálokon is túltevő fanatikus zsidók rituális örjöngéseinek... Elnök: Szemben azon sajnos esetekkel, melyek az idén Magyarországon előfordultak, kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy innen e házból olajat önteni a veszedelmes tűzre nem való. (Helyeslés.) Kérem ennélfogva a képviselő urat, mérsékelje szavait ugy, miként ezen törvényjavaslat objectiv tárgyalásához illik. (Helyeslés.) Istóczy Győző: ...mert hát daczára minden felmentő itéletnek, mindenki lelke mélyében meg van győződve arról, hogy a boldogtalan Solymosi Eszter ott a tisza-eszlári zsinagógában lelte gyászos végét. (Mozgás.)"

 

186. Füstölő-naptár 1883. 1–17. oldal hiányzik [OSZK]!

 

187. Bálint gazda töprengései a zsidókérdésről. In Füstölő-naptár 1883. – p. 41–45. [42]

                "El kell mondanom, hogy a zsidókérdést nálunk egészben és nagyban a tisza-eszlári vérlázitó eset vetette föl, a minek pedig egyenesen maguk a zsidók az okai, mert ugy hozza magával az ő kagaljuk vagy miféléjük, hogy a zsidó vagy zsidók által elkövetett büntény elpalástolására minden zsidó mindent elkövessen. Igy történt, hogy az eszlári sakter által elkövetett gyilkosság büntényében bünrészessé vált az összes magyarországi zsidóság, mert mindent elkövet arra nézve, hogy az igazságszolgáltatást tévutra vesse s a gonosztevőket a megérdemlett büntetéstől elvonja. Ez által támasztotta fel nálunk egészben és nagyban a zsidókérdést maga a zsidóság. Hagyták volna a dolgot a maga sorjára, a gonosztevők bünhödnek, a mint ezt a törvény és a rend hozza magával, de nem támadt volna fel oly élesen a zsidókérdés."

 

188. Maczesz: Honjodi Abrohám mogánokh. In Füstölő-naptár 1883. – p. 49–50. [49]

                "Eszláron születthem, / Eszláron is laktham, / De ott a fhüldet meg- / Ingatthák alattham."

 

189. P. M.: Izrael története. A világ teremtésétől máig In Füstölő-naptár 1883. – p. 75–82. [77]

                "Volt módjuk főképen husvéti maczeszbe, / Izletes is volt az, akár mintha benne / Gojim vér is lenne!"

 

190. Miről beszélnek a vidéken a szomszédok? In Füstölő-naptár 1883. – p. 111–113. [112]

                F. [Füligadós János:] Szegény Solymosy Esztike bár láthatott volna legalább egy két számot a "Füstölő"-ből, a szerencsétlen gyermek biztosan nem esett volna oly könnyen a sakálok és hienák közé, a sakterek kezébe."

 

191. [Ónody Géza: Tisza-Eszlár című művének hirdetése.] In Füstölő-naptár 1883. [Fedőlap.]

                "E könyv kétségtelenűl arra van hívatva, hogy az eddig a zsidókérdésről irt összes müvek között kiváló helyet foglaljon el. Könnyen érthető, egyszerü, minden fajgyülölet sugalatától menten és tárgyilagosan ecseteli élénk színekben mindazon életbevágó bajokat és amaz iszonyatos nyomort, melyet a mindinkább nagyobb mérveket öltő zsidóuralom monarchiánk népeire már is hozott, egyuttal azon módszereket is ismertetvén, melyeknek igénybevételével a gyökeres orvoslás lenne a legczélszerübben elérhető anélkül, hogy a társadalom és a törvényhozás ellentétbe jutna a mai napság annyira hangoztatott humanitás és türelmesség elveivel."

 

192. Das Blutprozess von Tisza-Eszlár in Ungarn. New York, Schnitzer. 1883.

 

193. DUSCHAK, M.: Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. Krakau, 1883.

 

194. Esther Solymosi. Der prozess von Tisza-Eszlár. Nebst den Portraits sämmtlicher Angeklagter sowie Esther Solymosi und des Moritz Scharf nud den Abbildungen der Synagoge und Wohnung des Tempeldieners. Berlin, M. Schulze. Julius Ruppel. 1883.

 

195. LIEBERMANN, Nathan: Megilath Ester. (Das Buch Ester. Wahrheitsgetreue Darstellung des (tendenziösen) Tisza-Eszlárer Prozesses.) R[öpirat]. Bitsche. 1883. [Héber nyelven.]

 

196. MOREL, M.: Les Juifs et la Hongrie devant lEurope. (Affaire de Tisza-Eszlár.) Paris, 1883.

 

197. OLLIVIER, Fr.: Les juifs en Hongrie. Laffaire de Tisza-Eszlar. Klny. a Le Correspondent-ből. Paris, Ny[omda]. n[élkül]. 1883.

 

198. REUSS, Rodolphe: Laffaire de Tisza-Eszlár. Une épisode de lhistoire de lantisemitisme au 19e siècle. Strassbourg, Treuttal & Würz. 1883.

 

199. SPIEGLER Gyula: Védirat a vérvád ellen. Kaschau. 1883.(vö.: Zsidó lexikon)

 

200. ??SZENTIVÁNYI Marcel: Sakter-Polka. Zongorára szerzé Szentiványi Marcel. Budapest, Bartalits Imre. Spies R. és tsa. Bécsben. 1883.

 

201. VALBERT, G. [Cherbuliez, Victor]: A tiszaeszlári per == Revue des Deux Mondes, 1883.

 

202. VALBERT, G. (Cherbuliez): Laffaire de Tisza-Eszlár. Klny. Revue des deux mondes-ből. I-er aout. Paris, 1883.

 

Egy zsidó: A zsidókérdés. – Budapest : Wilckens és Waidl könyvnyomda, [1883]. – [7]Régi

                Az egyetemi tanárok egy része szintén határozottan antisemita érzületű. Pl. Jendrassik úr még Solymosi eszter lesakterolásáról is meg volt győződve. Az egyetem rektora volt a pör idején. [A füzet elején írja: 2 éve volt Mocsáry látogatása Turinban. Mocsáry Kossuthnál: 1881. november 10.–december 4. A kiadás legkésőbbi időpontja tehát: 1884.]

 

203. JÓKAI Mór: Pintye Gregor képmása.]?? = Nemzet, 1883.

                "Az út [Rakamaztól] csakugyan elképzelhetetlen rossz volt a Nyírségen keresztül, a földárja tengerré változtatta az egész síkságot, amiből nagy távol Tisza-Eszlár tornya meredt elő. Azután feltünedeztek[...]"

 

 

"Extrapost" (Wien) [Hetente kétszer megjelenő újság hirdetése.] == Fünfkirchner Zeitung, 1883. január Jänne 25. – p. 5.

            SE meggyilkolásában a zsidók nem vettek részt."

 

Kovács Ferenc veszprémi püspök szót emel viszálykodás ellen. Fünfkirchner Zeitung, 1883. aug??

 

 

Ein modernen Spass == Fünfkirchner Zeitung, 1883. szeptember 16. – p. 4.

            Perekeden megvertek egy zsidó kereskedőt TE hatására.

 

 

---

146

 

 

 

Asztali nézet