2001

 

Komoróczy Géza: A magyar zsidóság kozmopolitizmusa == 1100 éves együttélés : a magyar és magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Püspöki Nagy Péter. – Budapest : Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány, 2001. – p. 317–331. [318]

 

Ifj. Gyüszi László: Zsidóság a gróf Eszterházy család tatai uradalmában == Fatuska János–Fülöp Éva Mária–ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses, 2. A mezőváros, mint uradalmi központ. – Tata : Mecénás Közalapítvány, 2001. – p. 35–55. [45–46]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_KOME_Antat_02_Amezovaros/?pg=46&layout=s

                „Az 1882. évi tiszaeszlári vérvád ürügyén terjedő hangulatkeltés a két mezővárost [Tata, Tóváros] sem kerülte el [...] Az antiszemita hullám hamar elvonult [...]”

 

Varga László: Fordulat a közbeszédben. In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest,  Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 15–23., 137–145. [17; 19, angolul: 139; 140]

                "A MIÉP képviselők (mindenekelőtt a pártelnök, Csurka István) a parlamentben általában beérték olyan célzásokkal, képzettársításokkal, amelyek antiszemita tartalma saját választóik, vagy annál akár szélesebb tömegek számára könnyen dekódolható volt. Így utalt Csurka a tiszai ciánszennyezés kapcsán az 1882-es vérvádra. ("Mi lesz, ha nemcsak ciántól elpusztult halak nyitott halszeme fog vádlóan felmeredni, hanem elkékült hullákat is elénk görget a sors Tiszaeszlárnál és másutt?!" 2000. június 13. Napirend előtti felszólalás. [M]ajd ő [Dancsecs György, budapesti MIÉP-es képviselő, 2000. május 25-én] is eljutott Tiszaeszlárhoz, miután megkérdőjelezte annak vérvád jellegét, felszólította a közgyűlést, hogy egyperces felállással tisztelegjen "a történelmi Magyarország és Solymosi Eszter emléke előtt", mert "egyenes út vezetett Tiszaeszlártól Trianonig". [Jegyzetben:] 2000. június 1."

 

Karsai László: Történelem, holokauszt és politika. In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 25–32., 147–154. [26; 28, angolul: 149; 150]

                "A két világháború közötti népi(es) írók közül a szélsőjobbal is szoros kapcsolatokat kiépített és többek között uszító, vérvádas verseiről is ismert Erdélyi Józsefet, vagy a szintén erőteljesen antiszemita Sinka Istvánt csak mint "legmagyarabbak"-at említi egy helyen a MIÉP elnöke [Csurka István]. [...] Szőcs Zoltán újságíró, a Magyar Fórum c. hetilap egyik szerkesztője "áldott emlékűnek" nevezi a 19. századi magyar és nemzetközi antiszemita mozgalom hírhedett alakját, a vérvádas Istóczy Győzőt. [Jegyzetben:] Magyar Fórum, 2000. november 9. [...] A magyar parlamentben 1882 tavaszán Istóczy és képviselőtársa, Ónódy Géza a Tiszaeszlárnál vízbe fúlt Solymosi Eszter eltűnésekor a vérvádat hangoztatta. Csurka a 2000-es tiszai ciánszennyezés kapcsán ismételten bírálta a trianoni békediktátumot, és célzott arra, hogy Solymosi Esztert meggyilkolták, a gyilkosokat nem vonták felelősségre stb."

 

DÉSI János: A cigányokkal a magyarok ellen? In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2001. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. p. 33–40., 209–216. [39; 40, angolul: 215; 216]

 

TATÁR György: A palesztin jelmez. In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 73–88., 179–193. [84, angolul: 189]

                "Mindenki tudja, legalábbis a mi kultúránkban, miféle asszociációs sorokat indít el, ha kisgyermek hal meg zsidó kéztől. [...]az egyiptomi, majd az egész arab sajtót bejárta az a hír, hogy Izrael HIV-vírussal fertőzi meg az arab gyerekeket, vagy mérgezett édességet szór repülőről a palesztin játszóterekre. Ennek magyar megfelelője Csurka rendszeres visszatérése a tiszaeszlári vérvádra."

 

SCHWEITZER Gábor: "MAZSIHISZTÉRIA". In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 95–101. [95]

                "Az elmúlt években egyre gyorsuló ütemben sorra jelentek meg ismert antiszemita kiadványok reprint kiadásban a hazai könyvpiacon. Csak néhány példa: reprint kiadásra került a tiszaeszlári vérvádper ügyésze, Bary József emlékirata[...] E kiadványok megjelenése – egyebek mellett – jogi, elsősorban alkotmányjogi és büntetőjogi kérdéseket is felvetett."

 

Fukk Enikő: Antiszemita könyvek a magyar könyvpiacon. In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 115–118., 223–226. [115, angolul: 223]

                "Bary József: A tiszaeszlári bűnper Gede Testvérek Bt. Budapest, 1999 Hasonmás kiadás Eredeti: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933"

 

Monori Áron: Régi-új előítéletek : (A Magyar Fórum és a 12 röpirat frazeológiájának összehasonlítása). In Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben = Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2001. Szerk.: Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. – Budapest, Kiadja a B nai B rith Első Budapesti Közösség. 2001. – p. 143–155., 295–306. [144, angolul: 296]

 

BÄCHER Iván: Egy hirdetés margójára == Népszabadság, 2001. május 19. – p. 31. [31] In uő.: A zongora helye : újságírások. – Budapest, Göncöl Kiadó. 2001. – p. 264–268. [266; 267]

 

BALÁZS Margit: Vajda 1. In uő.: Haza bölcse, a bolond gróf és a többiek : ragadványnevek történelmünkben. – Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. – p. 206., 224. [206; 224]

                "Egy időben az ország legkeresettebb és legtekintélyesebb ügyvédje volt, aki a tiszaeszlári zsidóper védőjeként nemzetközi hírnevet szerzett. [...] a tiszaeszlári perben a vádlott zsidók védője[...]"

 

Bartus László: Jobb magyarok. – Budapest : A szerző magánkiadása, 2001. – [49]

 

Bencsik Gábor: Horthy Miklós. A kormányzó és kora. – Budapest : Magyar Mercurius, 2001. – 287 p. [109]

                "A lappangó feszültségek a tiszaeszlári vérvád-perben csúcsosodtak ki, és az ártatlanul megvádoltak felmentése után sem csillapodtak le. A per keltette hullámokat kihasználva Istóczy Győző és Simonyi Iván 1883-ban megalakította az Antiszemita Pártot[...] A fellobbant láz egy évtized alatt lelohadt, a magyar közvélemény a betelepült zsidók teljes befogadása mellett döntött."

 

BENEDEK István Gábor: A lé == In uő.: Öt lövés a történelemre. – Budapest : Göncöl, 2001. – p. 131–133. [132]

 

BIHARI Péter–Dupcsik Csaba–Repárszky Ildikó: Európa fölénye és katasztrófája : 1867–1930. (Befejezetlen múlt : történelem tankönyvcsalád hat kötetben, 5.). – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 2001. – 318 p. [150]

 

[Tiszaeszlári per] == Britannica Hungarica 17. Kötet. 2001. – p. 731–732.

 

Csala Károly–Veress József: Filmkalauz. – Budapest : Tarsoly, 2001. – 259 p. [231]

 

Tompó László, ifj.: Dövényi Nagy Lajos életművének értékelése == Dövényi Nagy Lajos: Tarnopolból indult el... : kortörténeti regény. (Jobboldali regénytár, 1.). – Budapest : Gede Testvérek BT., 2001. – p. 843–859. [8?3]

 

1730. Albert Gábor: A vajda. = Valóság, 1984. 3. sz. 56–65. p. [56; 63; 65] In Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét negyedévkönyv. IV. évfolyam, 1. szám. 1996/1. Vendégszerkesztő: Alexa Károly. Főszerkesztő: Géczi János. Veszprém, Művészetek Háza. [1996.] 147–156. p. [147; 152; 154; 156] Uez In uő.: Az öreg kutya vedleni készül. Esszék és eszmélések. Budapest, Kairosz Kiadó. 2001. 98–114. p. [98; 110; 114]

                "Hirtelen és szinte váratlan[ul] robbant a magyar irodalomba [ez a majd 58 éves, egyébként már korábban is írogató függetlenségi politikus, a hírhedt tiszaeszlári per vádlottjainak védőügyvédje - ahogy ellenfelei nevezték: "a fősaktervédő" -, hogy aztán az elkövetkező tíz évben (1899-től 1909-ig) közreadja Munkáinak huszonnégy kötetes sorozatát.] [...]rendkívül érdekes [és szórakoztató]"

 

868. FENYVESI, Charles: Mikor kerek volt a világ. Emlékek a szabolcsi szép időkből. Fordította: Walkóné Békés Ágnes. Budapest, Európa. 2001. [35; 36; 138]??

                "...a házat a magyar történelem leghírhedtebb vérvádperének bírája építette. 1882-ben a Tiszaeszlár nevű falu zsidó lakóit egy fiatal keresztény nő meggyilkolásával vádolták, amire állítólag azért vetemedtek, hogy a vérét a pészachi kovásztalan kenyérbe keverjék. A rituális gyilkosság vádja, amely a bíró utasítására tizenöt helyi zsidó összeesküvésévé terebélyesedett, Európa?szerte szóbeszéd tárgya lett, és minden jel arra utalt, hogy bűnösnek mondják ki a zsidókat, és elítélik őket. Bary József bíró nevét jól ismerem. Tiszaeszlártól mintegy ötven kilométerre élő dédapám, Schwarcz Sámuel pontosan érzékelte a vád keltette antiszemitizmusnak a környéken lengedező fuvallatát, és megpróbált a védelem céljára pénzt előteremteni. Hintójába ült, és végiglátogatott minden módos zsidót Szabolcs megyében, sőt azon túl is. Majd barátaival együtt Budapestre utazott, és hatalmas tiszteletdíjat - családi krónikások az akkor elképzelhetetlenül magasnak tűnő összegről, tízezer koronáról beszélnek, ami ugyanennyi mai dollár tízszeresét jelentette akkoriban - ajánlott fel az ország legnevesebb prókátorának, Eötvös Károly keresztény arisztokratának. A lakosság feltehetően ellenséges reakciójától tartva Eötvös eleinte vonakodott vállalni a zsidók védelmét. Ám az ügy fontossága végül is megingatta elhatározásában, és amikor megismerkedett a tényekkel, világosan látta, hogy a vádlottak elvakult, gyilkos indulat ártatlan áldozatai. Fokról fokra lelkes, odaadó barátja lett a zsidóknak. A tárgyaláson, amelyről húsz ország tudósítói számoltak be, Eötvös megszokott ékesszólásával gúny tárgyává tette a vádakat, és látványosan megnyerte a pert. A megszégyenített bíró Nagyváradra költözött, hogy egy másik megyében próbáljon szerencsét. ...Az 1880-as években a... Tiszaeszlár nevű magyar faluban azzal vádoltak meg zsidókat, hogy meggyilkoltak egy keresztény lányt, és vérét pészachi pászkájukba keverték; majd az 1890-es években Franciaországban, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavára oly büszke köztársaságban, a hadsereg egy Dreyfus nevű zsidó kapitányát kémkedés és hazaárulás koholt vádjával az Ördögszeigetre száműzték. Akadtak azonban keresztény liberálisok, amilyen Eötvös Károly és Émile Zola volt, akik karrierjüket, sőt életüket is kockáztatva, kiálltak a zsidókért, és akadt olyan konzervatív is, mint Ferenc József, aki a zsidók szorgalmát és családi összetartását emlegette példaként soknemzetiségű birodalma lakói előtt."

 

FÓNAGY Zoltán: Modernizáció és polgárosodás. Magyarország története 1849–1914-ig. Debrecen, Csokonai Kiadó. 2001. [94; 238]

 

[FÜLEP Lajos levele Szabó Lajosnak. 1945. augusztus 20.] In Fülep Lajos levelezése. V. 1945–1950. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat összeállította: F. CSANAK Dóra. Budapest, [MTA Művészettörténeti Kutató Intézet.] 2001. – p. 47–48. [48]

 

HEGEDŰS Sándor: A tiszaeszlári vérvád == Ezredvég, 1992. június. – p. 52–57. In uő.: Történelmi miniatúrák. 7 esszé. (Z-füzetek, 89.). – Budapest : Szerző, 2001. – p. 3–9.

 

HEGEDŰS Sándor: "JAccuse!"... = Ezredvég, 1996. augusztus. 70–75. p. [71] In uő.: Történelmi miniatúrák. 7 esszé. (Z-füzetek, 89.). – Budapest, Szerző. 2001. – p. 10–18. [12]

 

Karasszon Dénes: Scheuthauer Gusztáv (1832–1894) == Híres magyar orvosok. Második kötet. Szerk.: dr. Kapronczay Károly, Prof. dr. Vizi E. Szilveszter. Budapest, Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. 2001. – p. 111–116. [114]

 

Horváth Jenő                      

Évszámok könyve  / Horváth Jenő. – Átdolg. és bőv. kiad. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, [2001]-.

HORVÁTH Jenő: Évszámok könyve. Egyetemes és magyar történeti kiskronológia. II. kötet. Budapest, Korona Kiadó. [2001.] 479-863. p. [570]

 

HORVÁTH Jenő Évszámok könyve. II. Egyetemes és magyar történelmi, művelődéstörténeti kronológia. Újkor. 1492–1914. Átdolg. és bőv. kiad. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 324 p. [276; 278]

 

Hrabovszky Júlia: Ami elmúlt. Visszaemlékezések életemből. – Budapest : Helikon, 2001. – 510 p. [206]

 

1400. Karády Viktor: A magyarországi antiszemitizmus: kísérlet egy történeti kérdéskör megközelítésére. = Regio, 2. sz. 3-35. p. In uő.: Önazonosítás, sorsválasztás. A zsidó csoportazonosság történelmi alakváltozásai Magyarországon. (Nagyítás. Szociológiai Könyvek, 38.) Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. 2001. 40-76. p., 303. p. [45; 303]

 

Karády Viktor: Traumahatás és menekülés. A zsidó vallásváltók szociológiája 1945 előtt és után. In uő.: Önazonosítás, sorsválasztás. A zsidó csoportazonosság történelmi alakváltozásai Magyarországon. (Nagyítás. Szociológiai Könyvek, 38.) Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. 2001. – p. 263–295., 303. [275; 303]

 

Karsai László: Holokauszt. – Budapest, Pannonica Kiadó, 2001. – [212; 214; 313; 385; 395; 396; 415]

 

Katz, Jakov: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története 1700–1933 között. – Budapest : Osiris, 2001. – [385–389; 400; 408; 410]

 

Keresztury Dezső: A magyar népiességről. (1942.) [1946.] == uő.: Önismeret. Esszék, tanulmányok. – Budapest : Argumentum Kiadó, 2001. – p. 84–107. [105]

 

Kertész Erzsébet: Titkos házasság. Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán élettörténete. – Budapest : Holnap Kiadó, 2001. – 312 p. [264–265]

 

Kertész Imre: Táborok maradandósága : Előadás a Thália Studióban, 1990. == uő.: A száműzött nyelv. (két kiadás). – Budapest : Magvető, 2001. – p. 45–59. [56]

                "Mellesleg utalok itt csupán a Dreyfus-ügyre vagy a tiszaeszlári perre, melyek a maguk nagyságrendje szerint, de azonos hatást keltettek: botrányt, a sötét meg a világos, a retrográd meg a progresszív, a jó meg a rossz erőinek plasztikus elrendeződését."

 

Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története. – Javított, bővített kiadás. – Sajtóház, Lap- és Könyvkiadó Kft., 2001. Budapest. (Sajtókönyvtár.). – 257 p. [150–151]

 

Komlós Aladár: Kiss József == Kiss József: Válogatott versek. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta uő. – Budapest : Múlt és Jövő, 2001. – p. 7–39. [22; 23; 34]

 

Kiss József: Az ár ellen [Vers] == uő.: Válogatott versek. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Komlós Aladár. Budapest, Múlt és Jövő. 2001. 72–73. p.

 

Kiss József: Az ár ellen [Vers] == uő.: Összegyűjtött versei. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Hegedős Mária. Budapest, Argumentum Kiadó. 2001. 72–73. p., 519–520. p., 740. p.

 

Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest : Helikon, 2001. 178 p. [51; 100]

 

Lackó Mihály: Halál Párizsban : Grünwald Béla történész művei és betegségei. (Nemzet és emlékezet.) Budapest, Magvető Könyvkiadó. 1986. [194; 207] == Lackó Mihály: Széchenyi elájul : Pszichotörténeti tanulmányok (A múlt ösvényén). – Budapest : L' Harmattan, 2001. – p. 93–206. [189; 196]

                "[Grünwald utolsó parlamenti beszéde:] "Bármily csekély kérdéssel foglalkozzunk ebben az államban, ... mindig azt tapasztaljuk, hogy a szálak nagy, fontos, de megoldatlan problémák és kérdések felé vezet, s azt látjuk, hogy a bajok kútforrása éppen a nagy problémák megoldatlan volta." Ilyen nagy kérdés - tette hozzá - a zsidók ügye. Ez, ha nyíltan antiszemita párt már nem létezik is, mindenkit foglalkoztat, sőt Tiszaeszlár óta nem csökkent, hanem nőtt a zsidók körüli feszültség."

 

Lakatos Pál: A náci szellemiségű Vasárnapi Újság. A MAZSIHISZ elnémítja a nálunk megszólalókat == Kossuth Rádió: Vasárnapi Újság, 2000. május 28. == uő.: A betonba döngölt Magyarország. – Budapest : Kairosz, 2001. – p. 338–340. [338]

 

Lakatos Pál: Ki védi meg a Vasárnapi Újságot? [Levél Szadai Károlyhoz a Magyar Rádió Közalapítványának Kuratóriuma elnökéhez.] == uő.: A betonba döngölt Magyarország. – Budapest : Kairosz, 2001. – p. 340–341. [340]

 

Lendvai, Paul: Magyarok. Kudarcok győztesei. (Ford.: Dunai Andrea). – Budapest : Helikon, 2001. – [330]

 

Lengyel Balázs: Olvasó nemzet? Ugyan. = Uő.: Ki találkozik önmagával? Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 2001., 207-212. [208]

 

Kiss József: Az ár ellen [Vers] == Magyar költők 19. század. II. kötet. A válogatás Kulin Ferenc A szöveggondozás és a jegyzetek Szilágyi Márton munkája. (Magyar Remekírók, új folyam). – Budapest : Kortárs Könyvkiadó, 2001. – p. 291–293.

 

Magyar irodalmi helynevek. Helynévszótár és kronológia. – Budapest : Könyvmíves Könyvkiadó, 2001. – 525. p. [254; 412; 413]

 

SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A polgári társadalom korának művelődése I. (A XVIII. század végétől 1920-ig). Szellemi élet. In Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. (Osiris tankönyvek) Budapest, Osiris. 1998. p. 332–397. [369; 370; 383] uez.: Második, javított kiadás. 2001.

 

2136. Szegedy-Maszák Mihály: A polgári társadalom korának művelődése II. (1920–1948). Szellemi élet. In Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. (Osiris tankönyvek) Budapest, Osiris. 1998. – p. 428–459. [448] uez.: Második, javított kiadás. 2001.

 

[1883. augusztus 3.] In A magyar történelem kronológiája 830–2000. Összeállította: Almási Tibor, Draskóczy István, Oborni Teréz, Varga Szabolcs, CSAPÓ Csaba, Varga Zsuzsanna. (Magyar Századok.) Budapest, Pannonica. 2001. 190. p.

 

[Eszlár.] In Magyar történelmi helynevek. Szerk.: CSIFFÁRY Tamás. Budapest, Könyvmíves Könyvkiadó. [2001.] 494. p. [140]

 

V[ARGA] B[alázs]: Erdély Miklós. In Magyarok a 20. században. Magyarország művelődéstörténete 1918-2000. (Magyar Kódex, 6.) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, Kossuth Kiadó. 287. p.

 

FÓNAGY Zoltán: A dualizmus kora (1867-1914). In Tóth István György [szerk.]: Millenniumi magyar történet : Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Budapest : Osiris, 2001. p. ??425–473. [434]

 

KOCSIS Gabriella: Kronológia. In Tóth István György [szerk.]: Millenniumi magyar történet : Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Budapest : Osiris, 2001. p. 657–694. [677]

                "1882. ápr. 4. Nyomozás indul az eltűnt tiszaeszlári cselédlány, Solymosi Eszter ügyében. A tiszaeszlári vérvádper kezdete. [...] 1883. aug.-szept. Országszerte antiszemita zavargások a tiszaeszlári ügy miatt."

 

A Gede Testvérek Bt. kiadásában megjelent és kapható alapvető fontosságú művek. In Milotay István: Egy élet Magyarországért. Ami Horthy emlékirataiból kimaradt. Budapest, Gede Testvérek Bt. 2001. 313 p. [313]

                "Bary József: Tiszaeszlári bűnper"

 

DOBSZAY Károly: Erdélyi József: Önéletrajzi írások. I. A harmadik fiú. II. Fegyvertelen. In Milotay István: Egy élet Magyarországért. Ami Horthy emlékirataiból kimaradt. Budapest, Gede Testvérek Bt. 2001. 317. p.

 

VARGA Balázs: Hiányjel. Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után. In Minarik, Sonnenschein és a többiek. Zsidó sorsok magyar filmen. Szerk.: Surányi Vera. Budapest, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat Folyóirat. 2001. 24-35. p. [34]

 

PORTUGES, Catherine: Száműzetés és visszatérés. Zsidó identitás a posztkommunista magyar filmekben. (Ford.: Ehmann Bea.) In Minarik, Sonnenschein és a többiek. Zsidó sorsok magyar filmen. Szerk.: Surányi Vera. Budapest, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat Folyóirat. 2001. 44-51. p. [49; 50]

 

GERVAI András: Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció. (Avagy miért nincsenek teljes zsidó sorsok magyar filmen). [Kerekasztalbeszélgetés.] In Minarik, Sonnenschein és a többiek. Zsidó sorsok magyar filmen. Szerk.: Surányi Vera. Budapest, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat Folyóirat. 2001. 124-133. p. [128; 129]

 

Filmcím-mutató. In Minarik, Sonnenschein és a többiek. Zsidó sorsok magyar filmen. Szerk.: Surányi Vera. Budapest, Mayar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat Folyóirat. 2001. 134-135. p. [135]

 

MITTÁK Ferenc: 1000 év krónikája. Évfordulók, kiemelkedő események a magyar történelemből. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés. [2001.]

 

Radnóti Ilona: A mohácsi zsidók vázlatos története 1840–1918. In A mohácsi zsidóság története. – Mohács : Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, 2001. – p. 9–35. (35)

A zsidóellenes hang, ha időnként fel is tűnt, mint az 1880-as évek elején a helyi sajtóban vagy a társasági életben, az nem nyert teret Mohács közéletében, ez a viszonylag békés időszak az első világháborút követően lezárult.

 

MOLDOVA György: Aki átlépte az árnyékát... Emlékezés és dokumentumok. Budapest, Urbis Kiadó. 2001. [163]

                "Kardos [György], mint kiadó általában hajlandó volt túltennie magát politikai fenntartásain, éppúgy teret adott Erdélyi Józsefnek, a "Solymosi Eszter vére" és más uszító versek korábbi szerzőjének, mint ahogy szerződést kínált Kéry Kálmán horthysta vezérkari tisztnek is, akitől egy világ választotta el. Minden hasonló esetben az értékek tisztelete vezérelte, Zilahyt viszont nem tartotta sokra."

 

Fenyő D. György (szerk.): Nézőpontok, motívumok. Irodalmi témakörök. Budapest : Krónika Nova, 2001. 446 p. [57; 64; 67; 81]

 

Várady Jenő: Az elkeresztelési vita előzményei == A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, 43. – Nyíregyháza, 2001. – p. 333–339. [336; 339]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_43/?pg=337&layout=s

                Solymossy Eszter[!]

 

Szabó Dániel: Tisza Kálmán korszaka. In Az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867–1918. (Magyar Kódex, 5.) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, Kossuth Kiadó. – p. 24–31. [29]

 

CSÁSZTVAY Tünde: [Eötvös Károly.] In Az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867-1918. (Magyar Kódex, 5.) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, Kossuth Kiadó. 138. p. [138]

 

PELLE János: A gyűlölet vetése. A zsidótörvények és a magyar közvélemény 1938-1944. Budapest, Európa Könyvkiadó. 2001. [16; 20; 109; 110]

 

POLGÁR Lea: Álmatlanság. [Regény.] Budapest, Múlt és Jövő. 2001. 301. p. [6; 185; 218]

 

POSZLER György: Ezredvégi palackposta. Nyers applikáció öt tételben. ??= Élet és Irodalom, 1997. január 24. 13. p. In Uő.: Ezredvégi palackposta. Kérdések és kételyek. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2001. 272-278. p. [274]

                "Az egyéni és köztörténet elválaszthatatlan egységével. Család- és nemzetiségtörténet. Amelyben a dédapák históriájára a szabadságharc alkonya, a nagyapákéra Tiszaeszlár gyalázata felel."

 

PRUZSINSZKY Sándor: Tiszaeszlár. (Ónódy-bankett). Dráma 17 jelenetben. In uő.: Szelek tornya. Három dráma. (Kalamáris könyvek, II.) Budapest, Tinta Könyvkiadó. 2001.

 

RAJ Tamás: Nem idegen közöttünk. A zsidóságról nem zsidóknak és azoknak, akik gyökereiket keresik. Budapest, Makkabi. 2001. 92. p. [21; 30]

                "[Zsidó felvilágosodás hatására] a zsidó népesség lelkesen kapcsolódott be az európai országok gazdasági-kulturális fejlődési folyamatába. Ennek a fejlődésnek a 19. század végén jelentkező politikai antiszemitizmus (az oroszországi pogromok, a tiszaeszlári vérvád és a párizsi Dreyfuss-per) szabott gátat. A váratlan események hozták létre a cionista mozgalmat[...] Az ország (és ezen belül a zsidóság) gyors fejlődésével szemben erőteljesen fellépett a reakciós erő is, amelynek gyökerei a vármegyei kisnemesség és a német polgárság talajában fogantak. Így jött létre 1882/83-ban a tiszaeszlári vérvád, amely egy középkori babonára épült, de amelynek tömeghisztériája sok magyar zsidót kivándorlásra kényszerített. A nevetséges vádak alól a nemzetközi tiltakozás hatására és báró Eötvös Károly ügyvédi hozzáértése nyomán felmentették a vádlottakat."

 

SÁNDOR Iván: A történelem (regény)beszédes némasága. = Tiszatáj, 2001. január. 10-22. p. [19] In uő.: A másik arc. A regény és a történelem. (Tiszatáj könyvek.) Szeged, Tiszatáj Alapítvány. 2001. 5-25. p. [20]

 

SÁNDOR Iván: A vizsgálat iratai. (Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről). In uő.: A másik arc. A regény és a történelem. (Tiszatáj könyvek.) Szeged, Tiszatáj Alapítvány. 2001. 26-141. p.

 

2067. SÁNDOR Iván: Szavak a csendből. - A demokrácia fogyatékos magyar változata -. = Élet és Irodalom, 2000. június 2. 8-9. p. [8] In uő.: A másik arc. A regény és a történelem. (Tiszatáj könyvek.) Szeged, Tiszatáj Alapítvány. 2001. 262-270. p. [268]

 

STEMBERGER, Günter: A zsidó irodalom története. Budapest, Osiris Könyvkiadó. 2001. 238. p. [207]

 

KEMÉNY Gábor: Előhang egy kispörkölthöz. Erotika és gasztronómia egy kései Krúdy-novellában. In Szindbád Palotán. Krúdy Gyula és Várpalota novellák és tanulmányok tükrében. (Szindbád Könyvek, 1.) Várpalota, Szindbád Kiadó. 2001. 121-130. p. [122]

                "Jellemző adalék, hogy 1931 június-júliusában egymás után három könyvkiadó utasítja vissza A tiszaeszlári Solymosi Eszter című tényregény kiadását. (vö. Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1975. 285-287). A politikai jobbratolódás (a Bethlen István-i kormányzás vége) idején nem látszik időszerűnek a vérvádper igazságainak felelevenítése. Ebben a környezetben és élethelyzetben írja meg Krúdy azt a novelláját, melynek vázlatos elemzésére a továbbiakban kísérletet teszek."

 

SZITA Szabolcs: Együttélés. Üldöztetés. Holokauszt. Segédkönyv a történelem középiskolai tanulásához. Budapest, Korona Kiadó. 2001. [7; 15; 16; 134; 135; (160. oldal után) 7. kép]

 

BRAHAM, Randolph L.: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt. Ford.: Félix Pál. In Tanulmányok a holokausztról. I. Szerk.: uő. Budapest, Balassi Kiadó. 2001. 9-36. p. [10; 30]

 

RÓBERT Péter: A holokauszt a magyar sajtóban. In Tanulmányok a holokausztról. I. Szerk.: Braham, Randolph L. Budapest, Balassi Kiadó. 2001. 37-71. p. [60; 65]

 

FÖLDES Anna: A holokauszt a magyar (próza)irodalom tükrében. In Tanulmányok a holokausztról. I. Szerk.: Braham, Randolph L. Budapest, Balassi Kiadó. 2001. 73-122. p. [93; 94; 121; 122]

 

KARSAI László: Új magyar egyetemi és középiskolai tankönyvek a holokausztról. In Tanulmányok a holokausztról. I. Szerk.: Braham, Randolph L. Budapest, Balassi Kiadó. 2001. 123-157. p. [131]

 

Kronológia. In Tanulmányok a holokausztról. I. Szerk.: Braham, Randolph L. Budapest, Balassi Kiadó. 2001. 215-226. p. [215]

 

Új Magyar Életrajzi Lexikon. 2001.

 

ERŐS Ferenc: Virág Teréz: Children of Social Trauma. Hungarian Psychoanalytic Case Studies. Jessica Kingsley Publishers, London and Philadelphia, 2000. 239 old. = Thalassa, 2000. 2-3. sz. 236-237. p. [237] In Virág Teréz: "Mély kútba tekinték..." Válogatott tanulmányok. Budapest, Animula Kiadó. [2001.] 219-220. p. [220]

 

BORGOS Anna: Virág Teréz műveinek bibliográfiája. In Virág Teréz: "Mély kútba tekinték..." Válogatott tanulmányok. Budapest, Animula Kiadó. [2001.] 221-226. p. [222]

                [Bibliográfiai adat.]

 

VÖLGYESI Zoltán: Kisvárosi történet. Az 1956-os forradalom és a zsidóellenes megmozdulások Hajdúnánáson. (Doktori mestermunkák.) Budapest, Osiris Kiadó. 2001. [31; 32; 35; 203]

                "Az eltérő vallásból és szokásrendszerből fakadó előítéletekre épített az 1880-as évek elején felbukkanó politikai antiszemitizmus. Ónody Géza, a kerület országgyűlési képviselője járt élen a zsidókkal szembeni hangulatkeltésben. Ő volt a hírhedt tiszaeszlári vérvádper kirobbantója is: 1882. március 23-án bejelentette a képviselőházban Solymosi Eszter eltűnését, rituális gyilkossággal vádolva meg az eszlári zsidókat. [...] 1882 szeptemberében részt vett a drezdai antiszemita kongresszuson is, ahol szintén előadta saját értelmezésében a tiszaeszlári esetet[...] A vérváddal kapcsolatos archaikus néphit valószínűleg már korábban is ismert volt a környéken, s feltehetően a cselédlány eltűnésekor terjedni kezdő szóbeszéd adta Ónodynak az ötletet, hogy a helyi ügyet országos hisztériává lehet fokozni. Antiszemita propagandája a vérvádperben hozott felmentő ítélet ellenére sem maradt hatás nélkül választókerületében: 1884-ben itt szerezte az antiszemita párt tizenhét mandátumának egyikét. [...] 1883-ban Tisza-eszlár a múltban és a jelenben címmel könyvet jelentetett meg, melyben rituális gyilkosságok sokaságát írta a "zsidó faj" rovására, s részletesen foglalkozott a tiszaeszlári esettel is, a véráldozat megtörténtét bizonygatva. A könyv egy elejtett megjegyzésével a vérvádhiedelem hajdúnánási meglétére utal, amidőn a tiszaeszlári templomszolga szájába ad egy mondatot: "sohse búsuljon, megkerül az, élve vagy halva; Nánáson is történt ily eltűnés, a zsidókra fogták, hogy megölték, s később a leány egy nádasban halva megtaláltatott." [1911. vérvádhiedelem Hajdúnánáson.] "Ne az iskolában keresse senki sem a tévtanok forrását, hanem a zsidó vallás követőinek zárkózottsága, titokzatossága és konzervatív szokásai: az idegen nyelv, idegen nevek használata és elütő ruházat nyújtanak tápot arra, hogy a népnél még mindig kísért a vérvád hite, s talán az is, hogy Tiszaeszlár közel van Nánáshoz."

 

Gosztonyi Ferenc: Pasteiner Gyula irodalmi munkássága. = Ars Hungarica, 2001. 1. sz. 155-186. p. [180]

 

HAMBURGER Klára: Liszt cigánykönyvének magyarországi fogadtatása. Második rész - 1881-1886. = Muzsika, 2001. január. 11-17. p. [12; 15; 17]

 

VILMON Gyula: Búcsúzások. = Tekintet, 2001. 1. sz. 18- [18]

 

SÁNDOR Iván: A történelem (regény)beszédes némasága. = Tiszatáj, 2001. január. 10-22. p. [19]

                "Amikor leültem a tiszaeszlári réten a kisiskolásokkal beszélgetni arról, hogy mit hallottak szüleiktől, nagyszüleiktől az (akkor) kilencven év előtti perről, abban a jelenben éltem át a múltat. Jóval később olvastam Borges gondolatát: az írjon le egy szót, aki azt megélte."

 

Kozma Sándor emléktáblájának avatása. = Hetedhéthatár, 2001. január 5. 30. p. [30]

 

TATÁR György: "Arik, Izrael királya". = Élet és Irodalom, 2001. február 16. 3. p. [3]

 

MURÁNYI Gábor: Egy nyilas értelmiségi: Matolcsy Mátyás. = Heti Világgazdaság, 2001. február 17. 75-79. p. [78]

                "Sajátos jelenség, hogy a progresszív népi írók többsége aktív módon vett részt az antiszemita közhangulat kialakításában, miközben saját zsidó barátait sok esetben nem tagadta meg” - ez a minden bizonnyal vihart kavaró megállapítás szintén az említett tanulmányban olvasható, amely Kovács Imre mellett a Solymosi Eszter vére című versével elhíresült Erdélyi Józsefet, Németh Lászlót, az első zsidótörvény ellen még tiltakozó Féja Gézát és Darvas Józsefet, Sinka Istvánt, valamint Kodolányi Jánost említi név szerint [Ungváry Krisztián]."

 

SÁGHY Erna: A náci biznisz. = 168 óra, 2001. február 22. 22-25. p. [23]

 

TAMÁS Gáspár Miklós: A Krausz-kérdés. = Élet és Irodalom, február 23. 2. p. [2]

 

CSURKA István: Püski Sándor 90 éves. [Elhangzott 2001. február 2-án a Testnevelési Egyetem aulájában tartott ünnepségen.] = http://www.magyarforum.hu/forum/h2001/marc/7.htm

 

NAGY Péter: Elfelejtett kincsek: Krúdy Eszlárja. = Debreceni Szemle, 2001. 3. sz. p. 444-449.

 

LUKÁCS László: Népi harangszó-magyarázatok. = Magyar Nyelvőr, 2001. január-március. 56-68. p. [57; 67]

 

LŐCSEI Gabriella: Kedvenc "hüsselője" még épségben van. Ki menti meg a kehidai Deák-kúriát? Az új gerendázatra hívatlan vendégek telepednek. = Magyar Nemzet, 2001. március 17. 15. p. [15]

 

GLÜCK Jenő: Az erdélyi zsidóság útja (1918–1923) == Századok, 2001. 3. sz. – p. 625–634. [626]

                "Nem vitás, hogy 1880 után, főképp a tiszaeszlári per nyomán, az antiszemiták érezhetőbben hallattak magukról. Mint ismeretes, e per kapcsán újra felbukkant a zsidók által keresztények ellen irányuló rituális gyilkosság vádja. A jelek szerint Istóczy Győző pártja Erdélyben nemigen talált követőkre."

 

VEKERDI László: Barátságok a Válasz erőterében. = Új Horizont, 2001. 2. sz. 17-24. p. [22]

                "És részben épp a Németh László utópiájából később megvalósult Népi Kollégiumokban egyszerűen fel sem vetődhetett, hogy ki "zsidó" ki "magyar". Sándor Ivánnak lehet (ebben is) igaza: a "zsidókérdés" Tiszaeszlár óta mindig eminensen politikai ügy volt."

 

BEREND T. Iván: Romantika, nacionalizmus, modernizáció. Közép- és Kelet-Európa a 19. században. [A Magyar Tudományos Akadémián 2001. március 26-án tartott előadás rövidített változata.] = História, 2001. 3. sz. 3-7. p. [7]

 

FEJTŐ Ferenc: Gondolatok a magyarokról és a magyar zsidókról. [Az előadás elhangzott február 20-án, a Magyar Tudományos Akadémián a szerző Magyarság, zsidóság című könyvének bemutatóján.] = Élet és Irodalom, 2001. március 2. 15-17. p. [15]

 

Szakács Gábor: Csak magyarul. [Interjú Reinitz Attilával.] = Magyar Fórum, 2001. március 15. ??. p. []

 

GÁL: "Gondolatok magyarokról és zsidókról". = Új Élet, 2001. március 15. 6. p. [6]

 

MAJSAI Tamás: A fordított kereszt evangelistái. = Magyar Narancs, 2001. március 22. 46-47. p. [47]

 

KISS Mária Rita: A hatodik nagyhatalom. = Századvég, 20. sz. 2001. tavasz. 67-92. p. [72; 84]

 

Új Könyvek, 8. sz. [123]

 

Gelencsér Gábor: Áttetsző (film)történet : Bódy, Erdély, Jeles és a „filmes transzparencia” == Pannonhalmi Szemle. – 9:2 (2001. [ápr.–jún.]). – p. 109–124. [117–120]

 

CSURKA István: Magyar szemmel. = Magyar Fórum, 2001. április 5. 2. p. [2]

 

NAGY N. Péter: Ennyi fér bele? = Népszabadság, 2001. április 12. 3. p. [3]

 

SZILÁRD Gabriella: Tiszaeszlár-revízió? = Élet és Irodalom, 2001. április 27.

 

BEREND T. Iván: Romantika - nacionalizmus - modernizáció: Közép- és Kelet-Európa a 19. században. [A Magyar Tudományos Akadémián 2001. március 26-án tartott előadás, a szerző kiadás előtt álló könyve (History Derailed: Central and Eastern Europe in the Long 19^th Century, Berkeley: University of California Press, 2001) alapján.] = Magyar Tudomány, 2001. május. 513-522. p. [521]

 

[Pruzsinszky Sándor: Szelek tornya.] = Új Könyvek, 2001. 10. sz. május. 197. p.

 

Programajánlat. = Új Élet, 2001. május 15. 6. p. [6]

 

GYÖRGY Péter: A Nagy Összeesküvés. = Élet és Irodalom, 2001. május 18. 7. p. [7]

 

BäCHER Iván: Egy hirdetés margójára. = Népszabadság, 2001. május 19. 31. p. [31]

 

Cs. L.: Népi imádságok, Orbán-interjúk. Püski kerületi díszpolgár. = Népszabadság, 2001. május 22. Budapest melléklet

                "Püski Sándor, a kilencvenéves, legendás könyvkiadó az I. kerület díszpolgára lett. Az erről szóló oklevelet tegnap este adták át az önkormányzat budavári épületében.

– Mióta él a kerületben?

Először a könyvesboltom nyílt a Krisztina körúton 1989-ben, majd én is a Logodi utcába költöztem 1991-ben.

–Miután New Yorkból hazatelepült. Ottani könyvesboltja megvan még?

A fiam még néhány évig üzemeltette, de nem volt értelme fenntartani. A kintieknek ma már minden megszerezhető Magyarországról.

– Az államosításig itthon is volt egy híres könyvesboltja.

Igen, a Szerb utca 17. szám alatt. Ma emléktábla is van a házon.

– Néhány éve Pro Urbe címet kapott Budapesttől, de díszpolgárrá választották-e már valahol?

Szülőhelyemen, Békésen öt éve.

–Jelentenek ezek a kitüntetések valamiféle kárpótlást börtönért, üldözésért?

Erkölcsileg természetesen.

–Önt az olvasók elsősorban mint a népi írók kiadóját, s az 1943-as szárszói találkozó egyik szervezőjét ismerik. Pályája során a magyar irodalom kitűnő szerzőivel került kapcsolatba, vitát váltott ki viszont a tiszaeszlári per anyagának megjelentetése. Mint kiadó mit tekint ma fő feladatának?

Annak idején fölvállaltam a népi írók olyan munkáit, amelyeket a nagy kiadók nem jelentettek meg, például Kodolányi János vagy Németh László nemzetpolitikai írásait. Nagyon fontosnak tartottam őket, ezek tárták fel először például az „egyke” kérdést, ezek sürgették a népfrontos politikát. Csak Illyést és Tamásit nem tudtam kiadni. Ma is fontosnak a tartom a népi irodalom újbóli megjelentetését. Ezért újra kiadtam Szabó Dezső, Sinka István, Erdélyi József munkáit, a fiatalabb nemzedékből Csoóri Sándort, Csurka Istvánt, Fekete Gyulát, az emigrációból pedig Gombos Gyulát és Borbándi Gyulát. Kiadok háborús visszaemlékezéseket is. Nem nagy kiadó ez, szinte mindent magunk csinálunk: a feleségem, a két fiam és én. Hazatelepülésem óta körülbelül háromszáz könyvet adtunk ki.

–Vevőköre, gondolom, az idősebbek közül kerül ki.

Személyes vevőköröm alakult ki, amelybe fiatalok is tartoznak.

–Milyen könyvtervei vannak a közeljövőre?

Készülök Németh László esszéinek kiadására, ami három kötet lesz. Népi imádságokból lesz egy válogatásunk, s megjelentetjük könyv alakban Orbán Viktor 1998 és 2000 között elhangzott szerda reggeli rádióinterjúit."

 

UNGVÁRY Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd. = Beszélő, 2001. 6. sz. 74-92. p. [76; 78; 89]

 

KOERBER, Martin: Pabst retrospektív Berlinben. [ford.: SZILÁGYI Gábor.] = Filmspirál, 2001. 2. sz. 59-64. p. [64]

                "Kívánatos volna archív kópiát készíteni a Der Process (A per) című filmből, amelynek eredeti negatívja és számos pozitív kópiája megtalálható különböző archívumokban, de utóbbiak egyike sem felel meg a mai igényeknek."

 

KODAJ Dániel: ... és nem is kell hozzá zene. Megismerési stratégiák az antiszemita értekezésekben és Adorno könnyűzene-kritikájában. = Replika, 43-44. sz. 2001. június. 231-257. p. [239]

 

STANDEISKY Éva: Bűnbocsánat == 2000, 2001. június. – p. 49–62.

 

KOVÁCS Éva: Kerközép coming out. In memoriam Szabó Miklós == Népszabadság, 2001. június 7. 10. p. [10]

            "

Dr. NAGY Károly [ny. főügyészségi ügyész]: Koronaügyész Clark Ádám sírboltjában. = Népszabadság, 2001. június 13. Budapest melléklet.

                "A Régi szépségében látható a Nagy Ignác utcai unitáriusház című május 17-i cikk beszámolt az Újlipótváros közepén álló templomot és püspöki palotát magában foglaló épület helyreállításáról. Az írás megemlíti, hogy ifj. Bartók Béla hosszú ideig az egyház világi társvezetője, azaz főgondnoka volt. Sajnálom, hogy nem szól az írás a főbejárat melletti márványtáblán szereplő Székely Ferenc gondnokról, aki az építés idején Kozma Sándor országos főügyész egyik helyettese volt. Nemcsak a templomépítésben tevékenykedhetett sikeresen, hanem az 1874 nyarán megalakult Budapesti Rabsegély Egyesület elnökeként is. (A díszelnök Podmaniczky Frigyes volt!) 1900–1902 közt Budapest főügyésze, majd 1902– 1910-ig hazánk második koronaügyésze lett. 1910–1913 közt igazságügy-miniszterként több törvénykönyv (Polgári perrendtartás, Katonai Btk., nyugdíjtörvény stb.) parlamenti elfogadtatásával aratott maradandó sikert. A hírhedt tiszaeszlári per vizsgálati szakaszában a titokzatos tiszadadai vagy csonkafüzesi hulla helyszíni szemléje alkalmából azonban nem követelte Bary József vizsgálóbírótól, hogy minden lényeges körülményt jegyzőkönyvezzenek, mely miatt őt Eötvös Károly védőbeszédében és A nagy per című könyvében elmarasztalta. Krúdy A tiszaeszlári Solymosi Eszter című nagyszerű regényében írta: „...hanyagsága miatt elvadult a tiszaeszlári vizsgálat”, majd hozzátette: „Csaknem azt mondta Eötvös Károly, hogy Székely Ferenc az oka annak, hogy már csírájában el nem fojtották a vérvádat.” Az idén 80 esztendeje, hogy elhunyt Csengery utca 20. alatti lakásában mint a Lánchidat és az alagutat építő Clark Ádám özvegyének második férje. Ezért nyugodhat a Kerepesi temetőben, az Áldássy család sírboltjában együtt Clarkkal. Itt jegyzem meg: jellemző a magyar lexikonokra, hogy a jogi élet nagy személyiségeiről nem írnak érdemeiknek megfelelően. A két éve megjelent Unitárius Kislexikon is „elfelejti” a Székelyről szóló cikkben megemlíteni jelentős építési érdemeit. Ugyanekkor az Alkotmány utcai Unitárius Könyvesboltban árusított leporelló – kissé idegenszerű megfogalmazással – megállapítja: „A székházat – amely a püspöki palota funkcióit is betölti – benne a templommal, 1882-től tervezték, dr. Székely Ferenc gondnok közbenjárására és fáradhatatlan igyekezete eredményeként, s az 1888–1890-ben épült, Petz Samu műegyetemi tanár építőművész tervei szerint.”

 

Murányi Gábor: Vérpoézis == Heti Világgazdaság, 2001. június 30. – p. 69–72.

 

Katz, Jakov: A magyar zsidóság egyedisége. [Angolból ford.: KOZMA György]. = Múlt és Jövő, 2001. 3. sz. 30-35. p. [32]

 

Dallos Eszter: Figyelő == Múlt és Jövő, 2001. 3. sz. – p. 127–132. [130]

 

KIRÁLY Erika: Médiafejlődés-történet. - A nyomtatott sajtó. = Harkányi Hírek, 2001. július. 28. p. [28]

                "A hír fontossá válását bizonyítja, hogy a tiszaeszlári per idején - amit az egész ország érdeklődéssel figyelt - a Budapest-központú sajtó rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy a közönség igényeinek megfeleljen. A lapok leggyorsabb tudósítóikat küldték a helyszínre, gyorsíróirodákat állítottak fel és távíróvonalakat béreltek, így a tárgyaláson délelőtt történteket délután már olvashatta az ország lakossága."

 

PETŐ Iván: Az asszimiláció vagy az értelmezés sikere? [Recenzió Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon c. könyvéről.] = Mozgó Világ, 2001. 7. sz. p. 88-92. [91]

                "Talán érdemes lett volna a hiányolt bevezetőben összefoglalóan írni olyasmiről, hogy a középkori antiszemitizmus döntően vallási, részben misztikus eredetű volt, s mi maradt meg ebből a modern világban, mennyire használták eszközként (mondjuk a tiszaeszlári vérvádnál), és mennyire hitték."

 

VÁRNAI Pál: „Bennem együtt gomolyognak látszólag távoli világok”. = Szombat, 2001. 7. sz. [??]

 

A Verziók [!] Erdélyi [!]... [Hír] = Élet és Tudomány, 2001. július 20., 926.

 

Meghalt Mészöly Miklós. = Magyar Hírlap, 2001. július 23.

 

Verzió. = Hajdú-Bihari Napló, 2001. július 27.

 

KIRÁLY Erika: Médiafejlődés-történet. - a nyomtatott sajtó. Tiszaeszlár: az első lépés a hazai mediokrácia felé. = Harkányi Hírek, 2001. augusztus. 22. p.

 

Magánszőke = 168 óra, 2001. augusztus 16.

 

RÓZSA Péter: Tévedés kizárva. = Élet és Irodalom, 2001. augusztus 24.

 

VBÉ [V. Bálint Éva]: Mától Ile de France fesztivál magyar művészekkel. = Magyar Hírlap 2001. augusztus 31., 9.

 

VÁRNAI Pál: "Bennem együtt gomolyognak látszólag távoli világok". SÁNDOR Ivánnal beszélget Várnai Pál. = Szombat, 2001. szeptember. 26-28. p. [26; 28]

 

MÁRTON László: Az a bizonyos százötven év. Sándor Iván: A másik arc című tanulmánykötetéről. = Tiszatáj, 2001. szeptember. 71-72. p. [71; 72]

 

Cs. SZABÓ László: Erdélyben. = Magyar Nemzet, 2001. szeptember 6.?

 

VBÉ [V. Bálint Éva]: Magyar versek részletei a párizsi metróban. A Trocadero állomásból Budapest lesz a MAGYart tiszteletére. = Magyar Hírlap, 2001. szeptember 11., 9.

 

A párizsi Tutajosok. = Zalai Hírlap, 2001. szeptember 11.

 

Gyász. [Nekrológ Simó Sándor filmrendezőről.] = Magyar Narancs, 2001. szeptember 13. 8. p. [8]

                "[...]Kőszegi Edittel és Surányi Andrással közös munkája, a Midőn a vér... pedig az 1995-ös Magyar Filmszemle dokumentumfilmes zsűrijének elismerését."

 

HETEK Keresés

Magyary Ferenc (V. évfolyam, 37. szám, 2001. szeptember 15., Belpolitika rovat)

                      Csurka, a terrortámadás magyar ideológusa

 "... partner ennek a felfogásnak a kifejtésében. Húsvét előtt a magyar parlamentben a náci korszak és a tiszaeszlári per óta nem hallott vérvádas zsidózás hallatszott a MIÉP részéről. Augusztusban egy üzletember..."

 

Újvári Edit: A kaposvári hitközség története. A zsidók betelepülése Somogyba. = Új Élet, 2001. október 1. 2. p. [2]

 

Sánta Gábor: Az Élet Álom. (Krúdy Gyula saját kiadású könyve). == Budapesti Negyed. – 9:4 (2001. tél). – p. 158–178. [158]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_34_09_2001_4/?pg=159&layout=s

 

László József: Az ősök bennünk élnek. (Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ). = Új Élet, 2001. november 15. 6. p. [6]

 

Steiner Beatrix - Dávid Lajos: Porladó imakönyvek... = Bányavidéki Új Szó, 2001. november 16-22.INTERNET

 

Nagy N. Péter: A zsinat üzenete. = Népszabadság, 2001. november 30. 3. p. [3]

 

Gyertyán Ervin: Sors és emlékközösség. Antiszemitizmusról, asszimilációról az egykori kiskunhalasi hitközség százhetvenöt éves története ürügyén. = Tekintet, 2001. 6. sz. (november-december) 49-64. p. [53; 54]

 

Petrik Béla: Kívül mindenen == Hitel. – 14:12 (2001. dec.). – p. 23–39. [34–35]

                Erdélyi József Solymosi Eszter vére című verséről.

 

DÁNIEL Ferenc: BBS – 40 év. Hosszú futására számítottunk. = Filmvilág, 2001. december. p. 4-6. [5]

 

BOTLIK József: Egan Ede, a rutén nép oltalmazója. = Honismeret, 2001. 6. sz. december. 17-26. p. [25]

 

KOZMA György: Titkos Wolfenhauser iratok. = Hócipő, 2001. december 12. 19. p. [19]

 

Tüntetésre készülnek a bőrfejűek. = Blikk, 2001. december 23. 2. p.

 

PÉTERFFY Gabriella: "Keresem a titkot...". Születésnapi portré Csikos Sándorról. = Filmkultúra, 2001. http://www.filmkultura.hu/2001/articles/essays/csikos2.hu.htm

                "[Miskolci Nemzeti Színház] A szerepeken túl mit nyújtott akkoriban egy pályakezdőnek ez a közeg? [...] Lendvay Ferenc igazgató-rendezőtől nagyon sokat tanultam; ő a hagyományos, elemző, realista színház kiváló ismerője volt. Barátsága Németh Lászlóval azt is jelentette, hogy igényességéhez nem fér kétség. [...] Behozta a színházba a kortárs írók darabjait: Németh Lászlót, Sándor Ivánt, Darvas Józsefet, Gyárfás Miklóst játszottunk. A Nagy család, A térképen nem található és a Tiszaeszlár fogadtatása nyomán érzékelhettük, micsoda ereje van a színháznak, milyen rétegekbe képes bevilágítani, milyen indulatokat tud kelteni. Hogy a színház kapcsán sohasem csak egy társulatról van szó, hanem a kultúra egészéről, egyfajta gondolkodásmódról, az élet meg a társadalom rendkívül széles spektrumáról. A színház a 60-as években nagyon fontos volt a diktatúra számára, ugyanakkor ellenzéki alapállásba kényszerült, de nem harci barrikád volt, hanem olyan, ahonnan üzeneteket lehetett küldeni. A térképen nem találhatót és a Tiszaeszlárt hihetetlen felbolydulás közepette játszottuk; mindkét darab indulatokat szított, véleményeket ütköztetett, mintegy bizonyítva, hogy a színház a társadalmi mozgások ampermérője is."

 

Nyerges András: Költő rossz ember nem lehet. = Magyar Hírlap on-line, 2001. május 11. 20.48

                "Annyi mindenkit rehabilitálnak manapság az egykori szélsőjobboldal figurái közül, hogy igazából meg se lepett, amikor a Tekintet idei első számában ezt olvastam Erdélyi Józsefről: "Élete és működése első harmadában a radikális politikai baloldalhoz, később (nem az uralkodó széljárást követve), az eszmei jobboldalhoz csatlakozott, vagy inkább, bizonyos megnyilatkozásai, elsősorban Solymosi Eszter vére című antiszemita tartalmú verse alapján – oda számították." Mindez azt jelenti, hogy Erdélyit (noha létezett a jobboldaliságot gyakorlattá változtató mozgalom is), hírbe hozni legfeljebb az "eszmei" részével lehet, de valójában ahhoz sem csatlakozott, csak oda SZÁMÍTOTTÁK. S ha egyáltalán igaz a jobboldaliság vádja, erkölcsileg akkor is elismerés járna érte, hiszen "az uralkodó széljárás" ellenében vállalta fel a költő. Lám, még a végén kiderül, hogy 1919 és 1945 között Magyarországon a baloldali széljárás volt az uralkodó – szenzációs megállapításon kívül számomra az is releváció a cikkben, hogy antiszemita TARTALOM-ról beszél, ebből tudniillik egyenesen következik, hogy léteznie kell antiszemita FORMÁNAK is, éppen csak sejtelmem sincs róla, hogy az milyen lehet. Sejtek viszont egyet-mást ama bizonyos baloldali első harmadról, amely még radikálisnak is mondható. Maga Erdélyi József ébreszt bennem kételyeket ezt illetően, mégpedig önéletírása Fegyvertelen című kötetében, ahol (életútjának koherens voltát igazolva) említi meg: "Már 1919-ben is írtam antiszemita verseket!" Így igaz: csokornyi jelent meg ezekből a Gondolat 1919. december 11-ei számában, de másutt is. Jobboldaliság ez bizony, s ha eddig inkább "szellemi", hát ad ő bizonyságot ugyanott a gyakorlatiról is: "Nehéz időket éltem át, amikor kicsöppentem a karhatalomból" – abban tudniillik 1920 augusztusáig benne volt, mint a fehér kurzus rendjét fenntartó egyik, a hetedik kerületi zászlóalj tagja. Hogy ez radikális részvétel volt-e, arról nem beszél. 1932-ben viszont, amikor "Gömbös Gyula, a fajvédő vezér" miniszterelnök lett. Erdélyi verset írt hozzá, és elküldte neki: "Mint pásztor, aki megtalálta / Isten kardját, úgy jövök / hozzád, Vezér, hozom a kardot / csodát teszel, ha felkötöd!" Sajnos, a csoda elmaradt, írja Erdélyi, mert "a Függetlenség akkori szerkesztője, zsidó segédjének tanácsára, nem közölte". Ezzel szemben tény, hogy Erdélyinek valóban akadt két, hatóságilag "baloldalinak" minősített eltévelyedése: Hörcsög illetve Lovaspóló a Vérmezőn című verseit osztályellenes izgatás címén 1937-ben perbe fogták. 1938 májusában azonban, tekintettel arra, hogy addigra a költő minden kétséget kizáróan igazolta jobboldali elkötelezettségét, a Pálffy-tanács minden vád alól felmentette, s az inkriminált kötet elkobzását is feloldotta. 1940-ben azután, amikor az Emlék, válogatott verseinek monumentális gyűjteménye megjelent, ezt a két baloldali botlást mint vállalhatatlant kihagyta belőle, fölvette viszont a jobboldal bizalmát számára megszerző Solymosi Eszter vére című verset. Utóbbi az Erdélyi-legendárium egyik tartópillére lett. A költő, miután a tiszaeszlári vérvádat felújító vers miatt támadások érték, a Heti Híreknek adott interjújában, 1937 novemberében kijelentette: "Arra még nem volt példa, hogy EGYETLEN BOTLÁS MIATT agyonlőjék a paripát!" Ebből a mondatából nőtt ki az a máig is makacsul hangoztatott legenda, hogy Erdélyi Józsefet egyetlen vers miatt, vagy mint a Tekintet szerzője írja, "elsősorban" emiatt minősítették jobboldalinak, ezért ítélték el 1945 után. Arról nem esik szó, hogy az 1937. augusztus 2-án, a nyilas Virradatban megjelent vers csak a nyitánya volt annak a több mint hét évig tartó folyamatos, versek, cikkek, fellépések, könyvek sorozatából álló, 1944 végéig tartó pályaszakasznak, melyben minden leírt szó ennek a versnek a szellemiségét folytatta. Az sem igaz, hogy a költő csak az "eszmei" jobboldalnak lett volna részese – ő maga írja, hogy szervezetileg is csatlakozott az egyik nyilaspárthoz, Salló János Nemzeti Frontjához. Ennél azonban nagyobb súllyal esik a latba, hogy a Solymosi Eszter véréből tudtával és beleegyezésével lett az újabb zsidótörvények hangulati előkészítését szolgáló agitációs röpcédula: "Darabonként 10 fillérért kapható az Összetartás kiadóhivatalában!" – adta hírül egy 1938-as újsághirdetés. Az is tény, hogy mielőtt bárki oda "számította" volna, a költő maga publikálta azt a versét, melyben hovatartozását öntudatosan vállalta: "Nyilas Jóska az én nevem / nyilaskereszt a mellemen" – hirdette a Virradat 1938. november 21-ei számában megjelent költemény. S íme egy másik vers a hétéves folyamat másik pólusáról, 1944. augusztus 25-éről, amikor is Rend című opusában bizakodva írja: "Olyan rendet teremtünk / amilyen nekünk tetszik" – s hogy kik teremtik, azt nyilvánvalóvá teszi az ajánlás, mely Szálasi Ferencnek szól. A legendárium azonban nemcsak ennyiből áll. Beletartozik az is, amit kivétel nélkül minden forrás kiretusál a költő életművéből, mert kínosan cáfolná az "egyetlen botlás" meséjét. Sem az 1945 óta megjelent irodalmi lexikonok, sem a Spenótnak becézett irodalomtörténet, sem a Népi írók bibliográfiája vagy a Gulyás–Viczián-féle Magyar írók élete és munkái című adattár, sem az 1998-as Magyar Nagylexikon nem akar tudni Erdélyinek arról a verseskönyvéről, amit 1944 őszén adott ki a Stádium Sajtóvállalat Rt., holott a Riadó oldalain már a háború élményének költői feldolgozása is feltűnik: "Mert a zsidót letörtük / azért jön a muszka / Mert a zsidó, az ördög / hazánk ellen hozta!" S ha egy egész kötetet el lehet tüntetni az életműből, miért vennék figyelembe az 1944 nyarán-őszén írt verseket? Ezek közül például a Költő című darab önmagában talán megmosolyogtatónak tűnik: "Költő rossz ember nem lehet / Rossz ember is jó, amikor költ" – írja Erdélyi, mintha csak azt akarná igazolni, amit 1943-as, hírhedt irodalomtörténetében Féja Géza írt róla, aki éppen a "jóságot" emeli ki, mint Erdélyi legfőbb jellemző vonását. A költő jóságát egy másik, 1944. július 28-án, tehát a vidéki zsidóság deportálása után megjelent vers: (A zsidókról) helyezi különös fénytörésbe. Ebben egyebek közt azon háborog, hogy "a zsidó" mennyire elvetemült: "Tagadta, hogy bűnös volna / ráadásul engemet / vádolt embergyűlölettel!" Hogy alaptalanul-e, megmutatja a költő reményeit ecsetelő strófa: "Bosszút áll a zsidóságon / egyszer a történelem / Egyszer, tán nem is sokára / nem lesz itt számára helyÉ" Perdöntő lehet a vers befejezése: "Hányszor mondtam a zsidónak / hogy ne bízza el magát / Viselheti most, ahány van / azt a sárga csillagátÉ / Szökne is már szívesen, de / egyelőre nem szabad / Tán sajnálom, szánom őket / Ám ki mint vet, úgy arat!" A Tekintet cikkének szerzője nemcsak ezekről a művekről nem vesz tudomást, de megróvólag említi, hogy "a hivatalos irodalompolitika a költő szánom-bánom, mellverdeső önkritikáját várta", és elismeréssel adózik Erdélyinek, amiért hiába vártak erre. Csakhogy ez tévedés. 1947. május 20-án, a költő apoteózisává változtatott főtárgyaláson Erdélyi az utolsó szó jogán felolvasta A jubileum című versét, melyben a megbánásnak adta (kétségkívül sajátos) jelét: "Kit bántottam? Megbocsásson: / Rajtam is van, nemcsak máson / van seb rajtam, bokron rózsa / égen csillag – szegény Jóska!" Mondhatta volna önmagát idézve: szegény Nyilas Jóska! Az ítélet három év börtönről szólt, a tárgyalásról riportot író Örkény István mégis kénytelen volt cikkében vitába szállni az ügyésszel, aki a költőt csak mint antiszemitát marasztalta el: "Erdélyi, életének ebben a kicsaklott korában sokkal rosszabb volt: fasiszta volt." A Tekintet szerzője példaszerűnek tartja, hogy a költő "életműve TÖRETLEN FOLYTATÁSA érdekében" nem kívánt "megújító fordulatot végrehajtani", magyarán, hogy maradt, aki volt. Vagyis az, aminek Örkény joggal minősítette. Itt akár be is fejezhetném, ha a Tekintet cikkében föl nem bukkanna az Erdélyi-legendáriumnak még egy, a felsorolt lexikonokban és kézikönyvekben is szereplő, de ténybelileg helyt nem álló motívuma: a hároméves börtön letöltésének meséje, amely azt hivatott sugallni, hogy az egyetlen vers mint vétség mennyire nem állt arányban a büntetéssel. Csakhogy Erdélyi József büntetésének kétharmadát Tildy Zoltán köztársasági elnök elengedte: a költő 1948 júliusában szabadult. Gyárfás Miklós írja a Haladás 1948. július 15-ei számában: "Visszanyerte szabadságát a demokráciától." Az 1947. május 20-án kimondott ítélettől 1948 júliusáig 14 hónap telt el. Ami engem illet, meg tudom érteni Gyárfás ehhez fűzött, kesernyés kommentárját: "Az igazi francia az áruló íróit veti meg a legjobban. A norvég halászok nem beszélnek a korábban oly tiszteletreméltó Knut Hamsunnal. Mi visszafogadjuk Erdélyi Józsefet."

 

2002.

 

Antal István: Tanmese a BBS-ről == Antal István–Deák László–Kodolányi Sebestyén (szerk.): Balázs Béla Stúdió 1961–2001. – Budapest : BBS, Orpheusz Kiadó, 2002. – p. 7–12. [11]

 

Szirtes András: Előadás a BBS-ben == Antal István–Deák László–Kodolányi Sebestyén (szerk.): Balázs Béla Stúdió 1961–2001. – Budapest : BBS, Orpheusz Kiadó, 2002. – p. 127–136. [131]

 

Monory M. András: Előadás a BBS-ben == Antal István–Deák László–Kodolányi Sebestyén (szerk.): Balázs Béla Stúdió 1961–2001. – Budapest : BBS, Orpheusz Kiadó, 2002. – p. 139–143. [143]

 

Maurer Dóra: Előadás a BBS-ben == Antal István–Deák László–Kodolányi Sebestyén (szerk.): Balázs Béla Stúdió 1961–2001. – Budapest : BBS, Orpheusz Kiadó, 2002. – p. 147–152. [147; 148; 149; 150; 152] Kép:

 

Anthologia antijudaica. – Asunción : Katakomba Kiadó, 2002. – 200 p. [63; 111; 140–141]

 

Bosnyák Zoltán: Harc a zsidó–magyar vérkeveredés ellen 60 évvel ezelőtt == Uő.: Szembe Júdeával! – 3., javított kiadás. – Budapest : Gede testvérek, 2002. – p. 39–42. [40]

                Végre 1883 őszén Tisza Kálmán bejelentette, hogy javaslatot nyújt be a zsidók és keresztények közötti házasságkötés engedélyezésére. A javaslat akkor egyáltalában nem volt időszerű, sőt az antiszemita közhangulat miatt egyenesen kihívásnak számított. Mégis, mi késztette vajon Tiszát erre a lépésre? Elsősorban kiengesztelő gesztusnak szánta ezt a lépést Tisza az eszlári események miatt túlságosan felzaklatott idegzetű hazai és külföldi zsidóság felé.

 

Bosnyák Zoltán: Zsidó világszervezetek == Uő.: Szembe Júdeával! – 3., javított kiadás. – Budapest : Gede testvérek, 2002. – p. 293–303. [302]

                A magyar közvélemény először a tiszaeszlári időkben ismerkedett meg közelebbről az AIU [Alliance Israelite Universelle]-vel. A gyilkossággal vádolt sakterek ellen megindult per és a nyomában támadt antiszemita közhangulat fellépésre késztette az AIU hatalmasságait. A drezdai Deutscher Reform című lap 1882. november 11. számában nyíltan megírta, hogy az AIU legutóbbi párizsi közgyűlése megbízta a frankfurti Rothschildot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy emlékiratot az osztrák és a magyar kormány részére. Ebben a legnagyobb nyomatékkal sürgesse az egész zsidóság nevében a két kormánynál, hogy a fennálló törvények egész szigorával lépjenek fel a zsidóüldözés ellen, hacsak nem akarják, hogy állampénzügyi téren komoly bonyodalmak álljanak elő. Aligha kétséges, hogy a nyíregyházai felmentő ítéletre nem utolsósorban az AIU közbelépése miatt került sor. Ugyancsak az Alliance irányította a tiszaeszlári per idején a Magyarország elleni nemzetközi sajtóhadjáratot. A nyolcvanas évek elején egyébként nálunk az AIU már kiterjedt fiókhálózattal rendelkezett. Számos kerületi bizottság irányította az AIU-ba tömörült zsidók tevékenységét. Különösen megnövekedett a taglétszám éppen a tiszaeszlári per idejében.

 

Bölcsics Márta–Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz. Budapest, ahogy Krúdy látta. – Budapest : Helikon Kiadó, 2002. – [16; 56; 69; 82; 90; 96; 129; 134; 145; 150; 209; 210; 217; 229; 271; 273; 303]

 

Braham, Randolph L.: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt == Múlt és Jövő, 2000. 3–4. sz. – p. 43–60. [43] In uő.: A holokauszt. Válogatott tanulmányok. [], Láng Kiadó. 2002. 263–295. p. [264; 287; 288]

 

Ettinger, Smoel: A zsidó nép története. A modern kor: a 17. századtól napjainkig. – Budapest : Osiris Kiadó, 2002. – 403 p. [154]

                "A magyar antiszemita mozgalom a tiszaeszlári vérvád jóvoltából szerzett szélesebb körű támogatást."

 

STANDEISKY Éva: Évkönyv 2002. X. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 1956-os Intézet. 2002. 169-190. p. [177]

 

Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara : Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében. – Budapest : Osiris, 2002. – 436 p. [17; 56; 57; 274; 384; 385; 395; 396; 402–406; 429; 437tartalomjegyzék]

 

Gellért Vilmos: Sértő Kálmán élete. – Budapest : Gede testvérek, 2002. – [288; 292]

 

Habe, Hans: Apák vétke. – Budapest, K. u. K. Kiadó. 2002. 319. p. [??fedőlap]

 

HAUMANN, Heiko: A keleti zsidóság története. Fordította: SZŐKE Annamária. (Osiris Könyvtár, Judaica.) Budapest, Osiris. 2002. 256 p. [181; 182]

 

Hermann Róbert: Kossuth Lajos élete és kora. – Budapest : Pannonica, 2002. – 128 p. [117]

 

A tiszaeszlári "vérvád" miatti zsidóellenes zavargások a szerencsi járásban 1882-ben == Hőgye István: Zempléni históriák. – Miskolc : Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 2002. – p. 247–248., 397.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Sk_31/?pg=248&layout=s

 

IVÁN Csaba: Eötvös Károly. In uő.: Naptárlapok. Érdekességek a Dunántúl kultúrtörténetéből. Győr, Hazánk Könyvkiadó. 2002. 60-61. p. [61]

                "De hogy 1916. április 6-án bekövetkezett halála után veszprémi temetésén annyian búcsúztatták nagy tisztelettel, azt nem az eddig elbeszélteknek köszönhette. Hanem egy országos feltűnést keltő pernek,. mert ezernyolcszáznyolcvanháromban Tiszaeszláron megvádolják a helyi zsidó hitközséget, hogy vallási szertartásuk részeként megölték Solymosi Esztert, a cselédlányt. A közvéleményt felheccelték, de Eötvös a határozott presszió ellenére elvállalta a védelmet. Az eredmény a megalapozatlan, bizonyítékot nélkülöző vádak ejtése, a vádlottak felmentése lett. Nos, milyen ember volt tehát Eötvös Károly? Börtönt járt konspiráló? Deák szellemi örököse? Vagy a közhangulattal mit sem törődő tehetséges ügyvéd? Azt hiszem, akkor vagyunk a legigazságosabbak, ha azt mondjuk, mindhárom."

 

KARÁDY Viktor: Túlélők és újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és Jövő Kiadó. 2002. 281. p. [20; 195; 251; 280]

(1181. KARÁDY Viktor: Szociológiai kísérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére. In Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. (Adalékok az újabbkori magyar történelemhez, 4.) Párizs, A Magyar Füzetek kiadása. 37-180. p. [155]

                "Magyarországon természetesen ismeretlen volt az újkori keleti antiszemita erőszak minden formája, illetve amikor ilyen kitörni fenyegetett - mint 1848-ban egyes városokban vagy 1882-ben a tiszaeszlári per nyomában - az államhatalom a zsidóságnak mindig messzemenő, s kelet-európai viszonyok között példásnak mondható, védelmet biztosított.")

 

KARÁDY Viktor - KOZMA István: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 378. p. [62; 275; 377]

 

KATZBURG, Nathaniel: Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943. (Hungarica Judaica, 2.) Budapest, Bábel Kiadó. 2002. 303. p. [21; 295]

 

HARASZTI György: Az „egyik” utolsó kiűzetés. In Kaufmann Dávid: A zsidók utolsó kiűzése Bécsből és Alsó-Ausztriából. Előzményei (1625–1670) és áldozatai. (Zsidó tudományok.) Budapest : Múlt és Jövő könyvek, 2002. p. 217–236. [218; 231; 232]

 

RÓBERT Péter: Az Egyenlőség első két évtizede. In Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2000/2001. Budapest, Keresztény-Zsidó Társaság, 2002. 65-74. p.

 

GERŐ András: Zsidó, magyar, kommunista. - Identitástörténeti vázlat -. In Kertész Péter: A Komlós. Budapest : Ulpius-ház Könyvkiadó Bt., 2002. 440-467. p. [446]

 

KRÚDY Péter: Krúdy Gyula élettörténete. Budapest : Krúdy Anna, [2002] 79 p. [66]

előző kiadás: 1936!!!

 

BEREND T. Iván: The Rise of Political Anti-Semitism. In Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk.: Karsai László és Molnár Judit. Budapest, MAZSIHISZ. 2002. 67-74. p. [73; 74]

 

FRANK Tibor: Honszeretet és felekezeti hűség. A Wahrmann-életrajz kérdései. In Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk.: Karsai László és Molnár Judit. Budapest, MAZSIHISZ. 2002. 169-184. p. [171; 178]

 

HERNÁDI Miklós: A holokauszt politikai szociológiájához. In Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk.: Karsai László és Molnár Judit. Budapest, MAZSIHISZ. 2002. 255-276. p. [273]

 

SIPOS Péter: A zsidóság viszonya a Horthy-rendszerhez (1919-1938). In Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk.: Karsai László és Molnár Judit. Budapest, MAZSIHISZ. 2002. 627-642. p. [628]

 

 

Magyar irodalmi helynevek. Helynévszótár és kronológia. Szerk.: CSIFFÁRY Tamás. Budapest, Könyvmíves Könyvkiadó. [2002.] [252; 254]

 

BEKE László: A 20. század képzőművészete. In uő., Gábor Eszter, Prakfalvi Endre, Sisa József, Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó. 2002. 303-398. p. [371]

 

BÁRDOS László: Költészet 1920 után. In A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája. Főszerk.: Sipos Lajos. Második, javított kiadás. Budapest, Magyar Könyvklub. 2002. 500-502. p. [502]

 

MUCSÁNYI Marianna - SIPOS Balázs: Sajtó és nyilvánosság. In A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája. Főszerk.: Sipos Lajos. Második, javított kiadás. Budapest, Magyar Könyvklub. 2002. 640-645. p. [642; 643]

 

SÁGVÁRI György: Clair Vilmos és a párbaj. Előszó. In Magyar párbaj. A párbaj története. Magyar párbajok. Párbajkódex. Budapest, Osiris. 2002. 13-84. p. [18; 21]

 

CLAIR Vilmos: A párbaj története. Nevezetes párbajok. In Magyar párbaj. A párbaj története. Magyar párbajok. Párbajkódex. Budapest, Osiris. 2002. – p. 85–113. [109]

 

CLAIR Vilmos: Magyar párbajok. Attila hun király idejétől az 1923. év végéig. In Magyar párbaj. A párbaj története. Magyar párbajok. Párbajkódex. Budapest, Osiris. 2002. – p. 115–427. [291]

 

GERGELY Jenő: A politikai nyugalom másfél évtizede (1875-1890). In Kristó Gyula, Barta János, uő.: Magyarország története előidőktől 2000-ig. [], Pannonica Kiadó. 2002. – p. 454–458. [457]

 

CSAPÓ Csaba: Kronológia. In Kristó Gyula, Barta János, Gergely Jenő: Magyarország története előidőktől 2000-ig. [], Pannonica Kiadó. 2002. [637]

 

Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák : Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből. – Nyíregyháza : Nyíregyházi Városi Önkormányzat, 2002. – 260 p. [27; 46; 91; 93; 102–104; 172]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Tan_11_Utcak_Terek/?pg=28&layout=s

 

Marschalkó Lajos: Vörös vihar (1952). – Budapest : Gede Testvérek, 2002. – 190 p. []

 

ALEXA Károly: Mikszáth Kálmán a (köz)író. In Miszáth Kálmán: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: uő. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 5-17. p. [13; 14]

                "[...]írásaiban tartózkodik a nyílt, vagyis inkább a sarkított véleménymondástól. Ismeretes, hogy a tiszaeszlári perről tudósító író-hírlapírót az egyik oldal "saktervédő" filoszemitának, a másik viszont zsidóellenesnek gondolta. (Titkos pénzekért - persze - mindkettő.)

 

MIKSZÁTH Kálmán: A törvényszéki teremből. Valjean János. ??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 79-83. p.

 

MIKSZÁTH Kálmán: Az antiszemitizmus. ??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 83-86. p.

 

MIKSZÁTH Kálmán: Az ítélet után. Búcsú a közvéleménytől. ??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 86-88. p.

 

MIKSZÁTH Kálmán: A tekintetes vármegye. ??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 89-90. p.

 

MIKSZÁTH Kálmán: A gyanú. ??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 116-122. p. [117; 119]

 

MIKSZÁTH Kálmán: Egy bonyodalom pszichológiája. 1898.??In uő.: Fény- és árnyképek. (Magyar néző.) Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Alexa Károly. Budapest, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány - Kortárs Kiadó. 2002. 170-173. p.

 

Romsics Gergely: A Habsburg Monarchia felbomlásának osztrák és magyar mítoszai az emlékirat-irodalom tükrében. In Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 87-131. p. [112]

 

Munk, Méir Ávráhám: Dr. Munkácsi Bernát, a nagy tudós, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia tagja, a nagy pesti izr. hitközség iskolái tanfelügyelőjének származása. In uő.: Életem történetei. (Múlt és Jövő Könyvek. Hágár. Magyar zsidó történelem: szöveg és tanulmány, 2.) Budapest, Jeruzsálem, Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó. 2002. 293-316. p. [305]

 

Silber, Michael K.: Utószó. In Munk, Méir Ávráhám: Életem történetei. (Múlt és Jövő Könyvek. Hágár. Magyar zsidó történelem: szöveg és tanulmány, 2.) Budapest, Jeruzsálem, Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó. 2002. 333-352. p. [346; 347]

 

Kossuth Lajos: [Levél Helfy Ignáchoz (Részlet)] == "Nemzeti újjászületés" Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Szerk.: PAJKOSSY Gábor. Budapest, Új Mandátum. 2002. 218-221. p. [218]

 

Péter László: [Indig Ottó: Juhász Gyula] Nagyváradon == Irodalomtörténet, 1979. 3. sz. – p. 678–683. [682] == Uő.: Juhász Gyula : Válogatott Írások. – Budapest : Argumentum, 2002. – p. 55–60. [59]

 

Püski Sándor: Könyves sors – Magyar sors. – Budapest : Püski Kiadó Kft., 2002. – 576 p. [34; 35; 36; 86; 120; 121; 122; 554névmutató]

 

Cs. Sebestyén Kálmán: Tarjáni rendőrközegek == Szvmcsek Ferenc (szerk.): Salgótarjáni új almanach, 2. – Salgótarján, 2002. – p. 59–75. [63]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_NOGR_Sua_02/?pg=64&layout=s

                „Ugyanezen évben a belügyminiszter leiratban hívta föl a törvényhatóságok figyelmét "a legközelebbi időben az országban nagyobb kiterjedést nyert zavargások megakadályozása tárgyában" teendő intézkedésekre. (A zavargások a tiszaeszlári vérvádper zsidó rituális gyilkossággal vádolt vádlottjainak felmentése és az Istóczy Győző – Simonyi Iván vezetésével szerveződő Országos Antiszemita Párttal kapcsolatosak voltak.)”

 

SÁNDOR Iván: A történelem (regény)beszédes némasága. = Tiszatáj, 2001. január. 10-22. p. [19] In uő.: A másik arc. A regény és a történelem. (Tiszatáj könyvek.) Szeged, Tiszatáj Alapítvány. 2001. 5-25. p. [20] Uez.: In uő.: A regény jövője. Budapest, Krónika Nova Kiadó. 2002. 61-86. p. [80]

                "Amikor leültem a tiszaeszlári réten a kisiskolásokkal beszélgetni arról, hogy mit hallottak szüleiktől, nagyszüleiktől az (akkor) kilencven év előtti perről, abban a jelenben éltem át a múltat. Jóval később olvastam Borges gondolatát: az írjon le egy szót, aki azt megélte."

 

2068. SÁNDOR Iván: Regényszinopszisok - 2080. [Kecskeméten, 2000. március 22-én, a Jövő század irodalma című tanácskozáson elhangzott előadás szövege.] = Forrás, 2000. június. 63-66. p. [65] Uez.: In uő.: A regény jövője. Budapest, Krónika Nova Kiadó. 2002. 163-168. p. [167]

                "Nos, oda jutottam, hogy ha a talentumom megengedte volna, úgy nyolcvan éve olyan regényeket írtam volna, mint például Eötvös Károly A nagy per című munkája, vagy Kuncz Aladár Fekete kolostora, vagy Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve."

 

SIMOR András: Tiszaeszlárról, 1893-ban. (Hűbele Balázs verseiből.) = Ezredvég, 2002. 4. sz. április. 19. p. In uő.: Ez vagyok én. Versek. (Z-füzetek, 93.) Budapest : Szerző, 2002. 71. p. [47]

 

SIMOR András: Eötvös Károlyról. (Hűbele Balázs verseiből.) = Ezredvég, 2002. 4. sz. április. 19. p. In uő.: Ez vagyok én. Versek. (Z-füzetek, 93.) Budapest : Szerző, 2002. 71. p. [47]

 

Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon. Budapest : Trezor, 2002. 270 p. [42; 240]

 

Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján == Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16–17-én. – Veszprém : Laczkó Dezső Múzeum, 2002. – p. 163–205. [192; 204]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Sk_2002_Strukrura/?pg=195&layout=s

 

Szabad György: Kossuth irányadása. – Budapest : Válasz Könyvkiadó, 2002. – 278 p. [240]

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (a történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék) sajtóbibliográfiája. (1845–2000). Szerk.: LÁSZLÓ GÉZÁNÉ SZARKA Ágota. Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. 2002. 523. p. [311; 360]

 

618. SZEKFŰ Gyula: Az öreg Kossuth 1867-1894. In Szerk.: I. Tóth Zoltán: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára II. kötet. Budapest, Akadémiai. 341-433. p. [410; 413] Uez In uő.: Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette és a kiegészítő jegyzeteket írta: Erős Vilmos. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok.) Budapest, Osiris Kiadó. 2002. [629; 632; 633]

                "...ott van a pártban Eötvös Károly, a tiszaeszlári pörbeli nagy védő, egyébként minden hájjal megkent fiskális, emellett a régi megyei táblabíró hagyományok hangoztatója, aki a párt egy másik előretörekvő tagját, Verhovay Gyulát személy szerint inzultálta... Valóban a 80-as években majdnem minden fontos és nem fontos kérdésben megküldi a pártnak a véleményét, természetesen leginkább a kiegyezés kontroverz kérdéseiről. ...Időrendben első az antiszemitizmus, mely a tiszaeszlári pör előtt és alatt lángolt fel az országban, s már azzal is fenyegetett, hogy a pártok közjogi elhelyezkedését megbontja, s a függetlenségi pártot zsidóbarát és zsidóellenes csoportra osztja. Aminthogy az újonnan alakult antiszemita-pártnak képviselői és választói is az 1884-i választásokon nagyrészben a korábbi függetlenségi hívek soraiból kerültek ki. Kossuth a kérdésről pártja kérésére nyilatkozott: felismerte, hogy az antiszemita mozgalom német eredetű (szégyen, ezt is a németektől!) és hogy legnagyobb táplálója a nép nyomorúsága. A párt hivatása ezzel szemben, állástfoglalni a jogegyenlőség sértetlensége mellett. Aki benn él az országban, faj-, nyelv-, valláskülönbség nélkül élvezze a jogegyenlőséget, de minden jött-ment söpredéket nem kell beereszteni; idegen zsidóknak úgy, mint idegen pánszláv, vagy román elemeknek csoportosulása az országban nem engedhető meg. A párt minden erejével legyen azon, hogy a zsidóság a magyar nemzetbe beolvadjon, vele assimilálódjék; a zsidók is segítenek azon özönvízelőtti válaszfalak lebontásában, mely őket a keresztény polgártásaikkal egy nemzetté összeforrásban akadályozzák. Lehetetlen itt fel nem ismernünk a 40-es évek demokratikus gondolkodását, ebben gyökerezik Kossuth ellenállása az antiszemitizmussal szemben, melytől pártját, mint sok más kérdésben is, alig tudta megóvni."

 

SZEKFŰ Gyula: Rövid magyar történet 1606-1939. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Soós István és Pótó János. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok.) Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 561. p. [441]

                "A kormányok s a nemzet politikai vezetői azonban liberális egyenjogúsági elveikhez híven minden megtettek a[z antiszemita] hangulat visszaszorítására; 1883-ban a tiszaeszlári rituális vérvádperben a zsidó vádlottakat a bíróság felmentette, s nagytekintélyű politikusok, így Apponyi Albert gróf siettek a tömegek felizgatott hangulatát csendesíteni."

 

ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes: A gyöngyösi zsidóság története a középkortól a holokausztig. In Tanulmányok a holokausztról. II. Szerk.: Randolph L. Braham. Budapest, Balassi Kiadó. 2002. 273-309. p. [289; 290]

 

KRÚDY Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter. Részlet. In Tokaj a magyar irodalomban. Tanulmányok és művek. Szerk.: Sturm László. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó. 2002. 199-201. p.

[1975-ös kiadás 308-311. p.]

 

[Tiszaeszlár.] In VendégVáró Tisza. Miskolc, Debrecen. Well-PRess Kiadó, Hortobágyi Nemzeti Park. 2002. 98. p. [98]

                "A tiszaeszlári per A település a XIX. század végi ún. vérvádperről híresült el. A nagy port felkavart ügyben a helybéli zsidókat rituális gyilkossággal vádolták meg bizonyos Solymosi Eszter eltűnése ürügyén. A vádlottakat védő Eötvös Károly 1904-ben "A nagy per" című könyvében írta le az egész óriási manipulációs gépezetet, s a per mozgatórugóit is összefüggésükben láttatta."

 

Dr. VERESEGYHÁZI Béla: Történelmi adattár érettségizőknek - felvételizőknek. [] Saxum Kiadó. 2002. [112]

 

Dr. VERESEGYHÁZI Béla: [Tiszaeszlár.] In uő.: Történelmi emlékhelyek A-Z-ig. [] Saxum Kiadó. 2002. 232. p.

 

HOSSZÚ Gyula: Tiszaeszlár. In uő.: Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról. Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó Kft., 2002. 376. p. [62]?? p. 4 tartalomjegyzék

 

ALBERT Gábor: Politikai impulzusok a Horthy-rendszer középiskolai történelem tankönyveiben. = Könyv és Nevelés, 2002. 1. sz. p. 47-58. [54]

 

SZÁSZ István: Banándemokrácia. = Népszava, 2002. január 19. 7. p.

                "A megemlékező sokaság távoztában ellépdelt Kossuth Lajos szobra előtt. Emlékezzünk rá: ő, a nemzet apja turini száműzetéséből a tiszaeszlári szégyenletes per idején írt levelében számunkra is összefoglalta hitvallását: "Én az antiszemitást, mint politikus, elítélem, mint ember megvetem, s mint magyar, szégyenlem."

 

MIHÁLYI Gábor: Történelmi lecke a közvéleménynek. = Magyar Hírlap, 2002. január 21. 10. p.

                "De ha voltak is antiszemita mozgalmak, ezek akkor még elszigetelt csoportosulások maradtak. A zsidó vérvádat felmelegítő tiszaeszlári per a liberális erők fölényes győzelmével végződött. Akkor még egy Eötvös Károly állt a sötétség ellen vívott harc élére.

 

 

SÁNDOR Iván: Tiszaeszlár. [rádióesszé.] (A Rádiószínház Dokumentumműhelye.) = Bartók Rádió, 2002. január 29. 10.05-10.55.

            [Egyhangúan emlékezik a falu. 1996-ban teszi az utolsó megjegyzést (mindenki meghalt már, aki 1973-ban nyilatkozott).]

                    Archív rétegek

                    Sándor Iván dokumentum-esszéje

                    A műsort Bognár Monika, Gebauer Mária, Lóránd Lajos, Péter Ferenc, Szarka Szilárd és Varga Károly

                    készítette (1997)

 

Agyarok Háza. = Hetek, 2002. február 8.

                Tisztelt Gadó György Úr! A Hetek című országos közéleti hetilap 3. évfolyamának 39. számában (1999. október 2. Nyílt levél Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének) Ön nyílt levelet intézett Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége akkori elnökéhez. E levelében többek között a következőt írta: „…Bary József Emlékiratait – ez a könyv, mint köztudott, a zsidók elleni vérvád jogosultságát hangoztatja”. Mivel – mint azt Ön írta – „köztudott”, úgy megkérem, az említett könyvből idézve alátámasztani szíveskedjék, hogy az hangoztatja a zsidók elleni vérvád jogosultságát! Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy meg kell állapítanom, hogy Ön valótlant állít, ami goebbelsi módszer, ismétlem, goebbelsi módszer. Várom szíves válaszát, tisztelettel: Varga Imre

                Varga Imre nyájas olvasóm azon frissiben reagált 1999 októberében megjelent írásomra: már 2002. januárjában eljuttatta internetes reflexióját, hangoztatván, hogy ha nem mutatok fel Bary József könyvéből olyan idézetet, amilyet ő elvár, akkor Goebbels módszerét követem. Az tehát nem goebbelsi módszer, hogy egyes könyvterjesztők százszor és ezerszer visszautasított, megcáfolt hazugságokat népszerűsítenek a zsidóság rovására, az is rendjén való, hogy a Magyarok Házában náci és más antiszemita művek kaphatók a mai napig is (legalábbis ezt nem kifogásolja Varga úr), ellenben goebbelsi módszer, hogy én továbbra is vérvádat propagáló írásnak minősítem a Bary-féle könyvet. Nos, Barynál nem kell idézeteket keresgélni: az egész könyv az elejétől a végéig arról szól, hogy (Bary és eszmetársai szerint) a tiszaeszlári vád valós volt. Ezért adták ki azóta is többször a zsidóság fáradhatatlan rágalmazói. Ha nyájas olvasóm ezek után engem akar elmarasztalni „Goebbels tanítványaként”, ettől én még nagyon jól fogok tudni aludni. (Gadó György)

 

PÁLYI András: A múlt mint jelen. = Élet és Irodalom, 2002. február 22. 25. p. [25]

            "[Sándor: A másik arc] Maradjunk

 

Nincs kegyelem. Leggyengébb láncszem. = TV2, 2002. február 27.

            "[Máté Krisztina:] Ki forgatott a tiszaeszlári perről Verzió címmel filmet? [Játékos:] ??? [Máté Krisztina:] Erdély Miklós."

 

Dr. KOVÁCS Zoltán: Püski Sándor: Könyves sors - magyar sors. = Havi Magyar Fórum, 2002. március. 82-84. p. [82]

 

PARA-KOVÁCS Imre: A holokauszt és más történetek. = Népszabadság, 2002. március 1. 11. p. [11]

                "Letölthető innen [http://www.freepress-freespeech.com/~holhome/] az antiszemita irodalom magyarul fellelhető könyveinek java része, de megismerhetjük a pedofil rabbi történetét vagy hiteles beszámolót Solymosi Eszter meggyilkolásának részleteiről."

 

SERES László: Ázsiai köd. = Élet és Irodalom, 2002. március 22. 4. p. [4]

                "Nem, nincs ilyen veszély, nem reális opció, hogy Győri Tiszaeszlár Béla és Hegedűs Ébresztő Lóránt pártja komoly tényező lesz ebben az országban."

 

HUSZÁR Ágnes: Eötvös Károly nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz. 89-92. p.

 

SIMOR András: Tiszaeszlárról, 1893-ban. (Hűbele Balázs verseiből.) = Ezredvég, 2002. 4. sz. április. 19. p.

 

SIMOR András: Eötvös Károlyról. (Hűbele Balázs verseiből.) = Ezredvég, 2002. 4. sz. április. 19. p.

 

FIZIKER Róbert: Egy cselédlány halála. A tiszaeszlári per. = Élet és Tudomány, 2002. április 12. 454-456. p., címlap, 450. p. [450]

                "[Képekkel illusztrált.] Az ortodox zsidókat többször vádolták rituális gyilkossággal. Százhúsz éve Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter, s ebből támadt a vérvád, de nem az első. Az 1494-ben volt Nagyszombatban."

 

B[ENEDEK]. I[stván]. G[ábor].: A Schwarczok. = Népszabadság, 2002. április 16. 9. p. [9]

                "[Ismeretek hiánya, torz következtetések.] (Mit csinál a fránya zsidó azzal a péntek esti gyertyával? Fényénél talán csak nem Solymosi Eszter véribül gyúrja a maceszt?)"

 

Dr. NAGY Károly: Solymosi Eszter, Zuboly és Kozma. [Olvasói levél.] = Magyar Hírlap, 2002. április 22. 10. p.

 

= Dunaújvárosi Hírlap, 2002. április 23. 4. p.

 

= Észak-Magyarország, 2002. május 9. 8. p.

 

SIPOS András: Szembesítés. = Élet és Irodalom, 2002. május 10. 13. p. [13]

                Emlékezhetünk, hogy a tiszaeszlári vérvádat hatvan év után melegítették fel a nyilasok Bary József vizsgálóbíró emlékirataira hivatkozva, ezzel a törvényes magyar királyi bíróság ítéletét kérdőjelezték meg!"

 

Mi történt a lelkekben? CSEPELI Györggyel és Vekerdy Tamással beszélget Rádai Eszter. = Mozgó Világ, 2002. 6. sz. p. 3-16. [7]

 

TEFNER Zoltán: Külpolitika, népcsoport, tömegtájékoztatás. = Valóság, 2002. 6. sz. p. 33-60. [41]

 

GRÉCZY Zsolt: Jobbról át! Betiltható-e az uszító irodalom? = Magyar Hírlap, 2002. július 27. p. 25. [25]

 

FAZEKAS Csaba: Katolicizmus és konzervativizmus a XIX. századi Magyarországon. = Múltunk, 2002. 3-4. sz. p. 427-475. [473]

 

Bérczes László: Hét énünk mélyén. = Színház, 2002. 9. sz. [??]

 

OSGYÁN Edina: Politikusokat figuráztak ki az élclapok. A Borsszem Jankó karikatúrái miatt került a figyelem középpontjába a XIX. században. = Magyar Nemzet, 2002. szeptember 2. 24. p. [24]

                "Kiskirályságát [Jankó János rajzolóét] Ábrányi Lajos törte meg, aki „helyszíni közvetítéseiről” vált híressé. Ábrányi elsősorban a fővárosban dolgozott, s valamennyi fontos eseményen jelen volt. A rajzokat az adott helyszíneken néhány perc alatt megalkotta. Tudósított balesetekről, bűncselekményekről, bűnügyi leleplezésekről. A mai fotóriporterek feladatát látta el. 1883-ban ő tudósított a tiszaeszlári per tárgyalásáról, s ezzel a sorozatával vált ismertté."

 

Kell egy csapat. [Televíziós vetélkedő.] = RTL Klub, 2002. szeptember 5. 15.30-16.45

                [Időn túl elhangzó kérdésre lett volna válasz: Tiszaeszlár.]

 

= Népszabadság, 2002. szeptember 19. Budapest melléklet

 

MÉRAY Tibor: Az ifjú hölgy látogatása. Bolyongás egy kiadatlan Kossuth-levél körül. = Népszava, 2002. szeptember 21. (Szép Szó c. melléklet.) p. 1-4. [3]

 

= Magyar Hírlap, 2002. szeptember 26.

 

= Népszabadság, 2002. október 19. Budapest melléklet

 

Tárogató

2002.november-december   III.évfolyam 17. szám

Kenessey Csaba (Spanyolország): A filoszemita (23-24 old.)

 

2003.

 

Alexa Károly: A magyar polgár – és a magyar író. Álmok, tények, rögeszmék. – Budapest : Kortárs Kiadó, 2003. – ??135. p. [41; 58]

 

Altorjai Sándor (1933-1979). Szerk.: Beke László, Dékei Krisztina. Budapest, Műcsarnok, Első Magyar Látványtár, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet. 2003. 480. p. [18; 141; 479]

BEKE László: Altorjai Sándor életrajza. In.: 11-19. p. uez angolul:135-142. p.

Bibliográfia. In.: 474-480. p. [479]

 

Farkas Adrienne: Püski Sándor könyvkiadó. Magyar Demokrata, 1999. 41. sz. október 14. = In Arckép. 77 beszélgetés. (Magyar Ház Könyvek) A kötetet sajtó alá rendezte: Boros Károly. Budapest : Kárpáti Ház Alapítvány kiadása, 2003. p. 367-372. [370-1; 372]

 

Löwy, Michael: Közép-Európa a XIX. század végétől a második világháborúig == Az askenázi kultúra ezer éve. – Pozsony : Kalligram, 2003. – p. 221–226. [226]

 

Attias, Jean-Christophe–Benbassa, Esther: A zsidó kultúra lexikona. – Budapest, Balassi Kiadó, 2002. – [14; 153; 228; 375]még átnézni!!!

 

Bényei József: "Szóljon, aki látta". Lírai vázlat egy faluról [1985.] == uő.: Szülőföld a Kis-Tiszánál. Emlékképek Tiszaladányról. – Debrecen : Ethnica Alapítvány, 2003. – p. 22–38. [33]

 

Berend T. Iván: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században (História Könyvtár, Monográfiák, 19.). – Budapest : História : MTA Történettudományi Intézete, 2003. – 277 p. [229; 230; 234]

 

Bodnár István: Tiszán innen, Tiszán túl. Irodalmi barangolások. – Nyíregyháza : Kaleidoszkóp M. Bt., 2003. – 133 p. [35]

 

Katona Béla: Regényes korrajz a századvégi Nyíregyházáról == Az élő Krúdy. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54.). – Nyíregyháza : Jósa András Múzeum, 2003. – p. 37–41.; 207.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_54_Krudy/?pg=0&zoom=h&layout=s

 

Katona Béla: Az élő Krúdy. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54.). – Nyíregyháza : Jósa András Múzeum, 2003. – 209 p. [63; 193; 199; 204]

 

Fiala Ferenc: Zavaros évek. – Budapest : Gede testvérek, 2003. – 322 p. [34]

                A híres tiszaeszlári eset óta csak a módszerek lettek finomabbak, de a lényeg mit sem változott. Ismeretes, hogy a Solymosi Eszter eltűnése ügyében megtartott per ítéletét nem a bíróság, hanem az akkori magyar kormány hozta meg. A kis parasztlány meggyilkolásával vádolt három zsidó hóhért fel kellett mentenie a bíróságnak, mert esetleges marasztaló ítélet esetén a bécsi Rothschild-ház nem folyósította volna a vasútépítéshez szükséges összegeket. Külföldi hitelre, nemcsak akkor, hanem a Horthy-korszakban is szüksége volt az országnak.

 

Császtvay Tünde: A hím veréb és a pillangó : Az akadémikus és az erotikus irodalom tusája a 19. század utolsó harmadában == Klasszikus magyar irodalom történet. – Szeged : Tiszatáj Könyvek, 2003. – p. 399–426. [404]

 

Dérczy Péter: Az "igaz történet" hazugsága. Krúdy Gyula: Urak, betyárok, cigányok == Múlt jövő időben. Írások Bodnár György 75. születésnapjára. – Budapest : Universitas Kiadó, 2003. – p. 44–53. [45; 46; 47]

 

Sánta Gábor: Az Élet Álom. Krúdy Gyula saját kiadású könyve == Budapesti Negyed. – 9:4 (2001. tél). – p. 158–178. [158] == Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula. Válogatta, szerkesztette, összeállította: Fábry Anna. Budapest, Nap Kiadó. 2003. 151-160. p. [151]

 

Cs. Szabó László: A züllött hajós. Krúdy Gyuláról == Irodalmi Újság, 1958. == Krúdy világa. Gyűjtötte és írta: Tóbiás Áron. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 1964. 680-683. p. [683] == Bécs, 1983.?? == uő.: Őrzők. Esszék. Budapest, Magvető. 1985. 533-550. p. [543; 546] == Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula. Válogatta, szerkesztette, összeállította: Fábry Anna. Budapest, Nap Kiadó. 2003. 219-235. p. [228; 231]

 

Joli, a gyereklány. [Interjú BALOGH Jolánnal.] In Krúdy világa. Szerk.: Tóbiás Áron. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. 435-440. p. [437]

 

Cs. Szabó László: A züllött hajós. Krúdy Gyuláról. = Irodalmi Újság, 1958. In Krúdy világa. Gyűjtötte és írta: Tóbiás Áron. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 1964. 680-683. p. [683] In Bécs, 1983.?? In uő.: Őrzők. Esszék. Budapest, Magvető. 1985. 533-550. p. [543; 546] Krúdy világa. Szerk.: Tóbiás Áron. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. -. p. 602–608. [607]

 

Fiala Ferenc: Zavaros évek. – Budapest : Gede Testvérek, 2003. – 322 p. [34]

„A híres tiszaeszlári eset óta csak a módszerek lettek finomabbak, de a lényeg mit sem változott. Ismeretes, hogy a Solymosi Eszter eltűnése ügyében megtartott per ítéletét nem a bíróság, hanem az akkori magyar kormány hozta meg. A kis parasztlány meggyilkolásával vádolt három zsidó hóhért fel kellett mentenie a bíróságnak, mert esetleges marasztaló ítélet esetén a bécsi Rothschild-ház nem folyósította volna a vasútépítéshez szükséges összegeket.”

 

Fráter Zoltán: Krúdy Gyula. (Élet-kép sorozat). – Budapest : Elektra Kiadóház, 2003. – 111; 112

 

Kertzer, David I.: A pápák a zsidók ellen. A Vatikán szerepe az újkori antiszemitizmus kibontakozásában. [Budapest], Ulpius-ház Könyvkiadó. 2003. 446. p. [402; 434; 440]

 

Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Budapest, Napvilág Kiadó. 2003. 572. p. [443; 444; 542; 565]

 

Magyar zsidó útikönyv és adattár. Összeállította: ORBÁN Ferenc. Budapest : Makkabi, 2003. 82 p. [14]

 

D. MAGYARI Imre: Bécsi szeletek. Budapest, Korona Kiadó. 2003. 277. p. [93]

 

CSORBA László: A dualizmus rendszerének kiépülése és konszolidált időszaka (1867-1890). In Magyarország története a 19. században. Szerk.: Gergely András. (Osiris tankönyvek.) Budapest, Osiris Kiadó. 2003. 360-384. p. [375-376]

 

GERGELY Jenő: Bevezetés. A magyarországi pártstruktúra és főbb jellemzői (1867-1990). In Magyarországi pártprogramok 1867-1919. Szerk.: Mérei Gyula, Pölöskei Ferenc. (Pártok és politika. Magyarországi pártprogramok, I.) Budapest, ELTE - Eötvös Kiadó. 2003. 5-36. p. [12]

 

Császtvay Tünde: Laczikonyha, kothurnus, tülök. Nemzet- és lélekmentő műpártolás-próbálkozások a XIX. századvégi Magyarországon == Markója Csilla (szerk.): Mednyánszky : Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2003. október 14. – 2004. február 8. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2003/4). – Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 2003. – p. 89–100. [90; 99] – Megjelent németül is.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Kv_13_Mednyanszky_m/?pg=91&layout=s

                „[...] az országimázs kedvezőtlen változásai [Lábjegyzet] 1883 nyarán perbe fogták a tiszaeszlári zsidó hitközség tagjait, amikor húsvét előtt eltűnt egy fiatal cselédlány a faluból. A hosszan tartó perben a vád az volt, hogy a katolikus, szűz Solymosi Esztert a hitközség húsvéti áldozatul ajánlotta fel. A per óriási visszhangot kapott Európa-szerte. Valójában azonban sokkal többről volt szó: a nagyszámú galíciai zsidóbevándorlás következményeként a zsidóasszimiláció kérdése körüli indulatok forrósodtak föl benne.”

 

Somorjai Lehel: Várospolitika és közélet == Dobrossy István (főszerk.): Miskolc története IV/1. – Miskolc : Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár : Herman Ottó Múzeum, 2003. – p. 7–194. [137]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Mt_04_01/?pg=138&layout=s

 

Nemeskürty István: Magyar nemzeti liberalizmus == uő.: Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai. – Budapest : Szabad Tér Kft., 2003. – p. 77–84. [78]

 

Nyerges András: Költő rossz ember nem lehet == Magyar Hírlap on-line, 2001. május 11. 20.48 == uő.: Színrebontás. Istenkáromló oknyomozások. – Budapest : Magvető, 2003. – p. 159–163. [159; 160; 161]

 

Nyerges András: A gubancos tárgyilagosság == Magyar Hírlap, 2003.?? == uő.: Színrebontás. Istenkáromló oknyomozások. – Budapest : Magvető, 2003. – p. 328–331. [331]

 

Örkény István: Költő a bíró előtt == Tovább, 1947. május?? == uő.: A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Radnóti Zsuzsa. – Budapest : Palatinus, 2003. – p. 62–66., 496. [496]

 

Tóth G. PÉTER: Emberevők – Törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a végvidéki lakomák kérdése == László Péter (szerk.): Pápai Múzeumi Értesítő, 8. – Pápa, 2003. – p. 5–35. [6]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Pme_08/?pg=7&layout=s

 

Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867–1918). – Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 2003. – 396 p. [106; 109; 111; 112; 113; 118; 186; 190; 323; 344; 346; 374]

 

Szíj Rezső: Püski Sándorról. – Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2003. – 68 p. [36]

„Természetesen a nemzetközi szabadkőművesség kozmopolita szárnyát képviselő – mert volt annak minden más államban nemzeti szárnya is – Cserépfalvinak semmiféle jogcíme sincs arra, hogy bármit is szemére vessen Püskinek. A Bary könyv egyszerűen dokumentumkötet, a tárgyilagosság eszményi értelmében. Úgy, ahogy Kozma Sándor legfőbb ügyész a 19. század második felében megfogalmazta és törvénybe iktattatta a kötelező ügyészi tárgyilagosságot, mely szerint az ügyész a tények előadásával nem gyakorolhat egyoldalú befolyást a bíróságra.”

 

Szűcs Sámuel naplói, 2. kötet (sajtó alá rendezte Kilián István). – Miskolc : Dobrossy István, 2003. – 352 p. [159; 165; 191; 200; 249]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Sk_38/?pg=160&layout=s

 

Walker, Alan: Liszt Ferenc, 3. kötet. Az utolsó évek 1861–1886. – Budapest : Editio Musica, 2003. – 557 p. [394]

 

Németh József: Hoffmann Mór == Zalai Múzeum, 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum. – Zalaegerszeg : Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003. – p. 255–265. [262]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Zm_12/?pg=263&layout=s

 

Majtényi László: Eötvös Károly Intézet == Népszava, 2003. január 20. – p. 7. [7]

 

Sándor Iván: Tanítványi staféta == Népszabadság, 2003. január 25. – p. 29. [29]

 

Papp László Tamás: Egy rasszista bacilusfarm == Élet és Irodalom, 2003. február 28. – p. 8. [8]

 

Vörös Kati: Judapesti Buleváron. A „zsidó” fogalmi konstrukciója és vizuális reprezentációja a magyar élclapokban a 19. század második felében == Médiakutató, 2003. tavasz. – p. 19–43. []

 

Dr. Gedai István: Püski Sándor: Könyves sors – magyar sors (Budapest, 2002) == Kapu, 2003. március. – p. 54–56. [55]

 

Kácsor Zsolt: Tiszaeszlár, S. E. 1867–1882. == Népszabadság, 2003. március 8. – p. 27–28.

 

Gáll Ottó: Százhúsz éve zajlott a tiszaeszlári per. Már akkor is ezer éve folyt == Hetek, 2003. március 7.

 

Dr. Feldmájer Péter: A remény örök [Olvasói levél] == Népszabadság, 2003. március 28. – p. 12.

 

Dr. Fazekas Árpád: Több világosságot [Olvasói levél] == Népszabadság, 2003. április 1. – p. 10.

 

Kácsor Zsolt: [Olvasói levél Fazekas Árpád Több világosságot c. leveléhez] == Népszabadság, 2003. április 1. – p. 10.

 

Dr. Nagy Károly: [Olvasói levél] == Népszabadság, 2003. április 1. – p. 10.

 

M[itzki]. E[rvin].: Ünnep és emlékezés == Új Dunántúli Napló, 2003. április 12. – 9. [9]

 

Csurka István: Kőszeg == Magyar Fórum, 2003. április 17. – p. 10. [10]

 

Rádai Eszter: "Itt inkább csak szót váltani lehet". Majtényi Lászlóval Rádai Eszter készített interjút == Élet és Irodalom, 2003. április 18. – p. 7. [7]

 

Rádai Eszter: "A Sorstalansárot a Kádár-rendszerről írtam". Kertész Imrével Rádai Eszter készített interjút == Élet és Irodalom, 2003. május 30. – p. 3., 8. [8]

 

Gréczy Zsolt: Tiltsák vagy tűrjék az uszító irodalmat? Az Európai Unió késlekedése miatt nem módosult a büntető törvénykönyv == Magyar Hírlap, 2003. május 30. – p. 10. [10]

 

Kácsor Zsolt: Szembenézés saját történelmünkkel. Sándor Ivánnal a százhúsz évvel ezelőtt kezdődött tiszaeszlári vérvádperről == Népszabadság, 2003. június 20. – p. 13.

 

Pók Attila: Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon == Mozgó Világ, 2003. július. – p. 23–28. [23; 25]

 

Kovács András: Magyar zsidó politika a háború végétől a kommunista rendszer bukásáig == Múlt és Jövő, 2003. 3. sz. – p. 5–34. [6–7]

 

Dr. Nagy Károly [Kozma Sándor-díjas ny. ügyész, Budapest]: Kiállítás a per évfordulójára [Olvasói levél] == Magyar Hírlap, 2003. július 15. – p. 16.

 

Győri Béla: Szabadság, elvtársak! Tiszaeszlár esete Juhász Ferenccel == Magyar Fórum, 2003. július 17. – p. 5. [5]

 

Erdély Miklós: Verzió [Film] == Duna TV, 2003. július

 

Alexa Károly: A magyar zsidó családregény. Regénytriptichon - műfajtörténeti adalék a magyar polgárosodás történetéhez: Kóbor Tamás, Pap Károly, Nádas Péter == Kortárs, 2003. augusztus. – p. 66–80. [71]

 

[A százhúsz éve…] == Magyar Hírlap, 2003. augusztus 2–3. – p. 5.

 

NAGY V. Rita: Még mindig élnek az előítéletek. Hiába a cáfolatok a tiszaeszlári vérvádperben, vannak, akik hisznek a rituális gyilkosságokban. = Magyar Hírlap, 2003. augusztus 4. 8. p.

[Kép: A néhány éve állított síremlék szélsőjobboldali szervezetek zarándokhelyévé vált.]

 

FÁBRI Ferenc: A tiszaeszlári vérvádper. = www.mult-kor.hu/article.524???, 2003. augusztus 5.

 

K. A. ZS.: Konferencia az 1883-as tiszaeszlári perről. = Népszabadság, 2003. augusztus 30. 12. p.

 

Beck Tamás: A pszichológiai kultúra emelése nemzeti érdek == Magyar Hírlap, 2003. augusztus 21. – p. 16.

 

Józsa Péter Pál: A politika nem költészet. Csőkábel == Magyar Fórum, 2003. augusztus 21. – 8. p. [8]

 

Mátay Mónika: Egy prostituált lemészárlása: a város, a nő és a bűnöző == Médiakutató, 2003. ősz. p. 7-28. [14]

 

Tiszaeszlár: vérvád, vagy valami más? : A "nagy pör", amely 120 esztendeje megrengette a világ közvéleményét == Kárpátok Őre. – 1:6 (2003. szeptember). – p. 19–40.

 

Ménesi Gábor: „Mindannyian mindennel össze vagyunk kapcsolva” == Új Forrás, 2003. 9. sz. [??]

 

[Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter. Könyvismertetés.] = Új Könyvek, 2003. 18. sz. szeptember. 62. p.

 

SZABÓ András Péter: Fény- és árnyképek. [Recenzió Mikszáth Kálmán: Fény- és árnyképek c. könyvéről.] = Valóság, 2003. 9. sz. p. 106-109. [107-108; 109]

 

A Magyar Hírlap hétvégi számának tartalmából. = Magyar Hírlap, 2003. szeptember 4. p. 20.

 

Sándor Iván: Jó reggelt, (nem csak) Tiszaeszlár! = Magyar Hírlap, 2003. szeptember 6-7. p. 21.

 

Uj Péter: Mi folyik hol? = Népszabadság, 2003. szeptember 10. p. 8.

 

"Csak az ember olvas..." [A Magvető Könyvkiadó hirdetése.] = Élet és Irodalom, 2003. szeptember 12. 5. p.

 

nvr: Ellenkoszorúzás Tiszaeszláron. = Magyar Hírlap, 2003. szeptember 12. p. 4.

 

(Debreceni tudósítónktól) [KÁCSOR Zsolt]: Tiltakozás Tiszaeszláron. Népszabadság, 2003. szeptember 12. p. 5.

 

Megemlékeztek a vérvádperről. = Népszava, 2003. szeptember 12. p. 4.

 

R. Székely Julianna: Tiszaeszlár, 2003 == Vasárnapi Hírek, 2003. szeptember 14. – p. 6.

 

Fekete Edit: Néhány apró kiegészítés a nagy perhez. = Magyar Hírlap, 2003. szeptember 17. p. 17.

 

GYŐRI Béla: A MIÉP tiszaeszlári koszorúi. = Magyar Fórum, 2003. szeptember 18. 1. p., 4. p.

            [Képekkel illusztrált.]

 

CSURKA István: Magyar szemmel. = Magyar Fórum, 2003. szeptember 18. 2-3. p. [2]

 

Tiszaeszlári vérvádper. Tudományos konferencia Nyíregyházán. = Hetek, 2003. szeptember 19. ??p.

 

Koszorúk jobbról. = Hetek, 2003. szeptember 19. ??p.

 

TAMÁS Gáspár Miklós: Oriana Fallaci fasiszta könyve. = Élet és Irodalom, 2003. szeptember 26. 4. p. [4]

 

Dr. NAGY Károly [ny. jogász]: Solymosi Eszter nem való Csurka-zászlóra. [Olvasói levél.] = Magyar Hírlap, 2003. szeptember 29. p. 16.

 

 

Magyar Nemzet, 2003. március 11.

Magyar Nemzet, 2003. április 4.

Magyar Nemzet, 2003. április 13.

Magyar Nemzet, 2003. szeptember 6. 2. p.

 

[Tiszaeszlár.] = Óbudai Munkás, 2003. szeptember-október. p. 3.

Tiszaeszlár. Kerek 120 éve indult meg a hírhedt tiszaeszlári zsidóper a „vérvád” alapján. Ez a gyalázatos, hamis vádon alapuló per a vádlott zsidók felmentésével végzõdött, hála Eötvös Károly védõügyvéd bátor fellépésének. 120-nak 60 a fele. Talán véletlen, hogy hatvan évvel az említett per után, 1943.-ban új zsidóellenes uszítás kezdõdött Endre László és derék csendõrei közremûködésével. Az eredmény ismeretes. Hogyan tekint vissza e két eseményre a magyar utókor? A válasz sokrétû. Mi csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy Eötvös Károlynak nincs köztéri szobra Magyarországon, a csendõrségnek azonban van.

 

KÖVÉR György: Középrend vagy középosztályok. = Századok, 2003. 5. sz. p. 1119–1168. [1137]

 

??FENYŐ István: Peter Haber Die Anfänge des Zionismus in Ungarn (1897–1904). = Századok, 2003. 5. sz. p. 1255–1257. [1257]

 

RAJ Tamás: A vér szerepe a Bibliában és a zsidó hagyományban. = Új Élet, 2003. október 15. p. 3.

 

JÓZSA Péter Pál: Csőkábel. Lefedőmasinizmus. = Magyar Fórum, 2003. október 16. 8. p.

 

Erdély-filmek az Örökmozgóban. [2003.10.22.] = iv.hu kortárs irodalmi portál az Irodalom visszavág és a Backslash Alapítvány gondozásában.

 

PLESS Zsuzsa: Csúsztatott történelem. = A Szabadság, 2003. október 31. 6. p. [6]

            "Emlegetett urak

 

Dr. SIRÓ Béla: Tiszaeszlári tetemrehívás.= Interpress Magazin, 2003. november. 42-45. p., 7. p.

            [Képekkel illusztrált.]

 

Felmentették ifj. Hegedűs Lórántot. = Kossuth Rádió, 2003. november 10. 15. 40.

 

BAROTÁNYI Zoltán: Tudja a hóhér. Kriminálexpó. = Magyar Narancs, 2003. november 27. 26. p.

 

Várkonyi Tibor: Krúdy Tiszaeszlárja == Magyar Hírlap, 2003. november 29–30. – p. 24.

 

Dr. Nagy Károly (Kozma Sándor-díjas ny. ügyész, Budapest): Kulisszatitkok a nagy perről. (Krúdy Tiszaeszlárja, mh, november 29.) = Magyar Hírlap, 2003. december 8. p. 18. (nincs fénymásolat, csak neten)

 

Egy százhúsz év előtti vérvádperről == Népszava, 2003. december 8. – p. 6.

 

Solymosi Eszter és a "nagy per" == Szabolcs Online, 2003.

 

TJ: Hatvanmillió forint volt az ítélet ára? == Hazánkért, 2003. szeptember.

 

2004.

 

ALEXA Károly: A Hely. Jókai Mór, Eötvös Károly, Cholnoki Viktor. In VárUcca tizenhét. Veszprém, 1996. 1. Uez.: In uő.: Quodlibet. Budapest : Kortárs, 2004. p. 37–84. [56; 65; 67; 81]

 

ALEXA Károly: A magyar zsidó családregény. = Kortárs, 2003. 8. sz. In Polgárosodás és irodalom. Uez.: In uő.: Quodlibet. Budapest : Kortárs, 2004. p. 85–101. [90]

 

ALEXA Károly: Mikszáth Kálmán, a (köz)író. In Mikszáth Kálmán: Fény- és árnyképek Budapest 2002. Uez.: In uő.: Quodlibet. Budapest : Kortárs, 2004. p. 159–166. [164]

 

BEKE László: Altorjai Sándor életrajza. In Altorjai Sándor életmű-kiállítás. Műcsarnok, Budapest 2003. XII. 17. - 2004. II. 08. [Budapest], [Műcsarnok]., [Első Magyar Látványtár]. [2004.] 7-11. p. [11] uez.: angolul 12-16. p. [16]

 

ANTAL Sándor: Ady és Várad. Budapest : Madách Irodalmi Társaság, 2004. 137 p. [22; 60; 62]

 

BENBASSA, Esther, Jean-Christophe Attias: Van-e jövőjük a zsidóknak? Párbeszéd a zsidó identitásokról. Budapest : PolgART, 2004. 299. p. [68]

 

BENEDEK István Gábor: A rejtély. In uő.: A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, 2004. p. 71-73. [72]

 

Benedek István Gábor: Móric bácsi esküvője. In uő.: A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, 2004. p. 117-119. [118]

 

Benedek István Gábor: Gyulán. In uő.: A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, 2004. p. 126-129. [128; 129]

 

BRÓDY Sándor: Zsidókról. In uő.: Fehér könyv. Uj évfolyam II. 1915 márczius. Budapest, Az író kiadása. 1915. 67-86. p. [75; 76] Uez.: In uő.: Lyon Lea. Budapest : Bábel, 2004. 137-152. p. [144]

                "Ám ő [apám] is csak magyarnak tudta magát, más szó, más érzés nem volt odahaza és én is csak amaz emlékezetes Eszlár alkalmából tudtam meg, - érthető daczból - hogy sémi vagyok és nem turáni, pedig a kedvem turáni." [máshol a vesszők: odahaza,; meg -; dacból -,; vagyok,]

 

Csicsay Alajos: Híres és hírhedt személyek a magyar történelemben. – Dunaszerdahely : Lilium Aurum, 2004. – 126 p. [78]

 

CSŰRÖS Miklós: Eötvös Károly művészeti és irodalmi nézeteiről. Szemelvények és kommentárok. In Eötvös Károly 1842-1916. Vár ucca tizenhét negyedévkönyv. IV. évfolyam, 1. szám. 1996/1. Vendégszerkesztő: Alexa Károly. Főszerkesztő: Géczi János. Veszprém, Művészetek Háza. [1996.] 206-213. p. [210; 213] Uez.: uő.: Költők, írók, mitológiák. (Vízjel.) Miskolc : Felsőmagyarország Kiadó, 2004. p. 64-75. [71]

 

Budapest, VI. kerület, Hegedű u. 9. (Próféta u.) In ERŐS Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Akkord Kiadó. 2004. [164]

 

Mezőszentgyörgy. In ERŐS Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Akkord Kiadó. 2004. [397]

 

Nyíregyháza. In ERŐS Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Harmadik, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Akkord Kiadó. 2004. [436]

                "[Krúdy Gyula] Igen erőteljesen jelenik meg a nyíregyházi élmény többek között a ...A tiszaeszlári Solymosi Eszter... c. műveiben. ...Eötvös Károly 1883-ban elvállalta a hirhedt tiszaeszlári vérvádperben a tizenkét éves Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt zsidók védelmét. A tárgyalásra Nyíregyházán a városháza emeleti nagytermében került sor 1883. június 19-től augusztus 3-ig. Eötvös Károly már a tárgyalást megelőző hetekben leköltözött Nyíregyházára, a mai Bocskai u. 8. szám alatti házban, a Stern családnál lakott. A bírósági tárgyalás végül is Eötvös Európára szóló sikerével végződött, a vádlottakat felmentették. A helyi közhangulatra azonban jellemző volt, hogy az író-ügyvéd nyíregyházi szállását a város zsidóságából szerveződött 16 fős őrség vigyázta éjjel-nappal. Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlap tudósítójaként részt vett az 1883. június 19. és augusztus 3. között folyó tiszaeszlári vérvádper tárgyalásán. 1883. június 17-től augusztus 4-ig tartózkodott a városban, feltehetően az akkori Európa Szállóban lakott. Ez idő alatt többször is kirándult Nyíregyháza környékére."

 

1791. Tiszaeszlár == Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. – Budapest : Akkord Kiadó, 2004. – p. 560.

 

Estók János: Magyarország története. 1849–1914. – Második, bővített kiadás. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. – 350 p. [167]

 

Sragner Márta: Fejtő Ferenc magyar nyelven megjelent írásainak válogatott bibliográfiája. In Fejtő Ferenc: A monarchiától a globalizációig. Pécsi és szekszárdi előadások 2002. [Pécs], Alexandra. [2004.] 111-158. p. [145]

 

GERŐ András: Zsidó, magyar, kommunista. - Identitástörténeti vázlat -. In Kertész Péter: A Komlós. Budapest : Ulpius-ház Könyvkiadó Bt., 2002. 440-467. p. [446] Uez uő.: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Budapest : PolgART - Eötvös Kiadó, 2004. 265-287. p. [269]??

 

HELLER Ágnes: A „zsidókérdés” megoldhatatlansága. = Múlt és Jövő, 2004. 1-2. sz. In uő.: A „zsidókérdés megoldhatatlansága avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek? Budapest : Múlt és Jövő, 2004. p. 13-49. ??[17; 37]

 

KOSZTOLÁNYI Dezső: A vajda. Eötvös Károly. (??) In uő.: Tükörfolyosó. Magyar írókról. Budapest : Osiris, 2004. p. 172–173. [172; 173]

 

KÖVES József - MURÁNYI Gábor: Könyvhetek krónikája. Az ünnepi könyvhét 75 éve. Budapest, MKKE - Vince Kiadó. 2004. 37; 38; 66???

 

GERVAI András: Vénusztól Júliáig. Szabó István pályája 1990 után. In Magyar filmrendezőportrék. Szerk.: Zalán Vince. Budapest : Osiris, 2004. p. 51–88. [84]

 

FORGÁCH András: A besorolhatatlan. Enyedi Ildikó. In Magyar filmrendezőportrék. Szerk.: Zalán Vince. Budapest : Osiris, 2004. p. 266–286. [273]

 

[Belky János.] Magyar orvoséletrajzi lexikon. Írta és összeállította: Kapronczay Károly. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004. 411. p. [41]

 

[Scheuthauer Gusztáv.] Magyar orvoséletrajzi lexikon. Írta és összeállította: Kapronczay Károly. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004. 411. p. [319-320]

 

Horváth Cecília: Tiszaeszlár == uő.: A magyar zsidóság és a holokauszt. – Budapest : Palatinus, 2004. – p. 41–45.

 

Horváth Cecília: Tiszaeszlár == uő.: A magyar zsidóság és a holokauszt. – Budapest : Palatinus, 2004. – 140 p. [131; 136; 139]

 

SZITA Szabolcs: Történeti előzmények. In Mondjátok el, mi történt! A magyarországi holokausztról. Dokumentumok, tanulmányok, elbeszélések, emlékezések. Válogatta és szerkesztette: Rákos Imre, Szita Szabolcs és Verő Gábor. Budapest, Ex Libris. 2004. 11-20. p. [17-18]

 

MURÁNYI Gábor: A múlt szövedéke. Históriák a megbicsaklott 20. Századból. Budapest : Noran, 2004. 45; 395; (436); 444 2001. HVG.

Megbicsaklott gondolatok: Egy nyilas értelmiségi: Matolcsy Mátyás. 43-47. p. [45]

Kakastollal és fegyverrel. Csendőrélet és irodalom. 392-396. p. [395]

Vérpoézis. Erdélyi József értékelések. 441-447. p. [444]

(436 fordított vérvád – Szabó Lőrinc)

 

Gelencsér Gábor: Önagyonfilmezők : Bódy, Erdély, Jeles == Né/ma? : Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. – Budapest : Ráció, 2004. – p. 205–226. [216–219]

Filmverzió (Erdély Miklós: Verzió, 1979).

 

Tóth G. Péter: A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX–XX. században == Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június. – Veszprém : Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2004. – p. 231–254. [245]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Nepivall_6_1/?pg=246&layout=s

 

KEMÉNY Mária: Egy villa a budai Völgy utcában. In Romantikus kastély : tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk.: Vadas Ferenc. Budapest : Hild-Ybl Alapítvány, 2004. p. ?? [503]

 

ROMSICS Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és a magyar politikai elit emlékirat-irodalmában. Budapest : L’ Harmattan, 2004. 205 p. [66]

 

Séta évgyűrűkkel : Mészöly Miklós és Szederkényi Ervin levelezése / [összeáll., a jegyzeteket és az utószót írta NAGY Boglárka] Pécs : Jelenkor, 2004. 157 p. [93]

 

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között, 3. == Somogyi Múzeumok Közleményei, 16. – Kaposvár : Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004. – p. 455–486. [480]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SOMO_Smk_16/?pg=483&layout=s

                Szalay Károlyról mint Szalay Fruzsina édesapjáról.

 

Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. – Budapest : Kairosz, 2004. – 243 p. [167; 168]

 

SZÁRAY Miklós: Történelem III. középiskolák számára. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 2002. – 2004.

Harmadik kiadás. 2004. 286. p. [270]

 

Száraz Miklós György: Írd fel házad kapujára… (Paletta.) – Budapest : Helikon, 2004. –??167 p. [70; 164 v. 166??]

 

Ungvári Tamás: Lezáratlan nyomozás. – Budapest : Ulpius-ház, 2004. – 375 p. [122]

 

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig == Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. – Szekszárd, 2004. – p. 351–397. [363]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_TOLN_Evkonyv26/?pg=368&layout=s

 

KÖVÉR György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás és előítélet az 1880-as évek Magyarországán == Századvég, 2004. január.

 

Mészöly Miklós: A zsidókérdés útvesztői, 1. : Magyar reflexiók [Közzéteszi Wilheim András] == Holmi. – 16:1 (2004. jan.). – p. 42–59.

 

Tábor Ádám: Magyar költő, litvániai jöttment == Élet és Irodalom. – ??:?? (2004. jan. 2.). – p. 15. [15]

 

Szőnyei Tamás: "Ma is megköveznék". Prohászka Ottokár kultusza == Magyar Narancs, 2004. január 8. 10–13. p. [11; 12]

 

M. Szabó Imre: A második hamisított Teller-levél. Hamisítani és hazudni - minden komolyabb következmény nélkül. Így készült Teller Ede halálának napján a második "általa küldendő" levél. = Nemzetőr, 2004. január 14. 4–5. p. [5]

                "[ZELEY László levele Teller Edéhez, 2003. IX. 7.] Kérlek nagyon-nagyon szépen, barátian az egész nemzet érdekében írj pár szót mint egykor rossz érzéseidről... Még egyszer a cím: Népszabadság Eötvös Pál [...] az ő őse védte a zsidókat a tiszaeszlári vérvád perben!!"

 

Papp László Tamás: A politikailag korrekt uszítás természetrajza == Élet és Irodalom, 2004. január 16. – p. 13–14. [13]

 

Midőn a vér. = Filmmúzeum, 2004. január 29. 17.30-19.00

április 5. 16.00-17.30

április 19. 16.00-17.30

május 7. 16.30-17.55

május 26. 16.00-1730

június 25. 16.30-17.55

 

Kristóf Attila: Én nem tudom… (ki diagnosztizál…) == Magyar Nemzet, 2004. január 20. – p. 7.

 

KARSAI László: Bary József vizsgálóbíró emlékiratainak sorsa. [2003. szeptember 11-én Nyíregyházán "A nagy per. Tiszaeszlár 1883" című tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.] = Élet és Irodalom, 2004. január 30. 8-9. p.

 

UJ Péter: A végítélet. = Népszabadság, 2004. február 4. p. 8. [8]

 

DÉRCZY Péter: Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter. = Élet és Irodalom, 2004. február 6. 23. p.

 

NÉMETH Szilárd: Azt szeretném látni, ami eltakart. A huszadik századi hamis tudatok csapdáiban. Beszélgetés Sándor Iván íróval. = Magyar Hírlap, 2004. február 28-29. p. 22-23. [23]

 

Disputa az ügyészségről. GYÖRGYI Kálmánnal, Finszter Gézával és Hack Péterrel beszélget Kiss Anna. = Mozgó Világ, 2004. 3. sz. p. 48-57. [49]

 

PÉNTEK Imre: Újrakezdések beteljesülése. Püski Sándor: Könyves sors - magyar sors. = Pannon Tükör, 2004. 2. sz. március - április. 56-59. p. [57]

 

Sándor Csilla: A vitatott Prohászka == Magyar Demokrata, 2004. március 4. – p. 33–35. [33]

 

Aczél Endre: Boldogtalan Koszovó == Népszabadság, 2004. március 19. – p. 3. [3]

 

SINDELYES Dóra: Kísért a múlt. Kétes hírnevű községek. = Heti Világgazdaság, 2004. március 27. 58–60. p. [59–60]

            [Kép: Egy jelenet a Verzió című filmből, a csendőrt alakító főszereplő, ifjabb Rajk László (jobbra). Tiltások és hallgatások.]

 

[SINDELYES Dóra]: Az emlék sír. = Heti Világgazdaság, 2004. március 27. 59. p.

            [Kép: Árpádsávos zászlós demonstráció a képzelt sírnál. Érzékeny kő.]

 

SÁNDOR Iván: A történelmi amnézia és Tiszaeszlár. = Népszava, 2004. április 10. Szép Szó című melléklet: 2. p.

 

NYERGES András: Emlékművek fajvédőknek. Színrebontás. = Magyar Hírlap, 2004. április 10-11. p. 22-23. [22]

 

[Hír] == Élet és Irodalom. 2004. április 16., 9.

Sándor Iván könyvbemutató.

 

TÓTH M. Ildikó: Megemlékezések a vészkorszakról. = Népszabadság, 2004. április 19. p. 21.

 

Sándor Iván: A vizsgálat iratai. [Hirdetés.] = Élet és Irodalom, 2004. április 23. 1. p.

 

HEGEDŰS Sándor: Kegyelet és kegyeletsértés. = Népszava, 2004. április 24. p. 23.

 

Veszprémi tudósítónktól [CSERI Péter]: Emlékezés Eötvös Károlyra. = Népszabadság, 2004. április 26. p. 7.

 

Botlik József: Egan Ede, a rutén nép megmentője. 2. rész. = Horvátországi Magyarság, 2004. május, 6–16. [9]

 

BIKÁCSY Gergely: Verzió (1979). Erdély Miklós. = www.filmtortenet.hu???, 2004. május 6.

 

SCHILLER József [okl. mérnök, ny. kereskedelmi tanácsos]: Akikről nem feledkeztek meg... = Élet és Irodalom, 2004. május 7. 16. p.

 

SEREY Éva, Á.: Mikor nincs antiszemitizmus? = Élet és Irodalom, 2004. május 7. 16. p. [16]

 

Gyula bácsi: Drága asszonyom! = Élet és Irodalom, 2004. május 21. 2. p.

 

BRÓDY András: A helyzet, az rossz. = Élet és Irodalom, 2004. május 28. 4. p. [4]

 

HELLER Ágnes: A „zsidókérdés” megoldhatatlansága. = Múlt és Jövő, 2004. 1-2. sz.

 

Nádra Valéria: Amikor az ember a küszöbre ér. Beszélgetés NÁDAS Péterrel. = Könyvhét, 2004. június 10. 5. p.

 

VÁRI György: Sándor Iván: A vizsgálat iratai. = Élet és Irodalom, 2004. június 25. 25. p.

 

SCHMIDT Mária: Perek és ellenperek. = Valóság, 2004. 6. sz. június. 26-31. p. [26]

A tanulmány a XX. Század Intézet által 2003. november 7-én rendezett Perek és összeesküvések című konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

 

PELLE János: A tiszaeszlári vérvád mint a holokauszt tömeglélektani előkészítése. = Valóság, 2004. július. 52-56. p.

 

MÁRTON László: Az állam álmodója. = Magyar Hírlap, 2004. július 12. p. 15. [15]

 

Kádár Judit: Írók, feleségek, szeretők. Modern értelmiségi nők a huszadik század eleji magyar irodalomban == Népszabadság, 2004. július 24. – p. 10. [10]

 

HAJBA Ferenc: Tiszaeszlár - 2004. == Népszabadság, 2004. augusztus 18. – p. 9.

 

Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2002–2003-ban. Budapest,

 

Dr. Kovács Zoltán: Csurka István: Magyar szemmel IV. == Havi Magyar Fórum, 2004. augusztus. – p. 84–85. [84]

 

Kövér György: Performációk I. "Zsidó társadalom" Tiszaeszláron a nagy per előestéjén == Korall, 2004. szeptember. – p. 5–42.

 

W[utka]. T[amás].: Az ördög- és más görcsök. = Lyukasóra, 2004. szeptember. – p. 32–34. [33]

 

Csurka István: A szenvedő alany imperializmusa, 2. == Havi Magyar Fórum, 2004. szeptember. – p. 1–10. [1; 3; 7; 9–10]

 

[Avar János. = Sajtóklub.] = ATV, 2004. szeptember 13. 21.05??

            [Egészséges Fejbőr és Erdélyi vers hasonlósága.]

 

Megyeri Dávid: Gyűlöletkeltéssel a tolerancia ellen? Vérvád helyett "várvád" az Antiszemita közbeszéd Magyarországon legutolsó kötetében == Magyar Nemzet, 2004. szeptember 14. – p. 4. [4]

 

Dr. Nagy Károly: Kozma főügyész díszpolgár == Magyar Hírlap, 2004. szeptember 15. – p. 17.

 

Bazsányi Sándor: "...A Guláccsal szemközti szőlőhegyen..." == Élet és Irodalom, 2004. szeptember 24. p. 23.

 

Dérczy Péter: [Rovatvezetői hozzászólás "A Mendel nevű zsidó című cikkhez] == Élet és Irodalom, 2004. október 1. – p. 2. [2]

 

Szalay Tamás Lajos: Mitnyan újabb kapcsolata a jobboldali szélsőségesekkel == Népszava, 2004. október 11. – p. 3. [3]

 

Szalai Miklós: Cionizmus, neológia, ortodoxia. A magyar zsidó identitás dilemmái a két világháború közötti Magyarországon == Múltunk, 2004. 3. sz. – p. 59–119. [59]

 

Fischer Eszter: Kinn a bárány, benn a farkas. Karinthy Ferenc viszonya a zsidósághoz == Beszélő, 2004. november. – p. 102–112. [104; 106]

 

Eörsi István: Egy "szélsőbaloldali" monológja == Élet és Irodalom, 2004. november 12. – p. 12–13. [13]

 

Pető Gábor Pál: A két Bary, Püski Sándor – és akiknek kellenek == Ezredvég, 2004. december. – p. 111–114.

 

Uj Péter: Bukovári == Népszabadság, 2004. december 31. – p. 7.

Ekkor érkezett a hír, hogy Ron Werber lebukott. Tiszaeszlár határában tartóztatták föl bátor polgári körösök, amikor a helyi sakterrel tartott a zsinagógába. Kocsija csomagtartójában megtalálták az összekötözött Selmeczi Gabriellát és Mátrai Mártát, valamint Stahl Judit frissen megjelent pászkarecept-gyűjteményét.

 

2005.

 

Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században == Paksy Zoltán (szerk.):Az antiszemitizmus alakváltozatai : Tanulmányok. – Zalaegerszeg : Zala Megyei Levéltár, 2005. – p. 7–17. [10–11]

 

Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés. In Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok. Szerk.: Paksy Zoltán. Zalaegerszeg : Zala Megyei Levéltár, 2005. p. 44-58. [44; 45; 47; 51; 52; 53; 54; 55; 57]

 

Beksics Gusztáv. (Magyar Pantheon, 17.) Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: MÜLLER Rolf. Budapest : Új Mandátum, 2005. 235 p. [22–23; 218]

22–23.: A fajgyűlölet okozta „fekélyeket” (mint a tiszaeszlári per esetében tapasztalta) gyors és határozott eszközökkel akarta kimetszeni a közéletből, s így megóvni az izgatásoktól a társadalmi nyugalmat.

218.: ua: 1091. GERGELY András - VELIKY János: A politikai sajtó története 1875-1890. II. A kormánypárti sajtó. 4. A dzsentri hatalom tisztes lapja: A Nemzet. In A magyar sajtó története. II/2. kötet. 1867-1892. Szerk.: Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai. 288-292. p. [289]

                "Megindulása viszont éppen a dualizmus kori békekorszak legnagyobb sajtószenzációjával, az eszlári perrel esett egybe. A középkori vérvád felszításával folytatott antiszemita kampány, amelyre egy tiszaeszlári parasztlány felderítetlen eltűnése adott alkalmat, s amely az 1883 eleji nyíregyházi törvényszéki tárgyalásban érte el izgalmi tetőfokát, a Nemzet számára mégsem volt alkalom a szenzációk keresésére. Bár tudósítója ott volt, de riportokat sem közölt a tárgyalásról (mint ahogy például a Pesti Hírlap tette közzé Mikszáth Kálmánéit), hanem teljes terjedelemben ismertette a bűnper tárgyalási anyagát, a sokszor tízezer szót is meghaladó távirati tudósításokat. A roppant anyag közléséhez állandósítani kellett a félíves "mellékletet", s még így is alig maradt tér a napi anyag számára. Az eszlári per, az antiszemitizmus jelentkezése, a politikai sajtó átalakulása mind csak tünete volt annak a társadalmi átalakulásnak, amelyet a kortársak a liberalizmus válságaként próbáltak általánosítani."

 

BUZINKAY Géza: A pártpolitikai sajtó uralmának korszaka, 1890-1918. (sajto.com, 1.) In uő., KÓKAY György: A magyar sajtó története I. A kezdetektől a fordulat évéig. Budapest : Ráció, 2005. 134-151. [150-151]

 

DOBOS István: A test és a szellem emlékezete. A személyiség fogalmának átértékelése. (Kassák Lajos: Egy ember élete) In uő.: Az én színrevitele. Önéletírás a XX. századi magyar irodalomban. Budapest : Balassi, 2005. p. 35–73. [57]

 

KÖVÉR György: Solymosi Eszter ruhája. In Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. Budapest : Kortárs, 2005. p. 139–149.

 

Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. Budapest : Kortárs, 2005. 491 p. ??? képek lelőhelye, 481; 484

 

Gerő András: Zsidó utak – magyar keretek a XIX. században. = ?? In uő.: A zsidó szempont. Budapest : PolgART, 2005. p. 13–40. [29]

 

Gerő András: A zsidó szempont. = ?? In uő.: A zsidó szempont. Budapest : PolgART, 2005. p. 119–160. [138]

 

Gerő András: Névmagyarázat. In uő.: A zsidó szempont. Budapest : PolgART, 2005. p. 161–172. [166]

 

Grecsó Krisztián: Isten hozott. A Klein-napló. Budapest, Magvető, 2005. 319 p. [69]

 

Hajdu Tibor: A diplomások létszámnövekedésének szerepe az antiszemitizmus alakulásában. In A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk.: Molnár Judit. [A 2004. április 16–18-án megrendezett konferencia anyaga.] Budapest : Balassi, 2005. p. 54–66. [(55); 56]

 

Kádár Gábor, Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. Budapest : Jaffa, 2005., 432. [43]

 

Nagy Andrea: Befogadás és beilleszkedés. A mosoni zsidóság 19. századi letelepedése, lakóhelyi integrációja, valamint a helyi kisiparban és kereskedelemben betöltött szerepe. In A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19–20. században. Tanulmányok. Szerk.: Egry Gábor, Feitl István. Budapest : Napvilág, 2005. p. 72–91. [91]

 

KOVÁCS Tamás: A zsidóság szerepe Kaposvár társadalmában. A zsidóság Kaposvár életében a századfordulótól 1938-ig. In A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19–20. században. Tanulmányok. Szerk.: Egry Gábor, Feitl István. Budapest : Napvilág, 2005. p. 117–136. [118]

 

KELEMEN Zoltán: Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben. (Irodalomtörténeti füzetek, 155.) 295. p. Budapest : Argumentum, 2005. [149; 177; 178; 223; 248; 266; 291]

 

Kiszely Gábor: Mondd el fiaidnak…! A holokauszt és Magyarország. – Budapest : Kairosz Kiadó, 2005. – 250 p. [89]

 

Kovács András: Az antiszemita diskurzus a rendszerváltozás utáni években == Uő.: A kéznél lévő idegen. Antiszemita előítéletek a mai Magyarországon. – Budapest : PolgART, 2005. – p. 55–87. [78]

 

MOLDOVA György: Az utolsó töltény 3. Önéletrajzi töredékek. Budapest : Urbis Könyvkiadó, 2005. 298. p. [11; 39]

 

Müllner András: "Vérlátomás". Erdély Miklós: Verzió == Kisantal Tamás, Menyhért Anna (szerk.): Művészet és hatalom : A Kádár-korszak művészete. – Budapest : JAK : L' Harmattan Kiadó, 2005. – p. 108–115.

 

NEMESKÜRTY István: Mi végre vagyok a világon. A beszélgetőtárs Koltay Gábor. Budapest : Akadémiai, 2005. 445 p. [17; 249]

 

Nyerges András: Emlékművek fajvédőknek == Rendes ország kétféle történelem : 113 színrebontás. – Budapest : Noran, 2005. – p. 88–90. [89]

 

Nyerges András: Paulusból Saulus? == Rendes ország kétféle történelem : 113 színrebontás. – Budapest : Noran, 2005. – p. 275–277. [275]

 

OIŞTEANU, Andrei: A képzeletbeli zsidó. Kolozsvár : Kriterion, 2005. 466. p. [351-353; 363; 367]

 

ORMOS Mária: A történelem és a történész lehetőségei. In uő.: A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20. században. (Múlt és Jövő Könyvek.) Budapest : Múlt és Jövő Könyvkiadó, 2005. p. 27-52. [31]

 

ORMOS Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a 20. században. In uő.: A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20. században. (Múlt és Jövő Könyvek.) Budapest : Múlt és Jövő Könyvkiadó, 2005. p. 191-204. [196-197]

 

Budai Katalin: „…belső alakzatok nélkül nincsenek művek” == Magyar Napló, 1992. szeptember 18. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 33-42. [41]

 

VÁRNAI Pál: „Bennem együtt gomolyognak látszólag távoli világok”. = Szombat, 2001. 7. sz. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 53-60. [53; 59; 60]

 

Ménesi Gábor: „Mindannyian mindennel össze vagyunk kapcsolva”. = Új Forrás, 2003. 9. sz. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 61-77. [65]

 

Bérczes László: Hét énünk mélyén. = Színház, 2002. 9. sz. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 78-98. [84; 85]

 

Nádra Valéria: Csak egy fényes pillanatot éltünk át? = Magyar Nemzet, 1990. október 31.[??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 129-133. [130]

 

Nádor Tamás: A föld alá vitt tények üzenete. = Könyvvilág, 1990. 3. sz. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 169-173. [171]

 

Bérczes László: Vég semmiség – sötét ragyogás. = Színház, 1993. 11. sz. [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 174-191. [175]

 

Dérczy Péter: A regény és a történelem. = Élet és Irodalom, 1998. december [??] In SÁNDOR Iván: Mikoriak a golyónyomok? - Beszélgetések -. Pozsony : Kalligram, 2005. p. 219-229. [220; 223]

 

SÁRKÖZY Mátyás: Mit is jelent? Sárközy Mátyás szótára. Budapest : Osiris, 2005. 706. p. [26; 627]

 

STANDEISKY Éva: Bűnbocsánat. = 2000, 2001. június. 49-62. p. In uő.: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. Budapest : 1956-os Intézet, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005. p. 335-350. [337; 338; 341]

 

STANDEISKY Éva: Évkönyv 2002. X. Magyarország a jelenkorban. Budapest, 1956-os Intézet. 2002. 169-190. p. [177] In uő.: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. Budapest : 1956-os Intézet, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2005. p. 387-413. [397; 398]

 

OLASZ Sándor: Terek, belső tájak. (Vonások Sándor Iván portréjához). In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 9-14. [13]

 

BOGDÁN László: Kiszolgáltatottság és szembeszegülés 1. = A Hét, 1992. április 30. p. 6-7. [??] In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 47-52. [48; 50]

 

FÖLDÉNYI F. László: Az emlékek hálója. = Élet és Irodalom, 1996. november 8. p. 12. In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 87-90. [89]

 

Mátyás Győző: A vizsgálat iratai == Kritika, 1984. 3. sz. p. 30-31. [??] == Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. – [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. – p. 185-187.

 

Balassa Péter: Utunk szabályai éjszaka. = Magyar Nemzet, 1981. augusztus 20. p. 13. In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 188–190. [188–189]

 

Pályi András: A múlt mint jelen. = Élet és Irodalom, 2002. 8. 25. [??] In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 337-340. [338; 339]

 

Márton László: Az a bizonyos százötven év. = Tiszatáj, 2001. 9. 71-72. [??] In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 341-343. [342]

 

Születtem… Magyar politikusok önéletrajzai. Budapest. Palatinus, 2005. [627]

 

VendégVáró : Látnivalók Veszprém megyében. – 2. javított kiadás. – Miskolc : Well-Press Kiadó, 2004. – 222 p. [54]

 

Bogdán László: Az Én útvesztői == Forrás, 2004. 9. p. 94-97. [??] In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 344-350. [345]

 

BAZSÁNYI Sándor: „…A Guláccsal szemközti szőlőhegyen…” = Élet és Irodalom, 2004. 39. sz. 23. [??]In Századvégi történetek. Tanulmányok, kritikák Sándor Iván műveiről. [Szeged] : Tiszatáj könyvek, 2005. p. 356-359. [357]

 

SZÖLLŐSY Árpád: Csillagóráim. XX. századi találkozások. Veszprém, Basel : Új Horizont, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 2005. 207. p. [183]

 

Karády Viktor: Hagyomány, hagyományszakadás és újraindítási lehetőségek a magyar–zsidó társadalomtörténetben. In „Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. (Móríja könyvek, 4.) [Budapest] : Universitas Kiadó, Judaica Alapítvány, 2005. p. 23–41. [25]

 

Varga Domokos György: A törzsi háború természetrajza a rendszerváltozás Magyarországán : Törzsi trilógia. – Budapest : LKD, 2005. – 572 p. [196]

 

Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon. = Századok, 1992. 1. sz. [???] In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: uő. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 11–30. [11–12]

 

Katz, Jacob: A magyar zsidóság kivételessége. = Forum (Jeruzsálem), 1977. 2. sz. [???] In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 31–39. [35, 37]

 

Vörös Károly: A budapesti zsidóság két forradalom között, 1849–1918. = Kortárs, 1986. 12. sz. [???] In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 40–57. [51, 55]

 

GERŐ András: Zsidó utak – magyar keretek a XIX. században. Liberálisok, antiszemiták és zsidók a modern Magyarország születésekor. = [???] In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 58–72. [66–67]

 

SCHWEITZER Gábor: A hazai cionizmus hőskorszaka. Avagy miért (nem) kellett Herzl a magyar zsidóknak? = Budapesti Negyed, 1994. nyár. [???] In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 156–166. [157]

 

KARÁDY Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon. In uő.: Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek [???]In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 190–217. [216]

 

KÖVÉR György: Performációk I. "Zsidó társadalom" Tiszaeszláron a nagy per előestéjén. = Korall, 2004. szeptember. 5–42. p. In Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Szerk.: Varga László. [Budapest] : Pannonica, Habsburg Történeti Intézet, 2005. p. 218–255.

 

CSÁSZTVAY Tünde: Magyarország Munkácsy előtt / Munkácsy Magyarország előtt. A Krisztus Pilátuselőtt fogadása és fogadtatása. = Enigma, 2005. 43-44. sz. p. 114-128. [126-127]

 

CSÁKVÁRI Géza, VARSÁNYI Gyula: Tiszaeszlár öröksége. = Népszabadság, 2005. február 3. p. 12.

 

"Szókratész, zenélj!" A hetvenöt éves Sándor Ivánnak. == Élet és Irodalom, 2005. 03. 11., 12.

 

POSZLER György: Salemi vérvád? – eszlári boszorkány? (töredékek – Tiszaeszlárról – Sándor Ivánnak). = Forrás, 2005. 3. sz. március. 23-27. p.

 

BAZSÁNYI Sándor: „…Fenséges az örvénylés…” A 75 éves Sándor Ivánnak. = Forrás, 2005. 3. sz. március. 29-31. p. [30]

 

TARJÁN Tamás: Az éleslátó. Dráma és színház Sándor Iván horizontján. = Forrás, 2005. 3. sz. március. 35-39. p. [38]

 

NAGY Boglárka: Az emlékezet terhe. Alkalmi vázlat Sándor Iván Tengerikavicsáról. = Forrás, 2005. 3. sz. március. 45-50. p. [46; 49]

 

OLASZ Sándor: Terek, belső tájak. Vonások Sándor Iván portréjához. = Forrás, 2005. 3. sz. március. 61-65. p. [64]

 

Olasz Sándor: Fabrizio a huszadik század harcmezein. A világ ideje és a megélt idő Sándor Iván Tengerikavics című könyvében. == Jelenkor, 2005. 3. 284-288. [286]

 

VEKERDI László: Köszöntő helyett befejezetlen recenzió. = Tiszatáj, 2005. 3. sz. március. 39-45. p. [39; 45]

 

MÉNESI Gábor: A némaság megszólítása. Sándor Iván esszéiről. = Tiszatáj, 2005. 3. sz. március. 55-59. p. [58]

 

Mink András: „Nem kérdés, hogy állami intézmény vagyunk”. Mink András interjúja Varga Lászlóval, a Páva utcai Holocaust Emlékközpont szakmai igazgatójával. = Beszélő, 2005. március-április. p. 16-22. [20]

 

KÖVÉR György: „Egy különleges nap”. 1882. április 1., szombat Tiszaeszláron. = Szabolcs-Szatmár-Beregi-Szemle, 2005. 2. sz. p. 199-207.

 

CSIKÓS Judit: Tiszaeszlár, 1882-1883. Egy fejezet megyei újságírásunk történetéből. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005. 2. sz. p. 208-222.

 

KELEMEN Zoltán: A „nagy pör” perei. = Szőrös Kő, 2005. 4. sz. (július-augusztus) p. 60-77.

 

PÓK Attila: Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon. = Történelmi Szemle, 2005. 1-2. sz. p. 47-67. [59]

 

SÁNDOR Iván: Haza a mélyben. = Élet és Irodalom, 2005. május 20. p. 9–10. [10]

 

-banza-: Háromezer új szöveg (beszélgetés Bezeczky Gábor irodalomtörténésszel) == Magyar Narancs, 2005. május 26.

                „BG: Az első sorozat bővebb volt, fontos regények, így az ifjúkori Az aranybánya vagy az érettkori A tiszaeszlári Solymosi Eszter nem jelentek meg a második sorozatban, a korai elbeszéléseknek is mindössze a felét hozta a második folyam. Ami pedig az elbeszéléseket illeti, az életműnek mintegy a fele kimaradt mindkét sorozatból.”

 

PETRIK Béla: Sodrásban. Az Erdélyi József-per. = Hitel, 2005. augusztus. 61–90. p.

 

TÓTH Sándor: Adalékok Nyíregyháza színháztörténetéhez. Mikor hódította meg a nyíregyháziak szívét Blaha Lujza? == Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005. 3. sz. p. 397–408. [405]

 

BORBÉLY Tünde: Történelmi esemény – közösségi emlékezet: a tiszaeszlári Solymosi Eszter népmondahőssé válása. = Néprajzi Látóhatár, 2005. 3–4. sz. p. 127–149.

 

PREPUK Anikó: Egy felekezeti mozgalom kezdetei: a vidéki zsidóság részvétele az izraelita vallás recepciójáért indított mozgalomban. = Néprajzi Látóhatár, 2005. 3–4. sz. p. 185–209. [187; 190]

 

VINCZE Kata Zsófia: A zsidó vallási hagyománytól való elszakadás körülményei a háború után. = Néprajzi Látóhatár, 2005. 3–4. sz. p. 271–292. [272]

 

HALMOS Sándor: A debreceni zsidó hitélet történetéből. = Néprajzi Látóhatár, 2005. 3–4. sz. p. 389–419. [409]

 

ILYÉS Zoltán: Vérvád Gyimesben? A modernizáció diszkurzív konfliktusa egy erdélyi periférián. = Néprajzi Látóhatár, 2005. 3–4. sz. p. 437–449. [439; 441]

 

MÁRTON László: Koestler zsidósága. = Pro Philosophia Füzetek, 2005. 3.sz.

 

SÁNDOR Iván: Nagyon fáradságos volt az én pályám. = Magyar Hírlap, 2005. október 8. p. 21. [21]??

                Negyvenhat éves koromban jelent meg az első mérvadó regényem, A futár, és ugyanebben az évben a tiszaeszlári perről szóló esszékötetem is.

 

Bary József emlékiratai: A tiszaeszlári bűnper. [Reklám.] = Magyar Fórum, 2005. október 13. p. 16.

 

KONRÁD Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón. = Századok, 2005. 6. sz. p. 1335-1369. [1365]

 

DARVASI László: A berlini 13. kék. = Délmagyarország online – Szeged, 2005. november 19. = http://www.delmagyar.hu/cikk.php?id=79&cid=111131

 

Horváth Szilárd: Két évtizedig volt az ország főügyésze == Somogy. – 33:6 (2005. nov.–dec.). – p. 634–637. [636]

 

BENCE Erika: A „mitológiai szituáció” megértése. Grecsó Krisztián: Isten hozott. A Klein-napló. = Híd, 2005. december. p. 81–83. [83]

 

 

2006.

 

KŐBÁNYAI János: Ady Endre zsidó története. In Ady Endre: Egy keresztvetés története. Zsidó történetek. (Múlt és Jövő Klasszikusok) Válogatta, szerkesztette és az utószót írta: Kőbányai János. Budapest : Múlt és Jövő, 2006. p. 231-274. [243; 246]

 

KENDE Tamás: Oroszok és zsidók a kelet-európai összehasonlító történelemben. A revizionista historiográfia korlátaihoz. In Az előkelő idegen : III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia / 2006. Dunaszerdahely : Lilium Aurum, 2006. p. 86–102. [91; 92; 93; 94; 101]

 

FEJTŐ Ferenc: Isten, ember, ördög. Elmélkedés a rosszról és a történelemről. Fordította: Ferch Magda. Budapest : Holnap, 2006. 195 p. [168]

 

HAVASRÉTI József: Alternatív regiszterek. (Kommunikációkutatás.) Budapest : Typotex, 2006. 329. p. [44; 79]

 

FRANK Tibor: Előszó. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: uő. Budapest : Argumentum, 2006. p. 7–10. [9]

 

FRANK Tibor: Magyar és zsidó: a Wahrmann-életrajz kérdései. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: uő. Budapest : Argumentum, 2006. p. 11–37. [12; 26; 27]

 

VÖRÖS Károly: Wahrmann Mór: egy zsidó politikus a dualizmus korában. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 71–78. [75]

 

KÖVÉR György: „Wahrmann és fia”. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 79–90. [87]

 

GANTNER Brigitta Eszter: Az egyetemes izraelita kongresszus 1868–69-ben. Küzdelem az asszimilációért és ellene. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 91–110. [108; 109]

 

WELKER Árpád: Wahrmann a magyar Országgyűlésben. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 111–170. [128; 129; 166; 167; 169]

 

GLUCK, Mary: A Wahrmann–Istóczy párbaj. Fordította: Karczag Judit. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 171–182.

 

BUZINKAY Géza: „Eszünk a kalap, élcz a bokréta rajta”. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 197–204. [198; 200; 201]

 

Képmelléklet. Lipótvárosi választók felirata az Istóczy Győzővel folytatott párbaj alkalmából. 1882. június 11. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 226.

 

Dokumentumok. [[[23. [ISTÓCZY Győző beszéde, 1882. június 9-én.] 24. [WAHRMANN Mór beszéde, 1882. június 9-én.] In Képviselőházi Napló, 1881-84. VI. kötet. 263-267. p. [263; 267]

In Képviselőházi Napló, 1881-84. VI. kötet. 257-263. p. [258; 259] 25. [HENTALLER Lajos beszéde, 1882. június 9-én.] In Képviselőházi Napló, 1881-84. VI. kötet. 267-269. p. [267] 26. [ORSZÁGH Sándor beszéde, 1882. június 9-én.] In Képviselőházi Napló, 1881-84. VI. kötet. 269-270. p. [269]]]] In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 481–494. [482; 483; 487; 491; 493]

 

Jegyzetek. Összeállította: FRANK Tibor. In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: uő. Budapest : Argumentum, 2006. p. 597–621. [620]

 

Borsszem Jankó, 1884. február 10.  In Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Szerk.: Frank Tibor. Budapest : Argumentum, 2006. p. 652–654. [652; 654]

 

Herczeg László: bessenyei Széll Farkas (1844–1909) királyi ítélőtáblai tanácselnök == Pusztai Gabriella (szerk.): Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek, 9.). – Kunszentmárton : Helytörténeti Múzeum, 2006. – p. 71. [71]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Tiszazug_09/?pg=76&layout=s

                „Hivatalos működése mellett, melynek legnevezetesebb pontja a híres tiszaeszlári per referálása volt [...]”

 

KÖVÉR György: Tiszaeszlár messzire van… (Adalékok a falusi tér történetiségéhez). In Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Szerk.: Győri Róbert, Hajdú Zoltán. Pécs, Budapest : MTARKK, Dialóg Campus, 2006. p. 102–122. [108; 109; 114; 121; 122]

 

Kronológia. II. kötet. 1871–2006. Budapest : Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. 1867 p. [965]

 

PEREMICZKY Szilvia: Irodalom és antiszemitizmus. In A kultúra átváltozásai. Kép, zene, szöveg. Szerk.: Jeney Éva, Szegedy-Maszák Mihály. – Budapest : Balassi, 2006. – p. 347–398. [363–366; 369]

 

Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. – Kaposvár : Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. – 269 p. [27]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SOMO_Sk_2006_Visszaemlekezeseim/?pg=28&layout=s

                Abban az időben a gimnáziumban igen liberális szellem uralkodott. Nem emlékszem, hogy bármelyik fiúval is éreztették volna a tanárok a vallási különbséget. Pedig gimnáziumi éveim alatt robbant ki a nevezetes tiszaeszlári per. Verhovai és Istóczy izgatásai eljutottak a vidéki városokba is. Egy alkalommal annyira bujtogatták a népet, hogy sok zsidó család ablakait is beverték. Az egyik szereplő ügyvéd a kaposvári Szalay Károly volt, aki szemben állt Eötvös Károllyal, aki a zsidók mellett állt ki.

 

ERDÉLYI József: Solymosi Eszter vére. In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 148–149.

 

RÓNAI Mihály András: Erdélyi József : Egy költő halálára == Pesti Napló. – ??:?? (1937. aug. 8.). p. ?? In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 150–153.

 

BÁLINT György: Az "Erdélyi-ügy" == Pesti Napló. – ??:?? (1937. aug. 10.). p. ?? In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 154–155.

 

KARINTHY Frigyes: Egyik gyík tizenkilenc, a másik egy híján húsz más szóval: Mi a csoda van ezekkel a fajtákkal: Erdélyi József költőtársam figyelmébe == Pesti Napló. – ??:?? (1937. aug. 15.). p. ?? In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 156–158.

 

Erdélyi József otthagyta a – nyilasokat! == Újmagyarország. – ??:?? (1938. jan. 3.). p. ?? In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 158–160.

 

Kodolányi János: Apró-cseprő keservek. In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 181–182. [181]

 

Örkény István: Költő a bíró előtt. == Tovább. – ??:?? (1947. máj. 23.). p. In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 268–271. [269; 270; 271]

 

Takács Tibor: Erdélyi, az engesztelhetetlen. In Magányos csillag. In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 279–288. [279; 288]

Az első rész megjelent: Irodalmi Újság, 1954. febr. 10.

 

Vámos Imre: Erdélyi József szerepe a magyar irodalomban == Látóhatár (München). – ??:?? (1954. máj.). – p. ?? In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 293–299. [295]

 

Pomogáts Béla: Fehér torony == Életünk. – ??:?? (1995. dec.). – p. ?? In memoriam Erdélyi József. – Budapest : Nap Kiadó, 2006. – p. 368–382. [368]

 

Magyar Zoltán: A Habsburgok a magyar néphagyományban. – Budapest : Kairosz, 2006. – 214 p. [150]

 

A magyarok története. Összeállította és szerkesztette, a képeket válogatta: Karádi Ilona. – Budapest : Officina ’96, 2006. – 116 p. [46; 65]

 

NEMESKÜRTY István: Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához. – Budapest : Szabad Tér, 2006. – 632 p. [463]

 

Korek József: Emlékeimből (Szabolcs-Szatmár megye, 1975) (Jegyzetekkel ellátta Németh Péter) == A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, 48. – Nyíregyháza, 2006. – p. 481–487. [481]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_48/?pg=482&layout=s

                Nyárádi Mihályról Korek József: „Többször "gyónt" nekem. Például azt is, hogy a múzeumban őrzik a "tiszaeszlári per" igazi dokumentumait, a Solymosi Eszter ereklyéket [Lábjegyzet], s nem tudja, mitévő legyen vele, mert zaklatják miatta. Javasoltam, hagyja ott, ahol most is vannak, van itt úgyis olyan zsúfoltság, amilyet nem is láttam sehol máshol.”

Lábjegyzetben: „Nyárády Mihály (1889–1980) a "Tisza-Eszlár" c. kőnyomatos újságra gondolhatott, amely gyorsírásos feljegyzések alapján már másnap közreadta a per során az előző napon elhangzottakat. Az újság egy példányát valóban a múzeum őrzi. A Solymosi-relikviáknak semmiféle nyoma nincs. Miska bácsi – akivel egy évig egy szobában dolgoztam – erről nekem sohase beszélt.”

 

OLASZ Sándor: Fabrizio ?? In uő.: Regénymúlt, regényjelen. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 2006. p. ?? [184]

 

OLASZ Sándor: Sorskert. Sándor Iván művei. Budapest : Balassi, 2006. 174 p. [9; 10; 13; (18); 28–32; 40; 81; 105; 148; 149; 157–158; 161; 164–165; (170); 173]

 

ORBÁN Ferenc: A zsidó kultúra nyomában a Kárpát medencében. Budapest : Makkabi, 2006. 384 p. [37; 342; 335]

 

SÁNDOR Iván: Daniellával a vonaton. A Követés naplója. (Tiszatáj könyvek.) Szeged, Tiszatáj Alapítvány, 2006. p. 167. [73–74; 87–90]

 

TAMÁSKA Péter: Börtönök Magyarországon 1945–90. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2006. 380 p. [65; 72]

 

TÓTH Béla: Tiszajárás (75.) = Tiszatáj, 1986. június p. 36–40. [36; 37] == uő.: Tiszajárás. Szeged : Bába, 2006. p. 444–447.

 

A zsidó kultúra nyomában a Kárpát-medencében. Discovering Jewish Cultura in the Carpathian Basin. Útikönyv. Összeállította: ORBÁN Ferenc. A történeti részt írta: RAJ Tamás. Budapest : Makkabi, 2006. 383 p. [19; 37; 335; 342]

 

KARÁDY Viktor: Antiszemitizmus és modernizációs egyenlőtlenségek Magyarországon. In A zsidóság és Európa. Új fejezetek az antiszemitizmus történeti-társadalmi gyökereiről. Szerk.: Grüll Tibor, Répás László. Budapest : Jószöveg Műhely Kiadó, 2006. p. 135–153. [147]

 

HELLER Ágnes: A „zsidókérdés” megoldhatatlansága című kötet bemutatója és vitája. In A zsidóság és Európa. Új fejezetek az antiszemitizmus történeti-társadalmi gyökereiről. Szerk.: Grüll Tibor, Répás László. Budapest : Jószöveg Műhely Kiadó, 2006. p. 184–209. [185]

 

SZILÁGYI Zsófia: A falu és a robbanás. Grecsó Krisztián Isten hozott című regénye mint az Életem regénye újraolvasása. = Jelenkor, 2006. 1. sz. p. 76-83. [81]

 

SZÉKELY Júlia: „Most, mikor ugyanúgy, mint eddig, legfőbb ideje, hogy.” Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete. = Magyar Műhely, 138. 2006. 1. sz. 44-46 [46]

 

Z[ÁCH]. D[ániel].: Kozma Sándor-emlékkiállítás. = Népszabadság, 2006. január 5. p. 2. [2]

 

DEUTSCH Gábor: Két főrabbi a Dob utcából. = Remény, 2006. tavasz. p. ???

 

KELECSÉNYI László: Krúdy az oldalzsebben. = Élet és Irodalom, 2006. április 2. p. ???

 

Eötvösre emlékeztek. = Napló 2006.április 14. p. 3.

 

Eötvös vándorkiállítás. = Fejér Megyei Hírlap, 2006. május 8. p. 3.

 

SZILVÁSSY Orsolya: Erdély Miklós-konferencia. = Magyar. Film.hu, 2006. május 8.

 

Kiállítás a nagy perről. = Napló, 2006. május 25. p. 7.

 

DEUTSCH Gábor: Kozma Sándor és Eötvös Károly, az Igazság bajnokai. A történelemről, az emberről, az igazságról. = Remény, 2006. nyár. p. ???

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. = Havi Magyar Fórum, 2006. június, 1-6. [3; 6]

 

Tapolca: Eötvös Károly, Kozma Sándor és a tiszaeszlári per c. vándorkiállítás a városi művelődési központban. = Napló, 2006. június 1. p. 13.

 

Tapolca: Eötvös Károly, Kozma Sándor és a tiszaeszlári per c. vándorkiállítás a városi művelődési központban. = Napló, 2006. június 8. p. 9.

 

K[ORMOS]. T[amás].: Provokatív falfirka a zsinagóga mellett. Ébredj magyar! – olvasható a vásárhelyi kerítésen. = Délvilág, 2006. június 13. p. 1, 4. [4]

uez.: http://www.delmagyar.hu/cikk.php?id=71&cid=126398

 

Komoróczy Géza: Zsidó nép, zsidó nemzet, zsidó nemzetiség. = Élet és Irodalom, 2006. június 16., 6. 13, 14.

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. (2.) = Havi Magyar Fórum, 2006. július, 2-6.

 

Balavány György: Kis magyar fieszta. Fábry-ügy: a véleménynyilvánítás vagy a mocskolódás szabadsága nyert? = Magyar Nemzet Online, 2006. július 19. 16:15

 

MURÁNYI Gábor: Dreyfus-áthallás. = HVG, 2006. július 22. p. 80.

 

KÖVÉR György: Seiffensteiner Salamon lidérces álmai. = 2000, 2006. július–augusztus. p. 54–56. [55]

 

Jeruzsálemben. Seiffensteiner Salamon elbeszélése nyomán. = 2000, 2006. július–augusztus. p. 57–61.

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. (3.) = Havi Magyar Fórum, 2006. augusztus, 2-6.

 

Dr. Kovács Zoltán: Szólás- és sajtószabadság. = Havi Magyar Fórum, 2006. augusztus, 13-21. [14]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. (4.) = Havi Magyar Fórum, 2006. augusztus, 2-6. [3; 5]

 

GELENCSÉR Gábor: „…egymásba áthorpadó képek és korok…” A Verzió mint adaptálás. = Liget, 2006. szeptember. p. 57–65.

 

Balavány György: Ráchel és gyermekei. Definíciók a cionizmusvitához. = Magyar Nemzet, 2006 szeptember 15., 6.

 

SALAMON Konrád: Kibeszéletlen kérdések. Politikai ellentéteink történelmi előzményeihez. = Új Horizont, 2006. 3. sz. p. 81–86. [83]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. (5.) = Havi Magyar Fórum, 2006. október, 2-5.

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa. (6.) = Havi Magyar Fórum, 2006. november, 2-6.

 

KÁDÁR Judit: Elsüllyedt szerzők V.: Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879–1956). = Magyar Narancs, 2006. november 9. p. 34–35. []

                „Első, még konvencionális hangú verseskötetének megjelenését az az Eötvös Károly támogatta, aki a hírhedt antiszemita tiszaeszlári vérvádperben a vádlottak védőügyvédjeként a nemzetközi sajtóban is tiszteletet vívott ki magának.”

 

 

2007.

 

Bencze János: Tiszaeszlár árnya == uő.: Tekintetes bíró urak. – Pécs : Pro Pannonia, 2007. – p. 97.

 

Bogdán Kálmán: Csak a szépre emlékezem… – Marosvásárhely : Mentor, 2007. – 484 p. [242]

 

Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig Párizstól Budapestig. Visszaemlékezések és beszélgetések. Fordította: Balabán Péter. – Budapest : Kossuth, 2007. – 605 p. [28; 81]

 

Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest : Osiris, 2007. 660 p. [426–428]

 

B[ori] E[rzsébet]: Verzió == 303 magyar film amit látnod kell, mielőtt meghalsz. – Budapest : GABO, 2007. – 324 p. [173]

 

B[ori] E[rzsébet]: Tutajosok == 303 magyar film amit látnod kell, mielőtt meghalsz. – Budapest : GABO, 2007. – 324 p. [245]

 

Kövér György: Az eszlári telkes jobbágy és leszármazottai == Családok, családfák, generációk. A győri Mediawave Fesztivál keretében 2007. május 2–3-án megrendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk.: Bana József, Katona Csaba. Budapest, Győr : Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Mediawave Alapítvány, 2007. p. 165–177. [171; 172; 173; 177]

 

Horváth Sz. Ferenc: Elutasítás és alkalmazkodás között. A romániai magyar kisebbségi elit politikai stratégiái (1931–1940) (Magyar Kisebbség Könyvtára) Csíkszereda : Pro-Print, 2007. 333 p. [122; 123]

                Az antiszemitizmus vádját az Erdélyi Lapok „három írása váltotta ki. [...] A második cikk a középkori rituális gyilkosság vádját elevenítette föl. [Erdélyi Lapok, 1932. ápr. 16.] Előbb egy rövid közleményben az újság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi utolsó idevonatkozó per (1882) olyan – akkor szándékosan figyelembe nem vett – aktái kerül(het)nek napvilágra, melyeknek a per kimenetelére befolyásuk volt. Még tovább ment a lap abban a bevezetésben, amelyet az említett per bírájának egy évvel később közölt emlékezései elé helyezett. Ebben az ötven évvel korábbi per kimenetelét "a nemzetközi zsidó sajtó" nyomására vezette vissza; a most nyilvánosságra hozott visszaemlékezések azonban kendőzés nélkül kimondják az igazságot – írja. Ez a vélemény az 1933-as húsvéti számban jelent meg.”

http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf2832.pdf

 

Kertész Péter: kertesz.freeblog.hu – pótcselekvés IQ és CT helyett – Budapest : Wesley János Kiadó, 2007. 304 p. [264]

 

Kőbányai János: Magyar zsidó elbeszélés. Egy könyvsorozat elé. (Magyar zsidó elbeszélés.) In Kóbor Tamás: Ki a gettóból. Budapest : Múlt és Jövő, 2007. p. ??–??. [238]

 

Karsai László: Utószó. Raoul Wallenberg és a magyar holokauszt. In Lajos Attila: Raoul Wallenberg – mítosz és valóság. Budapest : Minerva, 2007. p. 243–249. [244]

 

KELECSÉNYI László: H, mint hamisítvány. In uő.: Nagy kópéságok. Krúdy-titkok nyomában. Budapest : Fekete Sas, 2007. p. 145–154. [152]

 

LENGYEL Dénes: Emlékezések. (1914–1947) Kolozsvár : Művelődés, 2007. 323 p. [62]

 

LUKACS, John: A magyar katolikusok és a zsidókérdés. = Vigilia, 2001. szeptember. p. 649–662. [651] In uő.: Magyar írások. Budapest : Európa, 2007. p. 127–149. [130; 131]

 

PEREMICZKY Szilvia: „Árpád és Ábrahám földiek voltak”. In A magyar irodalom történetei. 1800-tól 1919-ig. Főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály. p. 297–313. [303; 306]

 

JENEY Éva: A tiszta forrás utópiája. Bartók Béla: Cantata Profana. In A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig. Főszerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály. p. 146–161. [151]

 

439. WEIS István: A mai magyar társadalom. Budapest, Kiadja a Magyar Szemle Társaság. (A Magyar Szemle könyvei, II.) 1930. p. 104–125. In Magyar társadalomtörténet (Rendi társadalom – Polgári társadalom) Oktatási segédanyag. Válogatta, szerk.: Gáspár Gabriella. Pécs : PTE BTK Szociológia Tanszék, 2007. 216–237. [222; 223]

 

Magyarország története. (Akadémiai kézikönyvek.) Főszerkesztő: Romsics Ignác. Budapest : Akadémiai, 2007. 1036 p. [748]

 

SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Az átminősített múlt : a kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban. In A Monarchia kora – ma. (Habsburg történeti monográfiák, 1.) Budapest : Új Mandátum, 2007. p. 154–170. [154]

 

Reviczky Gyula: Politikus nemzet. [Vers] In Császtvay Tünde (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az előszót írta, a mutatókat összeállította): Reviczky Gyula Összes verse. Kritikai kiadás. Budapest : Argumentum, 2007., 1115 p. [449–451; 937–940]

 

Reviczky Gyula: Magyar lány c. vers jegyzetei. In Császtvay Tünde (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az előszót írta, a mutatókat összeállította): Reviczky Gyula Összes verse. Kritikai kiadás. Budapest : Argumentum, 2007., 1115 p. [945]

 

Reviczky Gyula: Eszter legendája. [Vers] In Császtvay Tünde (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az előszót írta, a mutatókat összeállította): Reviczky Gyula Összes verse. Kritikai kiadás. Budapest : Argumentum, 2007., 1115 p. [458–459; 946–948]

 

Reviczky Gyula: Zsidók, keresztelkedjetek ki! c. vers jegyzetei. In Császtvay Tünde (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az előszót írta, a mutatókat összeállította): Reviczky Gyula Összes verse. Kritikai kiadás. Budapest : Argumentum, 2007., 1115 p. [948]

 

SZABÓ Levente, T.: Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában. Budapest : L’ Harmattan, 2007. 338 p. [252]

 

Tüskés Tibor: A rév == Maurer Teodóra (szerk.): Szántód : községtörténet. – Szántód : Szántód Község Önkormányzata, 2007. – p. 40–63. [48]

                [Eötvös Károly n]evét akkor tette híressé, amikor 1883-ban a tiszaeszlári zsidóellenes vérvád perben az ártatlanul megvádoltak védelmét vállalta. Később könyvben is összefoglalta a per anyagát és lefolyását.

 

Karády Viktor: Antiszemitizmus és zsidó identitásdilemmák == Új antiszemitizmus. Szerk.: Gadó János, Novák Attila, Szántó T. Gábor. Budapest : Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat. 2007. p. 48–68. [53]??

 

Vadász Sándor (szerk.): Rádiós történelem. Budapest : Nyitott Könyv, 2007., 241 p. [100; 108.]

 

Lugosi András: Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben 1793–1848 [Recenzió] == Varga László, Á. (főszerk.): Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, II. – Budapest : Budapest Főváros Levéltára, 2007. – p. 480–485. [482]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_urbs_02_2007/?pg=483&layout=s

 

UTHMANN, Jörg von: Gyilkosok és detektívek. A gyilkosságok rövid kultúrtörténete. Budapest : Corvina, 2007. 187 p. [39–40; 42]

 

GERGELY Judith: Gyógyszerész szakértők a tiszaeszlári perben == Debreceni Szemle, 2007. 1. sz. p. 112–114.

 

Kristó Nagy István: Múzsák. Négy könyvről. = Ezredvég, 2007. január., p. 117–120. [120]

 

Muhi Klára: Egy "nehézéletű" filmrendező történetei. Beszélgetés Elek Judittal. = Filmvilág, 2007. január., 8–11. [7; 10; 11]

 

MURÁNYI Gábor: Bajvívók pisztollyal : az első zsidó képviselő afférjai. = Heti Világgazdaság, 2007. január 13. p. 45–47. [45]

 

ZSIGMOND Anna: Jogászok a „jogállamban”. = Múlt és Jövő, 2007. 1. sz. p. 63–71. [65]

 

KÖVÉR György: Önéletrajzi hamisítvány, avagy csalóka emlékezet. Scharf Móric önéletírása. = Aetas, 2007. 2. sz. p. 106–122.

 

SZÁLLÁSI Árpád: A "Közegészségtan és Törvényszéki Orvostan" (1865–1897) – az Orvosi Hetilap egyik fontos melléklete == Orvosi Hetilap. – 148:8 (2007.). – p. 373–375. [375]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (10.) == Havi Magyar Fórum. – 15:3 (2007. márc.). – p. 2–7. [3; 4; 5]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (12.) == Havi Magyar Fórum. – 15:5 (2007. máj.). – p. 2–7.

 

GÁRDONYI Máté: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. [Recenzió.] = Levéltári Szemle, 2007. 3. sz. p. 87–90. [88]

 

KONRÁD Miklós: Zsidók és kitért zsidók a dualizmus korában. A kitérés okai zsidó szemmel. = Történelmi Szemle, 2007. 3. sz. p. 373–402. [376; 385; 395]

 

PÓK Attila: Bűnbakkeresés a 20. századi Magyarországon. = História, 2007. 7. sz. melléklet p. 1–4. [2]

 

GÖLLNER András: Az elfeledett japán katona esete a semmivel. = Élet és Irodalom, 2007. augusztus 31. p. 15–16. [15]

Nyúlok a következő lapért: Magyar Fórum. Közéleti hetilap. Csurka István és a MIÉP lapja. A MIÉP a Vona Gábor által vezetett Jobbik egyik politikai partnere. A MIÉP már lenyomott négy évet a parlamentben, a Jobbik most készül oda bekerülni. Nézzük, mit mond a mester tanítványának: "Azt a technikát, amellyel most dolgozik a kormány, 1882-83-ban dolgozta ki a magyar és nemzetközi zsidóság. Akkor, 1882. április elsején örökre eltűnt Solymosi Eszter 14 éves szolgálólány, akinek utolsó útja a zsinagóga előtt vezetett el, ahol a sakterválasztásra összegyűlt vad lengyel zsidók (...) rituális okból vérét vették, hulláját eltüntették... (...) most a neoliberalizmus mocskos századában, valami hasonló történik (...), most látjuk, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni a zsidók a nem zsidókkal szemben.

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (16.) == Havi Magyar Fórum. – 15:9 (2007. szept.). – p. 2–7.

 

Dalmi Sándor: A céljaink azonosak. Weisz Péter szerint bátran meg kell szólítani a zsidóságot. == Magyar Demokrata. – 11:42 (2007. október 18.). – p. 28–29. [29]

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (18.) = Havi Magyar Fórum.  2007. – 15:11 (2007. november). – p. 2–8.

 

KARSAI László: A múltnak kútja. A mai magyarországi jobboldal történelemszemléletéről. = Élet és Irodalom, 2007. november 16. p. 15–16. [15]

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (19.) = Havi Magyar Fórum. – 15:12 (2007. december). – p. 4–9.

 

CSURKA István: Bojkott. = Magyar Fórum, 2007. december 6. p. 1.

 

 

2008.

 

BALLA Vilmos: A kávéforrás : régi pesti kávéházak legendái. – Budapest : Szó, 2008. – 192 p. [23; 154; 165]

 

Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. – Budapest : Napvilág, 2008. – 286 p. [47; 48]

 

BODOR Béla: Az a fekete lyuk. Lipp Tamás: A sátán körzője. In uő.: Az eszmélet munkái. Kísérletek 1988–2008. Budapest : Napkút, 2008. p. 254–255. [254; 255]

 

BUZINKAY Géza: Magyar hírlaptörténet 1848–1918. (Tudástár.) Budapest : Corvina, 2008. 151 p. [87; 88–89]

 

CARTLEDGE, Bryan: Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével. Budapest : Officina, [2008] 605 p. [286]

 

CSURKA István: Az áldozat imperializmusa. In uő.: Őszi torna. A szerző válogatott írásai. Budapest : Trikolor Könyvkiadó, 2008. p. 298–380. [318; 321; 322; 333; 340–343; 376]

 

A dualizmus kora. (Magyarország története képekben, 1.) Szerk.: Gyurgyák János. Budapest : Osiris, 2008. 443 p. [42; 43]

 

HANEBRINK, Paul A.: A birodalom betegségei. A nemzetiségi kérdés; A munkáskérdés; A földkérdés. [Fordította: Zsuppán András.] In Egy közép-európai birodalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia, 1867–1918. Szerk.: Gáspár Zsuzsa. Budapest : Officina, 2008. p. 176–206. [203; 205]

 

GYÁNI Gábor: Előszó. In Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Szerk.: Bakó Boglárka, Tóth Eszter Zsófia. Budapest : Nyitott Könyvműhely, 2008. p. ?–10. [9]

 

BAKÓ Boglárka, TÓTH Eszter Zsófia: Bevezető. In Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Szerk.: Bakó Boglárka, Tóth Eszter Zsófia. Budapest : Nyitott Könyvműhely, 2008. p. 11. [11]

 

KÖVÉR György: Özv. Solymosi Jánosné dilemmái. (Kis eszlári nőtörténet). In Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Szerk.: Bakó Boglárka, Tóth Eszter Zsófia. Budapest : Nyitott Könyvműhely, 2008. p. 15–44.

 

Hernádi Tibor: A magyarországi zsidóság ezeréves védelme. – Baja : Szerző, 2008. – 296 p. [38]

 

KÖVÉR György: Önéletrajzi hamisítvány, avagy csalóka emlékezet. Scharf Móric önéletírása. = Aetas, 2007. 2. sz. p. 106–122. In Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Szerk.: Mekis D. János, Z. Varga Zoltán. Budapest : L’ Harmattan, Pécsi Tudományegyetem, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, 2008. p. 99–117.

 

Ifj. Gyüszi László: Tata a polgárosodás útján (A zsidók szerepe a 19. és 20. század elején) == Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei, 13–14. – Tata : Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 2008. – p. 233–245. [238]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_KOME_Komkozl_13_14/?pg=237&layout=s

                Lásd uő.: 2001.

 

Micheller Magdolna, M. Serédi Anikó: A békéscsabai zsidóság története. – Békéscsaba : Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. – 124 p. [47; 68]

 

MITTÁK Ferenc: Képes magyar história : 1111 év a Kárpát-medencében. Debrecen : TTK, [2008.] 664 p. [520]

 

Petrik Béla: Kívül mindenen == Hitel. – 14:12 (2001. dec.). – p. 23–39. [34–35] == Uő.: A teljes kép felé. A magyar népi mozgalom történetéből. Miskolc : Felsőmagyarország Kiadó, 2008. p. 121–141. [137–139]

                Erdélyi József Solymosi Eszter vére című verséről.

 

Petrik Béla: Sodrásban : Az Erdélyi József-per == Hitel. – 18:8 (2005. aug.). – p. 61–90. [65; 69–71; 74] == Uő.: A teljes kép felé. A magyar népi mozgalom történetéből. Miskolc : Felsőmagyarország Kiadó, 2008. p. 194–229. [201; 206–209; 213]

 

POMOGYI László: Vérvád. In uő.: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár. Budapest : M-érték Kiadó, 2008. 1343 p. [1125; 1236]

 

1853. SINKOVITS Péter: Önarckép torzító tükörben. Beszélgetés MAJOR János grafikusművésszel. = Új Művészet, 5–6. sz. 34–39. p. [38; 39] In uő.: Szabadság a rendben. Válogatott interjúk. Budapest : Új Művészet Alapítvány, 2008. – p. 193–198. [197–198]

 

SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Megértés, fordítás, kánon. Pozsony : Kalligram, 2008. 445 p. [284]

„Az Istóczy Győző által 1881-ben indított tiszaeszlári vérvádi eljárás végül is a zsidók védelmét ékesszólóan képviselő Eötvös Károly (1842–1916) győzelmével végződött s a rövid életű zsidóellenes párt letűnéséhez vezetett. 1895-ben a zsidó vallást egyenjogúsították, s 1904-ben megjelent Eötvös Károly beszámolója, A nagy per.”

 

Székelyné Kőrösi Ilona: Migráció a Duna-Tisza közén. Kerekegyháza. Egy soknemzetiségű település létrejötte a 19. században. In Ihász István–Pintér János (szerk.): Történeti Muzeológiai Szemle : A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve, 8. – Budapest : Magyar Múzeumi Történész Társulat, 2008. – p. 149–165. [156–157]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_MMTTEvk_08/?pg=157&layout=s

                A másik komolyabb konfliktus 1883-ban zajlott, amikor zsidó háztulajdonosok, kereskedők házainak ablakait éjszakánként kövekkel, nehéz tárgyakkal betörték. A közvetve talán a nagy sajtóvisszhangot kapott tiszaeszlári üggyel is kapcsolatba hozható esetek fennmaradt forrásanyaga a konkrét eseményeken túl, egyéb tanulságokkal is szolgál. [26. lábjegyzet]

 

KISS Ádám: Tiszaeszlár, újratöltve: vérváddal a traubis üzletember, az SZDSZ és az ortodox zsidók ellen. A Tánczos-ügy II. == http://www.hirszerzo.hu/cikk.tiszaeszlar_ujratoltve_vervaddal_a_traubis_uzletember_az_szdsz_es_az_ortodox_zsidok_ellen.54396.html

 

 

?? ERŐS Ferenc: A kelet-európai zsidóság arca. = Centropa, 2008. p. 17–19.??

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (20.) = Havi Magyar Fórum, 2008. január. p. 2–3..

 

TULOK Péter: Jörg von Uthmann: Gyilkosok és detektívek. A gyilkosságok rövid kultúrtörténete. [Recenzió.] = Szépirodalmi Figyelő, 2008. 1. sz. p. 95–97. [96]

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (20.) = Havi Magyar Fórum, 2008. február. p. 2–??.

 

GAJDÓ Ágnes: Tetemrehívás. = Élet és Irodalom, 2008. február 15. p. 26. [26]

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (21.) = Havi Magyar Fórum, 2008. március. p. 2–7.

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (22.) = Havi Magyar Fórum, 2008. április. p. 2–9.

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (24.) = Havi Magyar Fórum, 2008. június. p. 2–10.

 

Kőbányai János: A magyar zsidó értelmiség kialakulása == Budapesti Negyed. – 16:1 (2008. tavasz). – p. 5–62. [40; 42; 43; 44; 46; 49; 51 (52) 57]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_59_16_2008_1/?pg=41&layout=s

 

Kövér György: A regále-bérlettől a virilizmusig. A tiszaeszlári zsidó nagybérlők, Lichtmann Mór és fiai == Budapesti Negyed. – 16:1 (2008. tavasz). – p. 109–136. [114; 117; 120; 123; 124; 125; 126; 129; 130; 131; 135; a folyóirat fedőlapján Eötvös Károly és Bary József idézet]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_59_16_2008_1/?pg=115&layout=s

 

Prepuk Anikó: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában == Budapesti Negyed. – 16:2 (2008. nyár). – p. 187–224. [188; 191–192; 195; 198; 200; 201; 206; 207; 211; (223)]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_60_16_2008_2/?pg=4&layout=s

 

Ács Gábor: Kiss József irodalmi indulása. = Budapesti Negyed. – 16:2 (2008. nyár). p. 225–241. [229; 232]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_60_16_2008_2/?pg=46&layout=s

 

Buzinkay Géza: A két Ágai. Porzó és Csicseri Bors == Budapesti Negyed. – 16:2 (2008. nyár). – p. 272–286. [283]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_60_16_2008_2/?pg=100&layout=s

 

Jusztin Márta: „Külföldi utamból”. Seltmann Lajos hódmezővásárhelyi főrabbi európai körútjáról == Budapesti Negyed. – 16:2 (2008. nyár). – p. 287–308. [298; 304–306]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_60_16_2008_2/?pg=115&layout=s

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (27.) == Havi Magyar Fórum, 2008. szeptember. p. 2–7. [4]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (28.) == Havi Magyar Fórum, 2008. október. p. 2–6. [3]

 

Országos vezetői értekezlet Nyíregyházán == Ügyvédek Lapja, 2008. október. 4. sz. p. 45. [45]

 

Bánáti János: Emlékezés Eötvös Károlyra, a tiszaeszlári perre == Ügyvédek Lapja, 2008 október. 4. sz. – p. 46.

 

Klein Rudolf: Kortárs zsinagógák történelmi összefüggésben == Utóirat. Post scriptum. A Régi-új Magyar Építőművészet melléklete. 2008. 6. sz. – p. 32–36. [32]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (30.) == Havi Magyar Fórum, 2008. december. p. 2–6. [4]

 

Nyerges András: Szennyezett hajszálcsövek == Élet és Irodalom, 2008. december 12. p. 8–9. [9]

 

 

2009.

 

Albert Gábor: (az irodalom csodabogara) In uő.: Csakazértis! Beszélgetés magammal. Budapest : Pont, 2009. p. 14–17. [15; 16]

 

HALMOS Károly–KLEMENT Judit–POGÁNY Ágnes–TOMKA Béla: Köszöntő. In uők (szerk.): A felhalmozás míve : történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. – Budapest : Századvég, 2009. – p. 9–11. [10]

 

NAGY Sándor: Schosberger Ilona különös házassága. In HALMOS Károly–KLEMENT Judit–POGÁNY Ágnes–TOMKA Béla (szerk.): A felhalmozás míve : történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. – Budapest : Századvég, 2009. – p. 48–57. [48]

Utalás az Istóczy-Wahrmann afférra.

 

PAJKOSSY Gábor: "Eljött az az idő, hogy nékünk is hazánk legyen" : Az örökváltság és a jobbágytelken élő nemesek kérdése az 1834. decemberi szatmári megyegyűlésen. In In HALMOS Károly–KLEMENT Judit–POGÁNY Ágnes–TOMKA Béla (szerk.): A felhalmozás míve : történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. – Budapest : Századvég, 2009. – p. 152–162. [162]

 

Kövér György műveinek bibliográfiája. In HALMOS Károly–KLEMENT Judit–POGÁNY Ágnes–TOMKA Béla (szerk.): A felhalmozás míve : történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. – Budapest : Századvég, 2009. – p. 593–602. [600; 601; 602]

 

GRUBER, Ruth Ellen: Zsidó emlékhelyek Közép- és Kelet-Európában. Budapest : Geographia Kiadó, 2009.

 

GYŐRI SZABÓ Róbert: A kommunizmus és a zsidóság Magyarországon 1945 után. Budapest : Gondolat, 2009. 434 p. [23]

 

HALMOS Sándor: Adatok Bereg és Szabolcs vármegye zsidósága történetéhez a letelepedéstől napjainkig. Budapest : Barankovics István Alapítvány, Gondolat, 2009. 295 p. [239–240]

 

VÁGÓ, Rafael: Antiszemitizmus a szabadságharc bukásától az Osztrák-Magyar Monarchia bukásáig. In Hágár országa. A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra. Szerk.: Szalai Anna. Budapest : Antall József Alapítvány, Kossuth, 2009. p. 113–119.

 

VÁGÓ, Rafael: Zsidóság a Trianon előtti nemzetiségi területeken. In Hágár országa. A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra. Szerk.: Szalai Anna. Budapest : Antall József Alapítvány, Kossuth, 2009. p. 173–184. [183]

 

BUZINKAY Géza: A zsidóság jelenléte a magyar újságírásban. In Hágár országa. A magyarországi zsidóság – történelem, közösség, kultúra. Szerk.: Szalai Anna. Budapest : Antall József Alapítvány, Kossuth, 2009. p. 221–226. [223]

 

Kafka, Franz: [Levelezőlap] [Prága], 16. X. 28. == Levelek Felicének. – Budapest : Palatinus, 2009. – 774 p. [726–727]

 

KOMISZÁR Dénes: Megyery Géza – „a magyar bírák mintaképe”. Kemecse : Kemecse Város Önkormányzata, 2009. 117 p. [3; 6; 20; 45; 72–81; 115; 116]

 

KÖVÉR György: A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Akadémiai doktori értekezés tézisei. – Budapest, 2009. – 16 p.

 

KÖVÉR György: A történész tekintete. In Látás, tekintet, pillantás : a megfigyelő lehetőségei. Szerk.: Kovács Éva, Orbán Jolán és ?? – Budapest, Pécs : Gondolat, PTE Kommunikáció- és Média Tanszék, 2009. – p. 103–115.

 

ERŐS Ferenc: A kelet-európai zsidóság arca. In Látás, tekintet, pillantás : a megfigyelő lehetőségei / szerk. Kovács Éva, Orbán Jolán, Kasznár Veronika Katalin. Budapest : Gondolat ; Pécs : PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2009. p. 116–125. [117]

 

BERTÉNYI Iván, ifj.: A századelő politikai irányzatai és Tisza István. In A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest : Osiris, 2009. p. 34–72. [37; 40]

 

GYURGYÁK János: Szélsőjobboldaliság a népi mozgalomban. In A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest : Osiris, 2009. p. 449–473. [464]

 

Menyhért Anna: Szerelem és kánon között : Erdős Renée == Varga Virág, Zsávolya Zoltán (szerk.): Nő, tükör, írás : Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. – Budapest : Ráció, 2009. – p. 427–454. [429]

„Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje”

 

KŐBÁNYAI János: Utószó. In Somlyó Zoltán: Zsidó mezőkön. A másik élet(mű) a másik térben. Budapest, Jeruzsálem : Múlt és Jövő Könyvek, 2009. p. 447–526. [472]

 

ORTUTAY Gyula: Napló : 1938–1954, 1. köt. – Pécs : Alexandra, 2009. – 815 p. [706]

 

ORTUTAY Gyula: Napló : 1955–1966, 2. köt. – Pécs : Alexandra, 2009. – 645 p. [547]

 

RÁKOSI Jenő: Emlékezések. (Rákosi Jenő válogatott művei, II.) Vasszilvágy : Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2009. ?? p. [196]

 

SÁNDOR Iván: Haza a mélyben. = Élet és Irodalom, 2005. május 20. ?? In uő.: A várható ismeretlen. Szeged : Tiszatáj, 2009. p. 44–51. [50]

 

SÁNDOR Iván: Atlétamozgású, magas, ősz férfi. (Mészöly Miklós) = 2004.?? In uő.: A várható ismeretlen. Szeged : Tiszatáj, 2009. p. 119–140. [134–135]

 

KÖVÉR György: A vádbeli eszlári áldozat neme. In Thomka-symposion : ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére. Pozsony : Kalligram, 2009. p. 320–327.

 

Tolnai Ottó–Szegő György: Valkó László. Budapest : Balassi, 2009. 119 p. [45–46]

            Már-már szarkasztikus hatású „kék éggel” komponált kép az 1976-os Alföldi táj. A frottázsolt ládában könnyű kézzel odavetett gémeskutas puszta. Szinte Saint-Exupéry Kis hercegének kult-illusztrációjának tűnhet a táj, ha a B12-es kisbolygója helyett lebegő virágosláda talajába szúrt táblán nem azt olvasnánk: „TISZAESZLÁR”.

 

Úton. Erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek (1918–1940) A bevezető tanulmányt írta és a dokumentumokat közreadja: GIDÓ Attila. Csíkszereda : Pro-Print, 2009. 543 p. [46; 51]

 

GOMBOS Ernő, id. NEUMANN Miksa: Antiszemitizmus és numerus clausus. = Magyar Kisebbség, 1923. 5. sz. p. 160–170. In Úton. Erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek (1918–1940) A bevezető tanulmányt írta és a dokumentumokat közreadja: Gidó Attila. Csíkszereda : Pro-Print, 2009. p. 313–321. [317]

 

VAJDA Mihály: Szókratészi huzatban. Pozsony : Kalligram, 2009. 347 p. [321; 325]

 

VÁRKONYI Endre: Túlélőtoll. Budapest : Ex Libris, 2009. 446 p. [411]

"Sok emberrel beszéltem, köztük egy olyannal, aki száz év után is bizonygatta: megölték azt a "kislyánt" a zsidók. A többiek úgy néztek rá, ahogy hülyére szokás. Nem állítom, hogy nem volt az... Azóta kiderült, hogy a hülyék (ott is) osztódással szaporodnak. (...) Érkeztek levelek a háromrészes sorozathoz. (...) Egyetlen olyan levél sem jött, amelynek írója a vádak valóságát bizonyította volna - még névtelen levélben sem."

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (31.) = Havi Magyar Fórum, 2009. január. p. 2–7. [6]

 

SÁNDOR Tamás: „Zsidókravall” Budapesten – az 1883-as antiszemita jellegű zavargássorozat a korabeli sajtó tükrében. = Magyar Könyvszemle, 2009. 1. sz. p. 66–82.

 

MILLEI Ilona: És hamarosan a sötétség… = Népszava, 2009. február 11. p. 7. [7]

                Bár talán még aggasztóbb szál, hogy a történtek azonnal „megihlették” a legaljasabb időket idéző rasszisták képzeletét, akik a tények ellenére azonnal elterjesztették, fehér kislányt erőszakoltak meg cigánygyerekek, ők közösültek a kollégiumban is, hogy aztán a legundorítóbbak odáig jussanak, ezek mind csak „liberális szülők” gyerekei lehetnek. Innen pedig már csak egy lépés a Weiss bácsizás.

                Aztán következhet a tiszaeszlári vérvád.

 

Dr. PETŐVÁRI Ágnes: A 98 éves Püski Sándor életútja. = Havi Magyar Fórum, 2009. március. p. 45–50. [47; 49]

 

K[ácsor]. Zs[olt].: Vizsgálat a tiszaeszlári uszítás miatt == Népszabadság, 2009. április 7. p. 4.

                A rendőrség vizsgálja, hogy kell-e büntetőeljárást indítani a Tiszaeszláron múlt szombaton tartott rendezvény ügyében [...A] vizsgálatot a Népszabadság hétfői számában megjelent, Uszítás Tiszaeszláron című cikk nyomán rendelték el. E szerint gyűlöletkeltő, antiszemita kijelentések hangzottak el Tiszaeszláron a Magyar Nemzeti Front (MNF), a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezvényén, ahol Solymosi Eszterre emlékeztek az 1882-es vérvád kapcsán, amelynek – végül fölmentett – vádlottjai zsidó emberek voltak.

 

KARSAI László: Görények a tyúkólban. Prohászka Ottokár szélsőjobb recepciója 1927–1944. = Élet és Irodalom, 2009. április 30. p. 17.

(Csak a netes változatban vannak lábjegyzetek, ott: TE!!!)

 

VARRÓ Szilvia: Valaki rá vallhatott. Budaházy György és a Magyarok Nyilai. = Magyar Narancs, 2009. június 25. p. 10-12. [11]

                Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg Solymosi Eszter Csapásmérő Alakulata (MNYNFHSEC)

 

STANDEISKY Éva: Egy népi értelmiségi vállalkozó. Püski Sándor (1911–2009). = Magyar Narancs, 2009. augusztus 20. p. 22–23.

 

SZEMENYEI-KISS Tamás: Vérvád-gyártók : a gyűlöletkeltés technológiája = PR Herald, 2009. szeptember [netről!]

 

PAPP László Tamás: Véres húsvét: zsákutca és/vagy új ösvény a gyűlöletkutatásban? Reflexiók Ariel Toaff Véres húsvét. Középkori zsidó rituális gyilkosságok Európában? című könyvéhez. = Beszélő, 2009. 9. sz. p. 44-52. [45; 52]

 

DUPCSIK Csaba: Választások. Frank Tibor (szerk.): Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór, 1831–1892. = Holmi, 2009. szeptember. p. 1252–1258. [1256; 1257; 1258]

 

CSÁK Gyula: Elmúlt jelen. Erdélyi József verse elé. = Tekintet, 2009. 5. sz. szeptember – október. p. 9–14. [10]

 

Önnéző. HAJDÚ István beszélgetése MAJOR Jánossal. = Balkon, 2009. 11–12. sz. p. 2–10. [7; 8; 9]

 

CSURKA István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (40.) = Havi Magyar Fórum, 2009. december. p. 2–7. [3; 4; 7]

 

 

2010.

 

Ágai Adolf: Régi naplók, életképek (1862–1906). – Budapest : Múlt és Jövő, 2010. – 253 p. [(29); 206]

206.: „Az áldatlan emlékezetű eszlári napokban volt, midőn, az első tárgyalási nap után, meghívja őt [Kozma Sándort] ebédre a környék leghatalmasabb – maradjunk meg a járatos szónál – dzsentri ura. […] Zsidó? S a vendéged? […] Hagyd el Sándorkám! Valamennyi égetni való, csak ez az egy becsületes van közöttük. Házamnak régi, hú embere. [… 207.:] S így fejezé be Kozma az ő kis történetét, minden háznak más-más volt az egyetlen, becsületes zsidaja.”

 

Komlós Aladár: Ágai Adolf zsidósága : Egy magyar zsidó a múlt században == Múlt és Jövő. – ?:? (1936). – p. ??–?? == Ágai Adolf: Régi naplók, életképek (1862–1906). – Budapest : Múlt és Jövő, 2010. – p. 221–228. [224; (227)]

„Utazásai során véletlenül, épp Eszlár idején, meglátogatja a szadagorai rabbit, s a zárt haszideus kultúra láttára egy húr sem rezdül meg benne.” ; Vérhasovay

 

Kőbányai János: Atlantisz-világ üzenete : Ágai Adolf és a magyar zsidó sajtó == Ágai Adolf: Régi naplók, életképek (1862–1906). – Budapest : Múlt és Jövő, 2010. – p. 229–251 [236; 240; 241–243; 249]

„E pillanatban nem is létezett egyetlen „felekezeti” sajtótermék sem, Komlós Aladár szerint azért, mert az emancipáció (1867) és a tiszaeszlári vérvád között eltelt 15 év volt az egyetlen nyugodt periódus a magyar zsidóság életében s ezért szünetelhetett a magyar–zsidó sajtót életre hívó jogkikövetelő funkció. Nem volt megvívandó és megvédendő ügy, olvasni pedig szívesebben olvastak németül." […] „Zsidó Kongresszus és Tiszaeszlár: e két. külső és belső veszély mobilizálta és kovácsolta össze az asszimilációban érdekelt erőket[…]”

https://drive.google.com/open?id=1ScPy-Ec5zHNJXXiimnA5SJ28opDua-0G

 

Baráth Katalin: A fekete zongora [Krimi]. – Budapest : Agave, 2010. – 303 p. [210–211; 220]

 

Erős Zoltán: Magyar történelmi helynevek A-tól Z-ig. – Budapest : Sanoma, 2010. – 448 p. [230; 268; 382]

 

Gerő András: Dualizmusok. A Monarchia Magyarországa. – Budapest : Új Mandátum, 2010. – 237 p. [123; 163; 207] VÖ A POLGÁROSODÁS KORA 1992.

 

Gruber, Ruth Ellen: Zsidó emlékhelyek Közép- és Kelet-Európában. – Budapest : Geographia Kiadó, 2010. – 346 p. [212]

 

Hajdu Péter: Tudás és elbeszélés. A Mikszáth-kispróza rejtelmei (Irodalomtörténeti füzetek, 168.). – Budapest : Argumentum, 2010. – 240 p. [87]

                A fentebb említett Komlóssy [Ferenc] természetesen még az 1880-as évek közepén, a nyíregyházi per után rövid időre feltűnt, kis létszámú antiszemita párt képviselője volt, és nem az 1890-es évek végi néppárté.

 

Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus. Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a kétvilágháború közötti Magyarországon == Bereczki Ibolya–Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve, 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010). – p. 271–284. [272]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_SKAN_He_22/?pg=273&layout=s

                [...] a tiszaeszlári vérvád és hasonló incidensek [...]

 

Hernádi Miklós: Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban 1860–1945. – Budapest : Noran Libro, 2010. – 213 p. [17; 40–41]

                Kivételszámba ment zsidó családok tengeren túlra való kivándorlása még a tiszaeszlári vérvád után is, noha vitathatatlanul megnehezült ekkortájt különösen a vidéki zsidóság élete. (Ahogy a bécsi zsidóságé is Lueger polgármester [...] jóvoltából.) [...] A tiszaeszlári vérvád (1882) és évekig kavargó sajtóvisszhangja sokáig csakugyan azt sugallotta, hogy aki zsidó, az valami megmagyarázhatatlan okból sehogyan sem menekülhet a megbélyegzéstől, s attól, hogy tegyen bár hazájáért bármit, a keresztény társadalom végül úgysem veszi teljesen emberszámba.

 

Horváth J. András: A megigényelt világváros – Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben. (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából, 2.). – Budapest : Budapest Főváros Levéltára, 2010. – 483 p. [174]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_Dbfl_02_Horvath_Megigenyelt/?pg=175&layout=s

 

Katus László: A modern Magyarország története 1711–1914. – 2., javított kiadás. – Pécs : Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2010. – 609 p. [356]

 

Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak. Bevezetés a magyar filmtörténetbe. – Budapest : L’ Harmattan, Zsigmond Király Főiskola, 2010. – 123 p. [81]

 

Moldova György: Az utolsó töltény, 10. : önéletrajzi töredékek. – Budapest : Urbis, 2010. – 321 p. [141–166]

 

Pók Attila: Bűnbakkeresés a 20. századi Magyarországon == História. – ??:7 (2007.). – melléklet p. 1–4. [2] Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon == uő.: A haladás hitele. Progresszió, bűnbakok, összeesküvők a huszadik századi Magyarországon. – Budapest : Akadémiai, 2010. – p. 159–171. [165]

 

Szabó Magda: Drága Kumacs! Budapest : Európa, 2010. 464 p. [246]

 

Kövér György: Zavargástól választásig : Csurgó és vidéke az 1883–84-as antiszemita "áramlatban" == Fischer Ferenc–Hegedüs Katalin–Rab Virág (szerk.): A történelem szálai : tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. – Pécs : IDResearch Kft. : Publikon, 2010. – p. 291–302.

 

Város és falu határán [Kiállítási katalógus]. – Szentendre : Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010. – 41 p. [33; 36]

http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_SKAN_KialKata_2010_1_VarosesFalu/?pg=32&layout=s

                [...] a tiszaeszlári vérvád és hasonló incidensek [...]

 

Ménesi Gábor: Minden titok mögött újabb titkok vannak : Sándor Iván: A várható ismeretlen == Forrás. – ??:1 (2010. jan.). – p. 104–108. [105]

 

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (41.) == Havi Magyar Fórum. – ??:1 (2010. jan.). – p. 2–4. [2; 3]

 

Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában == Századok. – ??:1 (2010.). – p. 3–46. [22; 26; 35]

 

Solymár József: Mikszáth és a zsidók == Remény. – ??:2 (2010.). – p. ??–??.

 

Véri Dániel: Major János sírkőfotóiról == Műemlékvédelem. – ?:5 (2010.). – p. 355–359. [355]

 

 

 

 

 ---

722